Nyugodjak meg, mert attól én is megnyugszom. Tegnap (is) rekordot döntött a süket, hazug kormányzati-kampányolási-mindenáronhatalombanmaradási elmebaj. A varázsszám: több mint 2,2 millió. A fideszes szájtépés szerint ennyien konzultáltak nemzetileg a kormánnyal. Azt most nem tudom megmondani, hogy ebben a számháborúsdiban most éppen legutóbb ki perelt be kit, de valójában nem is érdekel.
Hanem. Mindeközben dübörög az ádvent előszele keresztényeknél, demokratáéknál (külön Matolcsy Rómeónál, remélem lesz bejgli idén is), az emberarcú Fidesz-KDNP dolgozik. Várom már nagyon az ügyeletes trollovicsok mértékadó hozzászólásait arra nézvést, hogy a kretén soroslibsi haza ellenségei megint rágják a gumicsontot.
Jó, oké. Ellopták a magánngyugdíj-megtakarításokat, a törvényesített korrupció legfőbb politikája szellemében ellopták a földeket, letaroltak komplett piaci ágazatokat, felvásárolták az ország értékes ingatlanvagyonát, kinyírták a sajtót, mindenhova lojális dilettánsokat ültettek, milliárdosra hízlalták a Lölő-féle nemzeti félkegyelműek gyülekezetét, versenyképtelen trágyadombbá silányították az oktatást, beköltöztek a Várba, középkori szintre züllesztették az évtizedek óta forráshiánnyal küzdő egészségügyet, ázsiai féldiktatúráknak gazsulálva legitimálják a jogállam felszámolását, kikérték maguknak kismilliószor, hogy őket demokratikusan választották meg és mindenkinek a kurvaanyja, akinek mindez nem tetszik, és még mindig nem elég.
Miután a szegénységi küszöböt eltörölték, mert amit nem mérünk, az nincs, most éppen azon ügyeskednek, hogy miniszteri rendelettel tüntessék el az utcákról a nyomort, az éhezést, a kilátástalanságot. Ami egyébként sem létezik, mert a Hegedűs Zsuzsa-félék megmondták, hogy nincs. Geciputtonyék most azon ügyködnek rendületlenül, hogy civilek és politikai pártok ne, kizárólag állami, önkormányzati és egyházi szervezetek kaphassanak területfoglalási engedélyt ételosztás céljából.
A ki tudja melyik jódolgában unatkozó aljadék agyából kipattant horogkeresztény ötlet nem előzmény nélküli, végül is dübörög a kampány, a jobban teljesítéssel összeegyeztethetetlenek az egy tál ételért kígyózó sorok: több civil szervezet is arról számolt be, hogy hónapok óta nem kapnak területfoglalási engedélyt. Ezekhez a civilekhez tartoznak a Heti Betevő kezdeményezés aktivistái is, akik engedély hiányában magánterületen kénytelenek főzni és ellátni a rászorulókat.
A kormányoldal által mélyen megvetett és tiszta szívből gyűlölt Alföldi Róbert a Heti Betevő javára rendezett kiállításon és művészeti árverésen mondta:
Abszurdum (…), hogy ez a kezdeményezés, ez az alapítvány bizonyos helyeken nem oszthat ételt, mert zavarja azoknak a szemét, akik mélyen hisznek Istenben, mélyen hisznek a kereszténységben, és mélyen hisznek abban, hogy segíteniük kell embereknek.
A kormányoldallal ellentétben általam nagyrabecsült rendező szavaival annyiban értek egyet, hogy abszurdum ez így, ahogy van. Nem csupán rohadt, aljas, kegyetlen és embertelen, hanem abszurd is. Annyiban viszont egyáltalán nem értek egyet Alföldi Róberttel, hogy ezek a mocskos, önző, kegyetlen véglények mélyen hisznek Istenben, a kereszténységben és az emberi segítsgényújtás fontosságában. Nem, nem és nem! Ezek a világon semmiben nem hisznek, csak a saját hatalmuk mindenáron megtartásában.
Mert egyébként ilyen nincs. És akkor sem lehetne ilyen, ha ezek, ugyanezek az elmúlt nyolc évet arra használták volna, hogy jobb hellyé tegyék ezt az országot. De miután véghez vitték mindazt, amiről mi is, mások is naponta tépjük a szánkat, odáig eljutni, hogy megakadályozzák, hogy emberek meleg ételt kapjanak a közterületeken csak azért, hogy a fanatikus hívő ne lássa a pusztulatot és a nyomort, az mindennek a legalja. Akkor is, ha átviszik télvíz idején ezt a gyalázatot, és akkor is, ha nem. Mert nem egyszerűen abszurdum, de tömény gyalázat az, hogy ebben az országban csak Lévai Anikó jótékonykodhat és csak az egyháznak álcázott hűséges csatlós osztogathat négy évente választási babgulyást, vagy krumplifőzeléket.
Nem csak azt rugdossák az embertelenség zászlós hajói, akinek fizikai fájdalmat okoz a tartós éhezés, hanem azokat is, akik nem bírják nézni, hogy embertársaik éheznek. És most jöjjön valamelyik megélhetési szektás és írja le, hogy ez miért van rendben, hogy mitől keresztény és istenhívő ez az átkozott, tetvedék banda. Jöjjön, és lehetőleg azt is bassza a fejemhez, hogy a stílus maga az ember, és különben is szegények mindenütt vannak. Ja, és azt is tegye hozzá lehetőleg, hogy mindez el fog törpülni ahhoz képest, amikor iszlám tömegek fogják szarrá erőszakolni a nem létező hajléktalanokat és éhezőket.
Mekkora gonosz szarcsimbóknak kell lenni ahhoz, hogy miután szétharácsoltak mindent, olyan emberekbe rúgjanak bele kéjes gyönyörűséggel, akiknek már semmi veszítenivalójuk nincs? Csak azért, hogy a migránsrettegő, szellemileg elzsibbadt híveik ne lássák a Blahán kanyargó-kígyózó három kilométeres sorokat karácsony szent és vérkeresztény ünnepén. Nehogy véletlenül beleégjen a retinájukba, és eszükbe jusson a szavazófülkék magányában. Nehogy kiderüljön számukra, hogy a fröcsögve köpködött civil szervezetek nem a patás ördög földi helytartói.
Abszurd? Nem, ez mégiscsak túl enyhe kifejezés. Szájba rúgni a társadalom megmaradt önszerveződési lehetőségeit, akádolyokat gördíteni az emberség útjába, kiütni azt a tál meleg ételt a legkiszolgáltatottabbak kezéből, kozmetikázni, de lehetőleg teljesen betiltani a valóságot csak azért, hogy az elvetemült rablógazemberség újabb négy évig kajánul vigyoroghasson a szarvasgomba mártásba fullasztott kaviár fölött. (Igen, jól írtam: a felkapaszkodott félművelt senkinek nem lesz ízlése attól, hogy felkerült a polcra.) Ez nem egyszerűn abszurdum.
Büszke és erős ország. Büdös francot, azt. Ez akkor lesz egyáltalán ország és társadalom, amikor vegetáló, mindent eltűrő alattvalók tömegéből cselekvő közösséggé szerveződik. Amikor a propaganda előtti ájult kockára butulás helyett kiáll azok mellett, akik nem képesek kiállni magukért. És azokért is, akik az év minden egyes napján tesznek azért, hogy embertársaik számára elviselhetőbb legyen a nélkülözés. Azt hiszem, polgári engedetlenségnek hívják. Csak egyszer kellene úgy igazán kipróbálni és ki fog derülni, mennyit veszített ez az ország az elmúlt nyolc év alatt. Vagy kell hagyni a francba az egészet, és szurkolni kell a kormánynak, hogy holnapra meglegyen a 30 millió beküldött ív. Vagy amennyit akarnak.
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.