December 25,  Szerda
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék
Adomány

DÜHÖNGŐ


Nagyon rossz hatással vagy te ránk, Viktor

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,642,337 forint, még hiányzik 357,663 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Drága barátom, Viktor!

Tudod, hogy én mindenben támogatlak és mindig ott állok mögötted a kapával, de most isten bizony kezdek megrémülni. Az egész a pap úr hülyeségével kezdődött. Tudod, meséltem neked, hogy mióta kiléptünk belőled, azóta nem tartunk saját papot, hanem amikor az asszonyokra rájön az imádkozhatnék, hívunk egyet vendégszerepelni.

Hétvégére jött is a tisztelendő úr, ahogy megbeszéltük, de az asszonyok tisztára megvadultak. A Mari lázította fel őket, tudom én, mert évekig hiába próbálkoztak az urával, csak nem lett gyerekük. Végül sikerült ezzel a lombikizével. Nagyon helyre kis legényke, senki meg nem mondaná, hogy nem úgy lett, mint a többi gyerek. Na, a Mari volt eddig mindig az első, aki ment a templomba, nagyon istenes volt világ életében. Aztán amikor megtudta, hogy az a másik pap azt mondta, hogy az ő gyereke nem kedves az egyháznak, nagyon feldühödött. Úgy leordította szerencsétlen vendégpapot, hogy az a lába közé kapta a szoknyáját és úgy rohant végig a falun. Azt hiszem, nem lesz mostanában mise mifelénk.

De nem is ez a nagyobbik baj, hanem a bugyi.

Az meg úgy volt, hogy a mostani polgármester, a Samu látta azt a divatlapot, vagy micsodát, amit a bíróknak adtatok. Erre ez a hülye vérszemet kapott és eldöntötte, hogy ő is bevezeti az önkormányzatnál. Na most az a helyzet, hogy összesen ketten dolgoznak az egész önkoriban. A polgármester, meg a Terike. Terike csinál mindent, amihez a Samu hülye és köztünk legyen mondva, Samu nem egy észlény. De legalább nem lop, ezért is őt választottuk meg. Meg hát nem is nagyon vállalta más, mert akinek elég esze van, az megél a munkájából, ez a szerencsétlen meg semmihez se ért, de azért becsületes ember. Úgy voltunk vele, hogy ellesz magának az irodájában, nem sok vizet zavar.

Erre elkezdett zavarni. Először is fogott egy kockás füzetet és rajzolt öt bugyit, meg öt melltartót és föléje írta egyenként, hogy hétfő, kedd és így sorban. Aztán meg kiszínezte mindet, minden nap más színűre. De ez sem volt neki elég, hanem azt is beleírta a füzetbe, hogy csipkés harisnyatartó is kötelező lesz, meg péntekenként hastánccal kell őt szórakoztatni. Aztán odaadta a Terikének a hülyéje, hogy mostantól ehhez tartsa magát és minden nap személyesen fogja ellenőrizni, hogy Terike betartja-e az utasításokat.

Nem tudom, Viktor, hogy láttál-e már bömbölve menekülő polgármestert életedben, de mi láttunk. Terike fél papucsban rohant utána, mert a másikat mérgében lekapta a lábáról és azzal ütötte a Samu fejét. Tudod, az a jófajta fapapucs, amilyet régen a lengyel piacon árultak. Samu nem tudott elég gyors lenni, mert a Terike elkapta a grabancát és ütötte a papuccsal, ahol csak érte, közben meg azt ordította, hogy mit képzel a Samu, ő egy tiszta asszony, minden nap vált bugyit, bezzeg a Samu nem nagy barátja a szappannak, mert még a legyek is leszédülnek a falról, olyan büdös szokott lenni a hóna alja.

Azt is ordította a Terike, hogy nehogymár egy büdös bunkó mondja meg, hogy ő milyen fehérneműt visel és kilátásba helyezte, hogy a kezét töri el, ha fel meri emelni a szoknyája szélét. Aztán nem is várta meg az emelést, hanem eltörte. Preventíve.

Amúgy már megnyugodott a Terike, Samu szépen gyógyul, bár még egy darabig buci lesz a feje, meg nem is nagyon lát a monoklis szemével.

Hanem alig vittük be a Samut gipszelésre, amikor a falu túlvégén meg kitört a háború. A Gizi egyszem fia háborodott meg, a Tompika. Azért hívjuk így, mert nem egy eszes gyerek, de eddig legalább elvolt magának a tyúkokkal, most meg elkezdett fegyverkezni. Mert azt hallotta, hogy hadat üzentél valakinek – tán a hollandoknak, de ebben nem vagyok biztos – és neki hazafias kötelessége csatasorba állni. Ez még nem is lett volna baj, de a tyúkólban állt csatasorba, a baromfiak meg úgy megrémültek a harci készülődéstől, hogy harmadnapja nem tojnak.

Egyszóval nagyon rossz hatással vagy te ránk, Viktor! Olyan jól ellennénk mi itt, a faluban egyébként. Mióta kiléptünk belőled, azóta semmi bajunk nincs, szépen gyarapodik a falu, békében élünk. De mindig beszivárognak a hírek odakintről és a fél falu bedilizik egyből. Úgyhogy azt találtam ki, hogy én bizony fogom a kapát és elvágom azt a francos internet-kábelt, hadd éljünk mi itt nyugodtan tenélküled. De ne aggódj, ahogy megvagyok vele, máris jövök vissza és oda állok mögéd. Hogy tudjad, rám mindig számíthatsz, én mindig ott fogok állni mögötted. A kapával.adomany-1

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.