NEHAZUGGY

Húzzunk bele, emberek!

Akkor hát ránk virradt, megértük, már nem kell többet feleslegesen aludni. Najó, aludni ezután is muszáj lesz, de az biztos, hogy már nem ugyanabban a valóságban ébredünk holnap reggel, mint amiben ma ébredtünk. Ez akkor is érvényes megállapítás, ha a magyar emberek úgy döntenek, hogy jól van ez így. És akkor is, ha természetesen érdemes szem előtt tartani, hogy nem érdemes csodát várni. Abban az értelemben, hogy amennyiben a Fidesz ma valamiképpen alulmarad, holnaptól nem oldódik meg minden kínunk és bajunk. Ennek ellenére mi biztosan nem ragadtatjuk magunkat arra, hogy előre megénekeljük minden idők leggyengébb ellenzékének várható kudarcát. Arra majd ráérünk holnap.

Addig is Magyarország már voksol, és majdnem biztos vagyok benne, hogy a mi olvasóink között nem nagyon lesz olyan, aki távol tartja magát ettől a soha vissza nem térő lehetőségtől. Országszerte több mint 10 ezer szavazókörzetben lehet voksolni este 7, azaz 19 óráig. Még bőven van idő, ebéd után is lehet menni. A lényeg, hogy menni kell. Ebben a kérdésben igyekszünk mi magunk is élen járni, úgyhogy zűrös lesz a mai napunk. Egyesek csak 200, mások viszont 500 kilométert lesznek kénytelenek utazni azért, hogy leadhassák szavazatukat. Nem akarunk, és nem is fogunk ebből adódóan sem beszállni a hírversenybe, azonban amilyen ütemben ez lehetséges lesz, elmondjuk a véleményünket ma is mindarról, amit fontosnak gondolunk.

Márpedig elég nyilvánvaló, hogy a választáson kívül ma senkit nem érdekel semmi más, és ez még napokig így is lesz, de én egy gondolat erejéig azért visszatérnék mégis a tegnapi nap tragikus németországi eseményéhez, amelyben legalább három ember életét vesztette, többen megsérültek. Az történt, hogy a pszichés gondokkal küszködő, 1969-es születésű német férfi, bizonyos Jens R. Münster belvárosában délután röviddel fél négy előtt egy kisteherautóval teraszon ülő emberek közé hajtott, a hatóságok szerint nincs terrorizmusra utaló jel a történetben. Egyszerűen az van, hogy egy német, fehérbőrű elmebeteg barom megunta az életét, és ahelyett, hogy csendben végzett volna magával és a trágya életével, ilyen undorító módon gondolta megoldani ezt a kérdést. Ehhez képest az Origo nevű bűzlő mocsár címoldalán (lehet, hogy máshol is, de most nincs kedvem végignyálazni a fideszes médiának csúfolt gépezet fostengerét) most is ott éktelenkedik, hogy terrortámadás Németországban. Márpedig ez így megint nem más, mint a szokásos uszító, aljas, hazug, következmények nélküli propaganda. Nem, ezek már soha semmitől nem fognak visszariadni annak érdekében, hogy az utolsó utáni bőrt is lehúzzák emberi tragédiákról. Emberek holttestén átgázolni sem drága, ha az alátámasztja az állampárt országos hergelését.

Nehogy elfelejtsem azért, hogy Dalcsináló Ákos úr tegnap lett 50. Vagy nemtom mikor lett ötven, de a Müpában lépett fel, ahol drágaminiszterelnök úr köszöntötte fel a női princípiumok szakértőjét. Szép volt. Ja, nem. Undorító volt, hogy ezt az alkalmat is választási kampányra használta. De nem az én problémám, ő tudja. Végül is a hajrá Ákos, hajrá magyarok dumánál lábszagúbb szart el se tudok képzelni, de mindegy. Egészségükre. A művész úr is megtette a magáét, sokszor elszavalta már a kötelezőt: Magyarország vagy magyar lesz, vagy nem lesz. Köszönjük, éljen sokáig a művész úr!

Továbbá. Ha valaki esetleg nyugtalankodott amiatt, hogy vajon a miniszterek elnöke mikor fogja leadni a szavazatát, annak már nem szükséges lerágnia tövig a körmét. Orbán mindenki megelőzött. Őzavarossága felesége és Havasi Bertalan kíséretében már voksolt, sőt kivételesen pár újságírói kérdésre is válaszolt, de nyugi, semmi veszélyes nem történt. Aki érti, hogy Anikó asszony miért tűnt el váratlanul a képből, az írja meg, hogy én is értsem. Mikor ezeket az embereket látom, mindig az az érzésem támad, hogy milyen szar lehet így élni. Naszóval, az van, hogy a főnök úr szerint kampány van, sőt este 7-ig változatlanul kampány van, ezért neki még lesz bőven mozgósítanivalója, az utolsó pillanatig harcolni kell. Csak már egyszer látnám, hogy ez a harc lesz a kibaszott végső.

Amúgy más frontokon is szigetelik elfele magukat az elvtársak a valóságtól, még megtehetik. Például a Magyar Narancsnak abban kitüntetett szerencsében van része, hogy nem engedik be őket a Fidesz eredményvárójára a Bálnába. Mégpedig azért, mert akkora nagy az érdeklődés, hogy elfogyott a hely:

 a hazai és külföldi sajtóorgánumok nagyszámú jelentkezésére, valamint a helyszín befogadó képességének korlátai miatt az Önök regisztrációs kérelmét nem tudtuk elfogadni. Megértésüket köszönjük.

Ja, persze, hát a rengeteg betanított szalagmunkásnak kell a hely, értjük, hogyne. Lehet majd köldököt nézegetni meghitt, otthonos környezetben. De vajon a Magyar Narancson kívül a többi féknyúz (mások szerint fekknyúz) orgánumot se engedik be?

Jó, mindegy is. Jó lesz ez a móka. Salgótarjánban pláne, ahol összesen 32 jelölt indul a megmérettetésen, höhö. Oppardon, ez nem vicces, de nem baj. Szeretném jelezni, hogy bár ebből nem érdemes még túl messziremutató következtetéseket levonni (majd 11-kor is ráérünk) egy óra alatt, azaz reggel 7 óráig a szavazásra jogosultak 2,24 százaléka járult az urnák elé. A rendszerváltás óta nem volt ilyen magas a választási kedv kora reggel. Ez menő, olyannyira menő, hogy nem is rontanám el további hülyeségekkel a reggeli mókát, Lázár János választási kalácsával pláne nem.

Szép napot mindenkinek, sok sikert kívánunk magunknak is nektek is, szavazzatok, jó lesz! Muzsikáljunk a jövőről!

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!

Tovább