NEHAZUGGY

Balog, az istentelenül nagy tehertétel

H. Andrea | 2017. Július 21, Péntek | 10:54

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,604,937 forint, még hiányzik 395,063 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Mi tagadás, igen nagy kedvencem nekem Balog Zoltán betanított esztergályosból előbb isten, majd Orbán Viktor szolgájává süllyedt miniszter, akiről bármikor gondolkodás nélkül kijelenthető, hogy – ha eltekintünk a napi közpénztalicskázástól – messze a legnagyobb károkat okozó folyamatokat hozta tető alá, amióta a Fidesz másodszor és harmadszor is rászabadult az ország kormányrúdjára.

Nem mintha kapásból tudnék alkalmasabb politikai fegyverhordozót mondani, aki átvehetné a helyét, ám annál nagyobb istencsapása kevés van, mint hogy ennek az elcseszett lelkésznek bármihez köze lehet, bármire befolyása lehet, amiben az ember szó benne van. Mivel köztudottan Tusványos nem csak a világ közepe, de a szívcsakrája is egyben, jutott színpad és mikrofon az Emmi vezetőjének is, hogy arról beszéljen, amiről akar. Anélkül, hogy kellemetlen kérdésekkel zavarják össze.

Kivételesen nem a világszínvonalú magyarországi egészségüggyel kapcsolatos álhírek kerültek terítékre. Nem azzal dicsekedett, hogy évente kisvárosnyi ember pusztul el Magyarországon gyógyítható betegségekben. Nem azzal büszkélkedett, hogy hány orvos hagyta el az országot mióta a jobban teljesítés felütötte a fejét az elmúlt években, hogy miért nem működnek alapvető szolgáltatások (fogászat, védőnői szolgálat) az átala vezetett vízfejű minisztérium ótvar hanyagságának köszönhetően, hogy miként sikerült leszakadó, nemzetközi összehasonlításban penetránsan teljesítő közoktatási rendszert összegányolni a hoffmannrózsikás reformoktól errefelé, hogy miért célja a drága anyaországnak kinyírni egy olyan egyetemet, amely a határon túli magyaroknak is elérhető és fontos tudományos központot jelent a térségben.

Nos, ezekről mind nem volt szó, ellenben Balog filozofikusra vette a figurát, és miután senki nem volt, aki félbeszakította volna, visszakérdezett volna, magyarázatot várt volna (a köldöknéző, minden irányba felszopás már csak ilyen), gondoltam, hogy akkor majd most én szóvá teszem. Mit állított a nemzet egyik legkártékonyabb erőforrása?

A magyar közösségek és a kormány sem döntötte el azt a kérdést, hogy a határon túli, magyarul beszélő cigányok tehertétel vagy erőforrás.

Érdemes jól megjegyezni ezt a kijelentést, nagyon sok mindenre könyörtelenül rávilágít. Amit persze eddig is tudtunk, de ez így mégiscsak más. A Fidesz háza táján ez valamiféle nyílt elvárássá lett: minél bunkóbb, embertelenebb módon bír valaki megnyilatkozni, annál nagyobb becsben tartják. És itt már régen nem a csak a Rezsiszilárdokról van szó.

Nos, megpróbálok segíteni Balognak és a kormánynak eldönteni egy olyan kérdést, ami olyannyira nyilvánvaló, hogy eldönteni sem kell. Annak ellenére, hogy már az sem világos, hogy miért kell a magyar kormánynak eldöntenie valamit, amit azok sem döntöttek el (már ha ez egyáltalán így van), akikre tartozik.

És akkor Balog odamegy azokhoz, akikre tartozik, és nyilvánosan azon töpreng, hogy kit kicsodának kellene bélyegezni. Az alábbi kommentet csupán érdekességképpen pakolom ide, nyilván nem függ össze semmivel:

Vajon a magyarul nem beszélő, magyar állampolgársággal rendelkező szerbek erőforrást, vagy tehertételt jelentenek a kormány számára?

Vajon a magyarul nem beszélő, de valamilyen csoda folytán mégis magyar állampolgársággal rendelkező szerbek erőforrást, vagy tehertételt jelentenek a kormány számára?

Balog bárgyú beismerő vallomása arról szól, hogy az utolsó fillérért is lehajolunk legfőbb politikájában utazó Fidesznek semmilyen értékelhető, hosszútávú elképzelése nincs arról, hogy mi a gyászt lehetne kezdeni azzal a határon belüli és kívüli magyarul beszélő (!) humánerőforrással, amelyikkel csak a baj van. Folyton útjában áll ugyanis a feneketlen harácsolásnak.

Miután a Farkas Flórián köztörvényes bűnöző által meglopott, ellehetetlenített, mindenből kisemmizett magyarországi cigányság esetében már az is erősen kérdéses, hogy emberszámba vegyék-e őket (a Farkas melletti kormányzati védőbeszédekből teljesen világos, hogy merre billen a mérleg nyelve ebben a kérdésben), most azon gondolkodnak, hogy a határon túli magyarul beszélő cigányok részei-e egyáltalán a Fideszt hatalomban tartani hivatott gépezetnek vagy sem. Hogy akkor ezek magyarok, nem magyarok, érdemes velük foglalkozni, egyáltalán: biztos, hogy emberek ezek?

Semmi kedvem abba belemenni, hogy a seggbuta, tekintélyelvű, szorgalmas, ájtatos embertelen miniszter konkrétan rasszista kijelentést tett, vagy mi a bánat ez, majd úgyis műfelháborodva tagadják az egészet. Ők nem rasszisták, nem antiszemiták, nem is azt mondták, és főleg nem az volt a jelentése.

Mindazonáltal kurvára érdekelne, hogy mégis mi a bánatot akart mondani a költő. Mert mondjuk az teljesen világos, hogy amikor a szavazata kell a rohadt magyarul beszélőnek, akkor pontosan tudják, hogy erőforrásként érdemes kezelni. Cigány, vagy sem. A két szavazás közötti négy évben meg mehet a levesbe. Tehertétel ő, semmi más. Ezt űzik határokon innen és túl egyaránt. Vazallussá tenni, lekötelezni, fenyegetni, kilóra megvenni. Függőségi helyzetbe hozni, kiszolgáltatottá tenni, zsarolni, alamizsnával a szemét kiszúrni.

Kedves pofátlan gazemberek és mindazok, akik jó pofát vágnak ehhez! Vagy azért, mert már megvették őket, vagy azért, mert már megvették őket. Ha a magyar identitás ismérve a magyar nyelv ismerete – elvileg ez a könnyített honosítás (egyik) feltétele, és ugye ez nem érvényes a magyarul nem beszélő, ám tömött sorokban magyar állampolgársághoz jutott ukrán, szerb, szlovák és egyéb népekre -, akkor mi az, hogy erőforrás vagy tehertétel? Mi ez a mocsadék megbélyegzés? És a magyarul beszélő zsidókkal mi a helyzet? Ők erőforrást jelentenek? Miért? És ha nem, miért nem? Mi ez a cigányozás, Balog? A listázás is felmerült már esetleg?

A lényeg: a magyar kormány még nem tudta eldönteni, hogy a határon túli magyarul beszélő cigányokba érdemes-e invesztálni, meghálálják-e a szavazatukkal a befektetést, vagy sem. Mert ha nem, akkor legfeljebb másodrendű polgárok lehetnek. És az sem biztos, hogy van mindenhol egy-egy helyi Farkas Flórián, aki tudja, mi a dolga. Ha meg valószínűsíthető, hogy nem hálálják meg, akkor ők nem is magyarok. Ahogy egyébként ez mindenkire érvényes, akiről a kormány és csatlósai önkényesen döntik el, hogy nem üti meg azt a mércét, amitől magyarnak nevezhető. Bezzeg a magyar útlevéllel közlekedő szerb, aki egy vak hangot nem tud magyarul… Szép is ez. Határokon átívelő nemzetegyesítés. Az, hogyne.

adomany-1

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!