NEHAZUGGY

A sok barom meg most is megvonja a vállát, mert őt ez sem érinti

Molnár Bálint | 2017. Június 25, Vasárnap | 18:53

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,642,337 forint, még hiányzik 357,663 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Nem volt olyan régen, hogy kiderült: a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórházban nem azért zárt be az egyik belgyógyászati osztály, mert az ápolók, nővérek a megalázó munkakörülmények és a legalja bérezés elől tömegesen menekültek a magyar nemzeti szuverenitást aláásó, szomszédos gaz svéd bútorüzletbe akármit is dolgozni, hanem mert festenek és felújítanak és csicsásítanak, a betegek meg elmentek a francba nyaralni.

Ehhez képest tegnap a jászberényi kórházról érkeztek hasonlóan jó hírek, miközben Mészároslölö éppen egy 75 milliárdos vasútépítési tendert rakott zsebre, de ez persze nem tartozik ide.

Dr. Sinkó-Káli Róbert megbízott főigazgató úrelvtárs saját bevallása szerint júliusban és augusztusban részlegesen szüneteltetik a Jászberényi Szent Erzsébet Kórházban a belgyógyászati-, a krónikus-, illetve a rehabilitációs osztály működését. Ez pedig azért van így, mert csak csökkentett ágyszám mellett – a krónikus osztályon huszonnégy-, a belgyógyászaton tizennyolc–húsz, a rehabilitációs osztályon pedig tizenöt ágy működése szünetel – tudják biztosítani a dolgozók számára a nyári szabadságok kiadását. Mert annyira nagyon világszínvonalú a magyar egészségügy, hogy lasszóval kell orvost találni.

Csupán jelentéktelen részletkérdés, hogy kimerültségre hivatkozva visszaadta osztályvezetői megbízását a belgyógyászat főorvosa, az orvoshiány megfejtését doktor Sinkó-Káli hozta:

Talán, ha a béremelés folyamata tíz évvel ezelőtt megkezdődött volna, akkor lehet, hogy nem tapasztalnánk ilyen létszámgondokat.

Vagyis miután szépen felvázolta, hogy milyen áldatlan állapotok uralkodnak az általa vezetett intézményben, egy burkolt gyurcsányozással meg is válaszolta a problémát. Itt viszont nem állt meg a doktor úr, miután a sajtó tekintélyes része átvette az általa vezetett intézményről szóló hírt, az Állami Egészségügyi Ellátó Központon keresztül adott ki magyarázkodó-eligazító közleményt:

A Jászberényi Szent Erzsébet Kórház két nappal korábbi adományozó ünnepségén elmondott szavaimmal ellentétben a mai napon különböző hírcsatornák (akik jelen sem voltak, illetve nem nyilatkoztam nekik) mondandómat kiforgatták és általa rémhírt generáltak. A Jászberényi Szent Erzsébet Kórház folyamatosan eleget tesz feladatának: minden osztálya és szakrendelője működik, a betegeket fogadja és ellátja. A Jászberényi Szent Erzsébet Kórházban 2015 végén több mint egy milliárd forintos beruházás valósult meg, és azóta is több, mint kettőszáz millió forint értékben elnyert gép-műszer beszerzést érintő pályázati támogatások közbeszerzési eljárásai vannak folyamatban.

Az egészségügyi ellátás – amely kifejezetten a bizalmon alapuló szolgáltatás – rémhírekkel, valótlan állításokkal történő megzavarása elítélendő, nem a jobbítás irányába mutató, a betegek bizalmának megingatása egyben félelemkeltő.

Nem a napszúrástól borult el az agyam, hanem ettől az okádék-hányadék-mocsadék-gusztustalan kóházigazgatói közleménytől. Akkor is, ha – miután utánanéztem, ki ez a dr. Sinkó-Káli – semmi okom nem lehetne meglepődni.

A kép bal oldalán dr. Sinkó-Káli Róbert, akit 2011-ben neveztek ki Jász-Nagykun-Szolnok megyei tiszti főorvosnak, 2013-ban pedig Pro Sanitate díjban részesítette az embertelenség minisztériuma (Fotó: kormanyhivatal.hu)

Azért abban van valami egészen hajmeresztő, ha az ember egymás mellé rakja az egyik napon olvasottakat azzal, amit másnap olvasott, hiszen mindkét tartalom ugyanazt a kútfőt dícséri. A megbízott főigazgató úr egyik nap azt mondja, hogy ő maga rendelte el kórházi ágyak működésének szüneteltetését, másnap meg azon hőbörög, hogy kimagyarázták a szavait. Remélve, hogy nem lesz túl nagy baj belőle – mármint abból, hogy egy gyenge pillanatában világgá kürtölte a kínját és keservét -, rémhírterjesztéssel vádolja a sajtót, amely hírt adott arról, hogy a kedves páciensek jobban járnak, ha elhalasztják a megbetegedést, mert nincsen orvos, se kórházi ágy, se semmi.

És nem elég, hogy a főigazgató úr úgy tesz, mintha mi sem történt volna, vagy mintha szóra sem lenne érdemes az, hogy egy kórház két hónapig nem tud teljes kapacitáson üzemelni, mert nincs ki üzemeltesse, még nyom egy kis kormánypropagandát is, mint minden megbízható NERtárs. Molekuláira bomlik az agyam ettől a gennyes tempótól: ahelyett, hogy megerősítené, amit korábban elkotyogott, ahelyett, hogy teleordítaná az egész médiát azzal, hogy a kollégái leesnek a lábukról, hogy a létszámhiány miatt veszélyben van a betegek ellátása, ahelyett, hogy a krónikus pénzhiányt újra meg újra szóvá tenné, ő két évvel ezelőtti milliárdos beruházásokról filozofál (éppen hogy nem köszöni meg hálálkodva) és az újságírók kártékony hatását nehezményezi, akik beparáztatják a betegeket, ahelyett, hogy megoldanák az egészségügyet sújtó orbitális problémákat. Sunnyog, tagad, vagdalkozik, mint egy igazi fideszes pártkatona.

Minősíthetetlenül szégyenteljes közlemény ez (meg sem próbálom minősíteni), egy minden bizonnyal politikailag jól fekvő elvtárstól, aki csak éppen azt nem mondta, hogy nyáron különben is csak a Soros-ügynökök képesek megbetegedni. Ők is csak azért, hogy a világszínvonalú, nemzetközi téren is figyelemre méltó, példás magyar egészségügyi rendszer rossz hírét keltsék.

A gyomrom felfordul ezektől az emberektől, akik úgy tesznek, mintha nem tudnák pontosan, hogy az egész rendszer merő káosz és pusztulás, hogy azt leginkább a lábukról még le nem esett, de már ahhoz közel álló dolgozók hivatástudata tartja életben. És akkor jönnek ezek a doktor faszomtudja kik, akiknek drágább rongy pozíciójuk, mint hogy az első vonalban küzdjenek a dolgozóikért, a betegeikért. Akik inkább besöpörnek az ágy alá és bagatellizálnak – esetenként emberéleteket követelő – rendszerszintű problémákat, minthogy az élére állnának valaminek, ami elindíthatna valamiféle reformhoz hasonló folyamatot az egészségügyben, ami nélkül nem csak júliusban és augusztusban, hanem random hónapokban szünetelhet a kórházi ellátás. Mert csak. Mert kidőltek a dolgozók, mert bekrepált az MR-készülék, mert nincs elem a vérnyomásmérőbe, mert nincs, aki kitakarítsa a szarból a kórházat, mert a mentősök már Londonban taxiznak.

Bizalmon alapuló szolgáltatás, mi? Milyen bizalom, doktor Sinkó-Káli? Kiben kellene megbízni? A túlterhelt, kiégett, vigasztalan, kialvatlan kórházi személyzetben? Abban, hogy talán jut kórházi ágy a halaszthatatlan beavatkozást igénylő betegnek? Ki nem mond igazat? Az, aki megírja, hogy rohad minden, vagy az, aki igazgatóként, a várható kormányzati büntitől való félelmében az anyját is letagadja, nem hogy azt, amit tegnap mondott?

És így múlik el a világ dicsősége, így rohad meg ez az egész. Egészségügyi dolgozó és páciens egyaránt. Csak a kormánypropaganda örök. Meg az országot uraló bűnbanda prémium kategóriás, azaz VIP ellátása. Nekik nem kell beledögleni semmibe. A sok barom meg erre is megvonja a vállát, mert őt úgysem érinti. Tragédia.

adomany-1

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!