Különösebb bevezető nélkül, a húsvéti csí áramlása idején beszéljünk egy senkit nem érdeklő kérdésről (nem, nem maradunk csendben), amit a nyájas olvasó kedvéért, aki szerint – legalábbis ezt hámoztam ki jóindulattól szétfeszülő soraiból – jobb lenne ha 12 soros kínrímek formájában kommunikálnánk, mert 8-900 szavas cikkeket nem olvas el senki, és ez a Fidesz szerencséje, hogy mi túl hosszú cikkeket írunk.
Innen is áldott ünnepeket kívánok mindenkinek, aki mindent jobban tud, egy gombostűt még nem tett innen oda, de cinikus előszeretettel ugat bele abba, hogy mit hogy kéne, és ez itt mennyire szar.
Szóval rég nem cselekedtem ilyet, akkor most tegyünk egymás mellé két tényállást:
– Kiváltságok nincsenek, senki sem állhat a törvények felett, még Soros György emberei sem. Nem hiszem, hogy a polgári értelmiség szívesen árulna egy gyékényen azokkal, akikről a hamarosan elfogadandó törvény (az egyes civil szervezetek megbélyegzéséről szóló – szerk.) eredményeképpen világosan kiderül: külföldi pénzen, külföldi érdekeket szolgálva, külföldi megbízásból végzik a tevékenységüket. Az egész ügy arról szól, hogy Soros György a nyilvánosság elől rejtetten, magyarországi szervezetein keresztül temérdek pénzzel támogatja az illegális bevándorlást. Számos civilnek álcázott lobbiszervezetet fizet, hogy érvényesítsék az érdekeit. (Orbán Viktor pártmédiában megjelent húsvéti eligazító interjúja, 2017. április 15.)
– Sajtótörténeti pillanatnak és jogi precedensnek is felfogható, hogy lapunk végrehajtást kezdeményez az Országgyűlés gazdasági bizottsága ellen, miután továbbra sem adta ki a parlamenti testület azokat a közérdekű adatokat, amire jogerős bírósági ítélet kötelezi. Lapunk még tavaly indított pert a gazdasági bizottság ellen, miután a testület fideszes elnöke, Bánki Erik megtagadta a válaszadást a letelepedési kötvényeket forgalmazó közvetítő vállalkozásokkal kapcsolatos közérdekűadat-igénylésünkre. A Fővárosi Törvényszék ítélete január 19-én emelkedett jogerőre, vagyis a bizottságnak 15 napon belül, azaz február 3-ig kellett volna a közérdekű adatokat lapunkhoz eljuttatnia. Ez azonban a mai napig nem történt meg annak ellenére, hogy a lapunkat képviselő Karsai ügyvédi iroda és a Transparency International Magyarország (TI) hivatalos levélben hívta fel ennek elmaradására Bánki Erik figyelmét. (Magyar Nemzet: Végrehajtást kezdeményeztünk az Országgyűlés gazdasági bizottsága ellen, 2017. április 15.)
Na, emberek, hát itt tartunk húsvét szombatján, vagy minek hívják a mai szent napot. Sajtótörténeti pillanat ez, egyben mérföldkavics és kilométerkő a magyar jogállam hullája orrfacsaró oszlásának fájdalmas folyamatában. Még mindig van hívőnéni és hívőbácsi, aki nem érti mi a baj? Hát persze. De mi azért értjük, hogy miért kell egy festékes flakondobálásból bűnügyet kreálni és elrettentő példákat statuálni? Hogy miért kell a civileket falhoz állítani és köpködni? Miért sorosbérenc a Transparency? Miért kell azzal hülyíteni a népeket, hogy ezek az idegen érdekeket szolgáló sorosbérencek titkolóznak? Hát ezért.
Vissza lehet keresni csak ezen az oldalon hányszor írtunk minden idők leggigantikusabb korrupciós ügyéről, a letelepedési kötvényenként kiárusított magyar haza elleni legnagyobb merényletről, amit kormány valaha megengedett magának. Vissza lehet olvasni a magyarázatokat arra, hogy a Rogán-Habony bűnszövetkezet hogyan károsította meg évekre előre a magyar polgárokat a gondosan kiválasztott haveri kör által értékesített, akár közveszélyes bűnözőknek eladott államkötvények révén.
A páratlan gazemberség legszebb bizonyítéka Bánki Erik nevezetű Kósalajos-díjas görény. Aki – amikor éppen nem Orbán testőrét játssza a parlamentben – színes tintákról álmodik. Álmából felriadva pedig becsörtet Kövérlaci ingatlanába, ahol, amikor éppen nem újságírókkal bújocskázik, akkor egyéni képviselői indítványként nyújtja be azt, amit megálmodtattak vele a gazdái. Például az elveszítette közpénz jellegét indokolással a jegybank alapítványaiba csorgatott 250 milliárd forint titkosítását lehetővé tevő javaslat konkrétan őt dícséri. Szintén az ő nevéhez kapcsolódik az a törvénykezdeményezés is, amivel megóvta a Magyar Postát attól, hogy el kelljen számolnia a nyilvánosság felé a gazdálkodásával. Ennek a korrupt szarházinak lehetünk hálásak a tao-rendszerért, de a nemzeti fürdőfejlesztési programért is. És ha mindez nem lenne elég, ő is azok közé a pofátlan gecik közé tartozik, akik el szokták felejteni a vagyonnyilatkozatukat rendesen kitölteni, kifelejtenek egy-két céget, néhány tízmilliót.
Nos, hogy tiszta és világos legyen: abban az országban történik mindez, ahol a miniszterek elnöke húsvéti okádásában butítja a parasztot azzal, hogy senki nem állhat a törvény felett. De, te szerencsétlen, hazug disznó. Itt ti álltok egyedül a törvény felett. Olyannyira, hogy eddig még a patásördög Gyurcsánynak sem sikerült az a bravúr, ami nektek. A parlament, amely elvileg a szent törvényhozás helye magasról fosik a törvények betartására és a jogerős bírósági ítéletekre, ezért végrehajtási eljárást kap a nyakába. Szép.
Bánki Erik bűnözőgyanús egyed, a parlament gazdasági bizottságának elnöke (nincs is annál szebb, mint levelező üzemmódban szerezni valami diplomát, életedben nem dolgozni semmi említésre méltót, gründölni néhány közpénzszivattyúként funkcionáló céget, majd belehuppanni egy parlamenti bizottság elnöki székébe) nem hajlandó eleget tenni egy jogerős bírósági ítéletnek. Innentől kezdve miről beszélünk, és miért beszélgetünk még mindig? Innentől kezdve kinek nem világos, hogy minden idők legnagyobb lopását takargatja a Fidesz? Meddig még?
Hogy van bőr a pofáján egy miniszterelnöknek a törvényt a mosdatlan pofájára venni, és a civil szervezetek átláthatóságának álproblémáján rugózni, miközben kőgazdag migránsok Európába telepítésének ügyletét titkolja a parlament illetékes szakbizottsága, amelynek élén egy fideszes katona áll? Migránsbiznisz, mi? Hát ezért kell eltakarítani a civileket, hogy ne feszegessenek politikai, nemzetbiztonsági, hazaárulási kérdéseket. Hogy a hülye magyar ne tudja meg soha a büdös életben, a Habony-Rogán és egyéb maffiózók mennyit hasítottak ebből az üzletből.
Ma Magyarországon a közérdekű adatok nem nyilvánosak, a parlament tagadja meg azok kiadását, a miniszterek elnöke és félanalfabéta zenekara meg azokat mocskolja, akik azért dolgoznak, hogy az adófizető polgárt ne lehessen átbaszni, hogy ismerhesse meg ezeket a közérdekű adatokat. Ha már ő fizeti Habony és Rogán retiküljét és helikopterezését.
Még mindig nem világos, hogy miért nem lehet/szabad már csendben maradni? Meddig lehet még tolerálni, hogy ezek a senkiházi bűnözők azzal vádoljanak másokat, amit maguk követnek el? Ebből élnek évtizedek óta. És mi végignézzük, ahogy a rezsim keretlegényei bilincsbe vernek egy festékes flakonért embereket, miközben ők minden törvényszegést megúsznak?
Igen, tudom, én ragadtattam el magam, normális ember ennyit nem olvas el. Pedig nem ártana meg leszokni a kifogások kereséséről. Ha van valami (márpedig rengeteg valami van), ami miatt nem szabadna csendben maradni, akkor ez az. Százmilliádos átbaszás, hazudozás. A szokásos.
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.