NEHAZUGGY

Mára virradóra a lovaggá ütött harcos ismét kijelölte híveinek az ellenséget

Tamás Róbert | 2018. Január 6, Szombat | 16:59

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,526,278 forint, még hiányzik 473,722 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Ingerem van megemlékezni a kormányba négy lábbal kapaszkodó párthoz szervesen rögzült szakmunkásokról. Ezen belül is az ötös számú tagkönyv büszke tulajdonosáról. Illetve nem róla, mert nem ismerem, nem is érdekel az ő lelki szépsége. A testi se. Az érdekel, mert az tartozik rám, amit kiöklend magából.

Ma nagyot ment a koszorús költő, ami valahol érthető is. Ha változni találna a kellemesen belakott világ, nemhogy koszorúra, de még egy lábos krumplifőzelékre elegendő babér sem hullana az ölébe, úgyhogy védeni kell a bőven termő kertet. És persze a kertészt, akinek ott kell lennie örök időkig a helyén, hiszen ő dönti el, ki mit lophat szabadon abból a kertből. A mások terméséből.

Ezért mára virradóra a lovaggá ütött harcos ismét kijelölte híveinek az ellenséget. Az ellenség: mindenki, aki a szekértáboron kívül van. Idézek a műből, hogy érthető legyen a mondandóm:

Íme, a szemünk előtt kacsint össze a nyilasávós csőcselék a nyilasávós „értelmiséggel”! E nyilasávós „értelmiség” két utolsó mohikánja nekilátott, hogy elvégezze az örök munkát, amelyet még Lukács György hagyott rájuk: Heller kiengedi a karanténból a nyilas csőcseléket, rájuk üti a kóser pecsétet, Konrád pedig immáron bolsevik csőcselékként szólítja meg a masszát, s kijelöli a végső teendőt: meg lehet lincselni az ellenséget, ha az nem hajlandó magától távozni.

Jelen állás szerint a nyilasávós csőcselék vezére Konrád György. Akihez képest a cikk szerzője egy harmatos harangvirág. Nyilván.

A cikk apropóját (mindjárt a fizetési csekk után) a HVG című lapban megjelent interjú adta. Ebben szerepel az alábbi mondat:

Rejtelmes mozgások egyszer csak oda vezethetnek, hogy a miniszterelnök, ha nem akar Nicolae Ceausescu sorsára kerülni, akkor önként elmegy valahova. Jóakaratú emberként azt kívánom, hogy Felcsútra menjen.

Ebből természetesen Bayer Zsolt azonnal levonta a következtetést: itt kérem uszítanak Orbán Viktor ellen, meg akarják gyilkolni, ki akarják végezni. A csőcselék, a nyilasok, az ávósok, akik ráadásként bolsevikok is. Meg is támogatja az elméletét a Facebookról összegereblyézett hozzászólásokkal.

Most tekintsünk el attól, hogy bármikor, bárki össze tud szedni ennél cifrább, fenyegetőbb, átgondolatlanabb és ostobább kommenteket bármelyik tetszőleges kormányoldalról. Hülyék ugyanis mindenhol vannak.

Bayer szokásosan hatásvadász, uszító írásában van egy súlyos tévedés. Nyilván nem véletlen tévedés, tehát nevezzük bátran ordas hazugságnak. Konrád György történelmi párhuzamot vont Orbán Viktor és Nicolae Ceaușescu között és ez a párhuzam tökéletesen megáll a maga lábán. A származástól kezdve a bántalmazásokkal terhelt gyerekkoron át a saját szülőfaluban épített stadionig, az ország valós állapotának eltagadásától a megalomániáig, a saját tévedhetetlenségébe vetett hitig sok a párhuzam. Túlságosan sok.

Nicolae Ceaușescu vesztét nem az üldözött ellenzék okozta. A saját maga által, a saját támogatására összehívott tömeg hangulata fordult meg váratlanul. Az egészen addig Nicolae Ceaușescu parancsait teljesítő katonaság átállt a tüntetők oldalára. A történet végét ismerjük.

Ha Orbán egyszer bukni fog, akkor nem azok az emberek lesznek a legdühösebbek, akiket most Bayer bolsevik nyilasávós csürhének merészel nevezni. Ők, mi, mindenki, aki nem tartozik a szekértáborba, pontosan látjuk, mi történik, nem lesz meglepetés és ok sem lesz a feneketlen dühre. Akik dühösek lesznek, mert rájönnek, hogy becsapták őket, hogy egészen idáig hazudtak nekik, azok pontosan azok lesznek, akik most Bayer cikkei alatt tapsikolnak lelkesen, akik elomolva hallgatják a hazugságokat és várják, hozzájuk mikor ér el az a csoda, amit naponta látnak, hallanak a pártmédiából. Amikor rájönnek, hogy ők soha nem fognak abból részesülni, hogy becsapta őket az, akiért bármit megtettek volna, akkor dühösek lesznek. Nagyon.

Abban csak reménykedni lehet, hogy soha nem fajul odáig a helyzet, ameddig fajulni szokott a diktatúrák összeomlásakor. Remélhetőleg bölcsebb ez a mai társadalom és ragaszkodni fog a jogállami megoldáshoz. Akkor is, ha a jelenlegi rendszer zsoldosai mindent megtesznek azért, hogy egymás torkának essenek az emberek. Az ő érdekeiket ugyanis ez szolgálná. De az ország érdekét nem.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!