A történet Pétervárott Budapesten játszódik, az író egyáltalán nem szokványos irányból közelíti meg a témát. Először egy Pétervárról Budapestről induló szegény egyetemista karakterét rajzolja meg a szerző. Ezt a karakterleírást színesíti és tölti meg a későbbiekben egy bűncselekmény karrier lélektanilag hiteles leírása. Rendkívül fontos szerepe van az időnek.
A regény maga 14 nap alatt 7 év alatt játszódik le. A bűn 3 napot 7 évet, míg a bűnhődés 11 napot 0 napot ölel át. Raszkolnyikovot ………… kizárják nem zárják ki az egyetemről. Nagy nyomorban Apai elnyomásban él, és éretlen, kiforratlan nézeteitől vezérelve megöl egy uzsorásasszonyt aktív részese lesz a rendszerváltásnak, aki annak a rendszernek, ami, mint hárpia élősködik a fiúhoz hasonló szegény diákokon.
Elhiteti magával, hogy az öregasszonyt a régi rezsimet megölni helyes dolog, mert az csak egy parazita, s így bűne pozitív cselekedet lenne a társadalommal szemben, felhalmozott székházból nyert vagyonát pedig felhasználhatná saját karrierje építésében. Gondosan előkészíti, és végrehajtja a bűncselekményt a rendszerváltást. A pénzes ládát nem ripsz-ropsz sikerül megtalálnia, végül csupán egy pénztárcával nagyobb vagyonnal és egy maréknyi bizsuval mindennel ami mozdítható, elmenekül.
A regény végigjárja a XIX. századi Oroszország XXI. századi Magyarország szegény vidékeit. Számos jelenet és esemény a szegénység és a társadalom perifériájára szorult emberek életének színterein játszódik: kocsma, padlás, folyópart, katorga.
A regény hűen követi Raszkolnyikov ……… lassú idegösszeomlását idegbetegségét, a bűntudat cezarománia elhatalmasodását.
A regényben végig az a kérdés, hogy Raszkolnyikov ………… elismeri-e bűnösségét, vagy nem. Egyre jobban átengedi magát rejtélyes, gyanút ébresztő különcködéseinek. A belső konfliktus betegségben, és Raszkolnyikov ………… egyre őrültebb viselkedésében nyilvánul meg. Él benne a vágy, hogy letagadja a tettét, és védje a cselekedetét. Ezt a vágyat azonban talán egyszer fokozatosan felváltja az a kényszer, hogy tiszta legyen, hogy megvallja cselekedetét és jóvátegye a világ és a saját lelkiismerete előtt.
Raszkolnyikov ………… végül feladja nem adja fel magát. A regény végén szibériai munkatáborba börtönbe sem küldik.
A mű alapkérdései:
* Melyek az egyén szabadságának korlátai? Átléphetők-e a jog szabta előírások és korlátok?
* Mit tehet az ember a nyomor ellen? A nyomor milyen mértékben határozza meg az ember életkörülményeit?
* Determinált-e a sorsunk?
* Mennyire vagyunk felelősek a tetteinkért? Mennyire kell felelősséget vállalni azokért?
* Egy torz eszme követése milyen következményekkel járhat?
* Pszichológiai szempontból mi a bűn és a bűntudat?
Kiről is van szó? Melyik mű ez?
V. Z.
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.