NEHAZUGGY

Azért, hogy később is pártokról beszélhessünk és ne A Pártról

Tamás Róbert | 2018. Április 6, Péntek | 10:33

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,627,337 forint, még hiányzik 372,663 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Naiv módon abban reménykedem, hogy a választás után valamiféle normalitás veszi át az üvöltve hazudozó kormányseggnyalás helyét, miközben tudom, hogy ez nem fog egyik napról a másikra bekövetkezni. Bizonyára sokan olvasták ma reggel az Index cikkét. A Migration Aid lejáratására íródott, Bayer Zsolt keresztes költő erkölcsiségét hordozó cikksorozat hátterében egy izraeli hátterű magáncég áll, akik bármilyen mocskos megbízást elvállalnak, ha van rá fizetőképes kereslet.

És itt volt rá kereslet, volt rá pénz. A Migration Aid jelezte a magyar kémelhárításnak a dolgot (nem akkor, amikor kipattant a botrány, hanem jóval régebben, még a többfordulós beugratási kísérlet elején), de azt nem tudhatjuk meg, mit lépett a kémelhárítás, mert Németh Szilárd és kollégái lehetetlenné tették a Nemzetbiztonsági Bizottság munkáját. Még időben.

Miután egy ilyen megbízás nem filléres mutatvány lehet, eléggé valószínűtlen, hogy Bayer Zsolt zsebből fizette volna az izraeli hátterű magáncéget. Ő csak leírta, amit a munkáltatója kiadott neki, ebben semmi újdonság nincsen. Valaki mégis zsebbe nyúlt azért, hogy megtámadhassa a Migration Aid nevű szervezetet, valaki más megírta, megint másvalaki ezzel párhuzamosan blokkolta a Nemzetbiztonsági Bizottság munkáját. Szép történet. Szép átlátszó.

Az az én bajom, hogy rohadtul úgy tűnik, a magyar kormány megtámadta a saját országát. Így, ennyire egyszerűen. És sok-sok kicsi katonájuk dolgozik azért, hogy ez a támadás (erősebb gyomrúak nyugodtan nevezhetik hazaárulásnak is, ugyanis sem az ország, sem a haza nem azonos a Fidesszel, soha nem is volt és soha nem is lesz) sikeres legyen. A Bayer-féle történet csak egy a sokból.

Egész családi vállalkozások alakultak a Fidesz-biznisz köré. A Magyar Időkben Pilhál György öklendezik látványosan azért, mert Márki-Zay Péter beleszól az országos politikába, pedig azt hazudta magáról, hogy független és tessék, mégsem független! Pilhál György elfelejti megosztani olvasóival azt az egyszerű tényt, hogy a függetlenség nem azt jelenti, hogy valaki ívesen tesz a politikára, nem érdekli, nem szól bele az ország ügyeibe. A függetlenség azt jelenti, hogy nem egy adott párt érdekében teszi, amit tesz, hanem hite szerint az ország érdekében. Szemben mondjuk Pilhál Györggyel, aki kimondottan a Fidesz érdekében gyártja a hosszú mondatokat, mégpedig jó pénzért.

Ugyanakkor Pilhál Tamás, Pilhál György fia a PestiSrácok oldalain teszi ugyanazt, amit a kedves papa, ugyanabból a célból, szintén jó pénzért.

A közpénzből fizetett propagandamunkások mindegyike véreres szemmel erőlködik, hogy elhitesse a kormánypárt (vagy inkább Orbán Viktor) híveivel: az egypártrendszer a jó rendszer. Szerintem a Fidesz bátran felvehetné az MSZMP nevet, úgyis sok elvtárs náluk melegszik a régi klientúrából. Az a beteges óbégatás, amivel igyekeznek elterelni a figyelmet a többpártrendszer lényegéről és a koalíciós kormányzás egészséges mivoltáról, egészen elképesztő.

Közben az a helyzet, hogy az ország polgárainak nagy része koalíciós kormányzást akar. Jó, tudjuk, az ellenzéki pártokkal külön-külön is van baj gazdagon. De távolról sem annyi, mint a hazugságra, gyűlöletre, személyi kultuszra, lopásra, korrupcióra és teljhatalomra berendezkedett maffiakormánnyal. Nyűgös a koalíció? Hát persze, hiszen többféle értékrendet kell egy platformra hozni. Lesznek viták, nehézségek? Garantáltan, hiszen nem fog tovább működni az a rendszer, hogy az egyszemélyi vezetőnek felbukkan valami ötlet a zavaros agyában és az másnap már törvénybe is iktatódik. Koalíció esetén meg kell verekedni egymással a pártoknak, meg kell győzniük egymást és meg kell állapodniuk. Ez a normális, csak jelzem.

Tehát: ha különféle világnézetű pártok koalíciót kötnek egymással, az nem az elveik elárulása, nem a szavazóik elárulása, még csak nem is az ország elárulása, hanem éppen ellenkezőleg. Ez az ország és a szavazók érdeke. Aki mást hörög, az vagy beteg, vagy hülye.

Ezzel szemben amikor egy kormány semmi mással nem foglalkozik, mint az ellenzéki pártok vezetőinek lejáratásával, a független média bedarálásával, a civil szervezetekkel szemben kamu vádak gyártásával, mindezt csak azért, hogy ők maradhassanak hatalomban, na, az a kormány elárulja a saját országát és saját népét. Nálunk ez folyik jó ideje.

Tessék elmenni szavazni! A fiataloknak is, hogy ne járjunk úgy, mint az angolok a Brexittel, amikor a fiatalok leszarták, az öregek elmentek szavazni, aztán a fiatalok, akik egészen odáig úgy gondolták, hogy nem az ő dolguk, rájöttek, hogy bizony az ő dolguk lett volna, mert ők szívnak. Nem kell szeretni a pártokat, de szavazni igenis kell. Azért, hogy később is pártokról beszélhessünk és ne A Pártról.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!