Hát akkor a világ rendjének megfelelően ma is szép jóreggelt kívánok mindenkinek! Kicsivel hitelesebb lenne ez a kívánság, ha a jó és a hétfő egyazon szoros gondolati egységben nem képezne úgy általában egy veretes oximoront. Viszont mivel ez fennállásom óta elkerülhetetlenül így van, arra gondoltam, drága sorstársaim ebben a minden tekintetben megvalósult tündérmesében, hogy próbáljuk meg mégiscsak vidáman kezdeni a hetet.
Miután az én esetemben a kínomban röhögés is röhögésnek számít egy idő óta, feltétlenül szeretnélek tájékoztatni benneteket arról, hogy a kormány valagának nyilvános, napi fényesre nyaldosására megmagyarázhatatlan kényszert érző Reális Zöldek Klub tegnap sem pihent. És ugyan nem ritkán fordul elő, hogy mondjuk parlamenti ellenzéki pártok közleményeit nem hajlandó közzétenni az MTI, ha az egyik, vagy másik potentát számára vérciki, ez a jeles formáció már nem csak az Országos Sajtószolgálat (ide én is be tudok küldeni tetszőleges közleményt, meg a kiskutya is) felületén fut, hanem a nemzeti hírügynökség hírfolyamában is feltűnt. Foltokban és nyomokban idézni vagyok kénytelen azt a szemetet, amit Juhos László okleveles gépészmérnök, nukleáris szakmérnök, ennek a gittegyletnek az elnöke kipréselt magából:
Azt szajkózza az ellenzék a tömegnek, hogy a gazdagodás szükségképpen gonosz, a szegénység maga a becsület. Az ellenzék gyűlöletre uszít azok ellen, akikkel szemben a tömegnek hízeleg. Hízelgése olyan mértékben gyűlöletkeltő, amely már törvénysértő. A rendszerváltás utáni magyar gazdaságstratégiának két fő gazdaságpolitikai eleme volt: a nyugati privatizáció és a teljes liberalizáció. Magyarországot ez nem egészen jól segítette. Emberi létezésünk szempontjából legfontosabb gazdasági feltétel az, hogy a napi életünk fenntartásához szükséges hazai pénzállományt (…) gyarapítják, vagy éppen kiáramoltatják az országból. A gyarapítást elősegíteni, politikailag független, nemzeti érdekeket képviselő kormányhoz közel álló tőkésektől, vállalkozóktól várhatjuk el. A Világbank a transznacionális pénzügyi rendszer teremtménye. Noha a Világbank államoknak ad kölcsönt, projektjeit azonban általában transznacionális cégek nyerik, amelyek kizárólag a profitjukkal törődnek. Meghatározó céljuk az állam nélkülivé válás, nemzeti érdek felett való állás. Térnyerésükkel a közjóért felelős kormány kezéből a hatalom kikerül. Erre példa 2008, amikor a Gyurcsány kormány segítségért az IMF-hez fordult. Az ország vezetése bennünket kiszipolyozók kezébe került. Amelyeket a fosztogató kiszemelt magának, azok ma úgy beszélnek, mintha Mészáros Lőrincz szükségképpen gonosz lenne.
Ami szép, az szép. Ha jól látom, a lábszagú, egy évtized távlatából kismilliószor okafogyottá vált gyurcsányozás kedvéért sikerült feltalálni a politikailag független kormányközeli fogalmát. A sufniközgazdász igényes, mélyenszántó faék egyszerűségű okfejtése megadja a kegyelemdöfést a gaz ellenzéknek: Mészáros Lőrincz márpedig nem gonosz, le lehet szállni róla. Ami viszont Juhos László művén túlmutat, az ennél tragikusabb: ez képezi a Fidesz értelmiségét, szürkeállományát. Kizárólag ilyen szellemi kapacitású emberek maradtak körülöttük, ezek tolják a rozsdás biciklit. Fogalmatlan, magasan képzetlen, szellemi árvízkárosultak. Gyűlöletkeltés, az, bazmeg.
Ezekhez képest sokkal nagyobb károkat okoznak az olyan intellektuális-erkölcsi rövidnadrágok, akiknek hatalom került a kezükbe. Ilyen például Matolcsy Rómeó, unortodox gazdasági kuruzsló, akinek nagyban köszönhető – minden más gyalázatos ténykedése mellett -, hogy a magyarok zöme az elmúlt években búcsút volt kénytelen inteni a nyugdíjpénztárakba befizetett összegeknek, de ami még szörnyűbb, hogy lassan a nyugdíjának is. Érdemes ITT elolvasni az egész zsarolásban gyökerező hazudozást, átverést, lenyúlást. Ha csak ez az egy bűne lenne ennek a kormánynak, már az is bőven elegendő lehetne ahhoz, hogy ott legyenek, ahol a helyük van: a trágyadombon. Nem ott vannak. Zsinórban harmadik hatalomra kerülésükre készülődnek.
Miközben Megyei Jogú Városok Szövetsége (mint az egyik állítólagos önkormányzati érdekszövetség) háborúba indult Soros ellen (fideszül: ők csak a nyugalmat, a biztonságot szeretnék megőrizni), mert minden más kurvára rendben van, ma 98 önkormányzati hivatal több mint 6800 dolgozója folytatja a pénteken megkezdett sztrájkot. A tiltakozó köztisztviselők sokadszorra próbálják meggyőzni a kormányt, hogy a 10 éve elmaradó fizetésemelés miatt lassan működésképtelenek lesznek a kisebb települések polgármesteri hivatalai, és cselekedni kellene. Nem is értem, hova gondolnak ezeke az emberek? Hát háború van, majd ha Sorost legyőzte a Fidesz, akkor talán ők is sorra kerülnek. Bár választás után már minek? Tűrni kell, összeszorított fogakkal, és végignézni, hogyan vásárolnak szavazatokat az országból kamionokkal kihordott közpénzmilliárdokkal.
Az ép ésszel felfoghatatlan kirakatháború zajában természetszerű, hogy az igazán fontos kérdések elsikkadnak. Pedig ha jelenleg van érdeklődésre számot tartó, visszafordíthatatlan következményekkel járó, megvalósulásra ítélt ördögi terve az állampártnak, az nem lehet más, mint ez: saját embereivel és újraírt eljárási szabályokkal veszik be a közigazgatási bíróságokat. Is. A képlet egyszerű: egy novemberi miniszteri rendelettel megnyílt az út a politikai ejtőernyősök előtt, akik a januárban életbe lépett új eljárási szabályok alapján, ráadásul az eddiginél többféle ügyben járhatnak el. Az átalakítás révén lényegében nem marad olyan, politikai befolyástól mentes állami szervezet, amely kizárólag szakmai szempontok alapján, függetlenül ellenőrizhetné a hatalom működését. Javaslom Juhos professzor definícióját: politikailag független kormányközeli.
Olvastam tegnap, hogy Kovács Ferenc egykori nemzetközi kupadöntős futballista (1965, Sporting-MTK) és edző (1985, Videoton-Real Madrid), akit négy éve, 80. születésnapján méltatott a futballmániás, ámde tehetségtelen felcsúti fáraó („Feri bácsi még ahhoz a nemzedékhez tartozik, amely tudja, hogy ahhoz, hogy sikeresek legyünk a futballban, először rendes embereket kell nevelnünk, akik egyébként jól futballoznak”), egy televíziós műsorban ezt nyilatkozta a nemzeti labdarúgás jelen állapotáról:
Hosszú éveket, de lehet, hogy évtizedet veszítettünk el. Ami azért baj, mert évtizedek rombolását nem lehet gyorsan helyrehozni.
Ha engem kérdez bárki, szerintem Feri bácsi – valószínűleg szándékolatlanul – ítéletet mondott a Fidesz komplett, nyolcéves fáradhatatlan munkájáról. Igaz, az évtizedes pusztítást minden bizonnyal vastagon alábecsülte, de a lényeg akkor is ez. Helyrehozni lesz tragédia, és ember legyen a talpán, aki képes lesz bármit is újjáépíteni e leharcolt trágyadomb helyén.
Azt amúgy tudja valaki, hogy a 4-es metró ügyében magát (nagyjából joggal) földhöz csapdosó kormány miért nem hozza nyilvánosságra a miniszterelnöki vőre nézve terhelő információktól hemzsegő OLAF-jelentést? Ja, én is tudom. Végül is csak 12 milliárd forintot kell visszafizetnie a magyar adófizetőknek miután Tiborcz és implicit módon az Orbán-dinasztia gennyesre kereste magát a csaláson. Átláthatóság, tisztesség, a nemzet felemelése, hát persze.
Hogy közben a végzős orvostanhallgatók 40%-a lelépne az országból és külföldi munkavállalást tervez? Hát majd valamikor visszajönnek, azt mondta a tudatrepedés. Hülyeségekkel ők nem foglalkoznak. Csak a nemzetpolitikai érdekekkel. A fiatal szakemberek elvándorlása nem éri el az ingerük küszöbét, ellenben nagypályás, idegen kultúrájú gazemberek magyar állampolgárságáért tűzön-vizen át lobbiznak. ITT van egy cikk arról, hogy Semjén Zsolt semmihez nem értő ájtatos morális bokazokni, hogyan harcolt azért, hogy a sötét multú, ámde pénzes arab Naffa család megvethesse a lábát és kedvére üzletelhessen Magyarországon.
Mielőtt az undortól elokádnám magam, el is köszönök. Átmenetileg. Szép napot, jó étvágyat kívánok mindenkinek ehhez a valóban tündérmeséhez. Nem tíz év lesz az, Feri bácsi, talán 50 is kevés.
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.