December 22,  Vasárnap
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék
Adomány

DÜHÖNGŐ


Te mit szólsz ehhez, Pityukám?

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,604,937 forint, még hiányzik 395,063 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Akkor nyújtsa fel a kezét, akinek mond valamit a Jakab István név. Jó. Nekem is hosszasan kellett töprengeni, hogy az egyébként ismerős arcberendezéshez egy nevet is hozzá tudjak rendelni.

Az országgyűlés egyik fideszes alelnökéről, azaz alkövérlászlójáról van szó, akit akkor kapott szárnyára a hírnév, amikor 2005-ben, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) elnökeként felcsődítette a traktoros gazdákat Budapestre.

Aztán nem sokkal később a bulvárújságok címlapjain szerzett további ismertséget, amikor felesége a – Jakabnál 24 évvel fiatalabb – titkárnőjével kapta rajta a magyar gazdák vezérét. Hentergés közben. Van ilyen, nem? Deutsch Tamás biztosan lájkolta, hiszen még a címzetes kereszténydemokratáéknál is előfordulnak ilyen kisebb botlások. (Csak ne döngetnék a téglaportól vöröslő, horpadtra döngetett mellkasukat reggeltől estig a saját erkölcsi felsőbbrendűségükkel, hogy ők ilyet soha, csak azok a feslett liberálbolsevikgenderisták, azok.) Ennek különben normális esetben semmi köze nem lehetne semmihez.

Azt már tényleg csak érdekességképpen teszem ide, hogy emberünk üzemmérnökként hirdeti magát minden fellelhető önéletrajzában, ám a rendelkezésre álló információk alapján ilyen diplomával valószínűleg nem rendelkezik. (Nem baj, Farkas Flórián is oktatott már az ELTE-n a négy osztályával, úgyhogy gond egy szál se.)

A lényeg az, hogy a 2005-ös traktoros buli után a Fidesz szövetséget kötött Jakab gazdaszervezetével, így került be a parlamentbe, ahol aztán a tisztelt ház alelnöki székéig katapultálta minden kétség fölött álló tehetsége.

Ez most csak azért érdekes, mert ugyan a NER konszolidációja, vagyis a Némethszilárdok frontvonalba kerülése óta Jakab láthatatlanul vegetál a háttérben, most mégis sikerült felhívnia magára a figyelmet. Egyúttal arra is, hogy milyen könnyűsúlyú erkölcsi magaslesek és árvízkárosult jellembajnokok adják ennek az országnak a politikai elitjét. És – ami még durvább – hogy ameddig ez a Jakab-féle tempó határozza meg azoknak a mentalitását, akiket az ország népe rendre a nyakára választ, addig bizony itt minden ugyanabban a mederben csordogál a semmibe, mint eddig.

Az egybként rohadtul szánalmas és jelentéktelennek tűnő, ám messzemenő következtetések levonására annál inkább alkalmas történet: Szél Bernadett, az LMP társelnöke az oktatást érintő kérdésben szólalt fel napirend előtt, ám Jakab István ülésvezető alelnök nem volt hajlandó felolvasni felszólalása címét, amely így hangzott eredetiben: „Hagyjuk a számokat, Zolikám, én máshogy látom a világot”.

Jakab, az önjáró szervilizmus elrettentésre alkalmas példája azonban nem olvasta fel a Zolikámat, azt önkényesen miniszter úrra változtatta, miután szerinte Szél Balog Zoltán miniszter nevét vette a szájára. Ezzel szemben az LMP képviselője Orbán állítólagos megszólására utalt, amelyet egyszer, valamikor, a történelem hajnalán egy zárt körű frakcióülésen Pokorni Zoltán (aki időközben szintén a NER utolsó sorába került) felvetéseire válaszolt.

Az most tökmindegy, hogy az LMP összehívatta mára a rendkívüli házbizottságot ebben az ügyben, vagy sem. Ugyanis a Fidesz nyolcadik éve tartó regnálása óta ettől nagyságrendekkel pofátlanabb, a törvényesség és a jóérzés határait feszegető aljasságokat már bőven megengedett magának a Kövér László-féle házvezetés.

És itt még csak nem is arra gondolok, hogy milyen stílusban förmed rá az ellenzéki képviselőkre (Dugulj már el!, Ne óbégass!) a mindig morcos házmester. Hanem arra, hogy miután a sajtó munkatársainak ellehetetlenítését nyélbe ütötte, önkényesen kitiltogatott újságírókat a parlamentből, az ellenzéki képviselők alapvető jogait is korlátozza és szépen lassan kiüresíti a parlamenti ellenőrzési jog intézményét. Mert Kövér szerint neki kötelessége megakadályozni bárkit abban, hogy kérdéseket tegyen fel például Rogánnak a letelepedési kötvények ügyében. És olyannyira kötelessége, hogy már konkrétan vissza is löki a Rogánnak címzett kérdéseket. Sőt: törvényjavaslatokat sem hajlandó tárgysorozatba vetetni, ha azok pártja érdekeivel ellentétesek. 

Ezekhez képest Jakab Traktoros István, sokadrangú megélhetési senki leginkább hülyét csinált magából azzal, hogy valami – normáliséknál értelmezhetetlen – mindenáron megfelelési kényszer és szorgalmasan gyakorolt öncenzúra által vezérelve nem tűrhette, hogy esetleg bárki leZolikámozza az embertelenség tekintetes miniszterét. Számomra felfoghatatlan már az is, hogy egyesek hogy képesek így élni a nap 24 órájában: a tekintélyelvűség és a görcsös seggnyalási ingerület által gúzsba kötve.

A rosszabb az, hogy ezek a Jakabok vannak a legtöbben a Fideszben és a Fidesz körül, ezekre épül ez a gyászos, dohos, fojtogató rendszer. Ezekre a Jakabokra, akiknek a vérszegény demokrácia minden pillanata kínkeserv lehetett (szerencsére tesznek róla, hogy már ne sokáig kelljen elviselniük), akiket csak a feltétel nélküli lojalitás tart életben. Az ő vállaikon pihen és zsírosodik nyolcadik éve a NER. Ahol egymással versenyezhetnek, hogy ki lesz az, aki fényesebbre nyalja a felsővezetés ánuszát.

Ahogy Németh Szilárd a Fidesz arca, úgy Jakab István is tökéletesen az. A meghunyászkodó, kicsinyes és jelentéktelen senki, aki tűzön-vizen át védi a mundér becsületét. Még attól is, hogy Zolikámnak szólítsák a szintén szolgalelkűségükből karriert építő dilettáns Zoltánokat, akik a rezsim hierarchiájában néhány polccal magasabban pöffeszkednek, mint ők.

Ha a zülött erkölcsiséggel kipárnázott gyáva, szervilis pojácaságnak van mértékegysége, akkor az egyik ilyen minden bizonnyal Jakab István. A nagyobb baj az, hogy egyre haloványabb reményt táplálok az iránt, hogy ez nem egy egész ország mértékegysége is. Te mit szólsz ehhez, Pityukám?

adomany-1

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.