NEHAZUGGY

Mondhatnám azt is, hogy elkúrtuk

Molnár Bálint | 2017. Március 6, Hétfő | 20:09

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,604,937 forint, még hiányzik 395,063 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

A helyzet adott, már tegnap meglebegtette az LMP és nem volt csalás, nem volt ámítás: a senki által meg nem választott Brüsszel rábólintott a paksi mókára. Épülhet Viktorovics és Vlagyimirovics elvtársak szerelmének pirospöttyös seggű gyermeke. A tiltott támogatásról szóló vizsgálatot a rohadékok lezárták (kéne üzenni valamit nekik, hátha, vagy ez most nem az?), ezért a 2014 januárjában kötött, máig hasznavehetetlen orosz – magyar kormányközi szerződés értelmében immár elkezdődhet a drága jó moszkvai hitel lehívása (az a biztos!) és az építkezés.

Elsősorban jól jegyezzük meg: hiába állította az ellenkezőjét a mindent titkosító gazemberek kormánya, az Európai Bizottság megállapítása szerint a beruházás pusztán piaci alapon nem valósítható meg, tehát állami támogatás is kell majd a fenntartásához. Állami, azaz adófizetői. Adófizetői azaz több évtizeden keresztül százmilliárdok. Értjük? Nem baj, a szektának is fizetnie kell, nemcsak mindenki másnak. Csecsemőtől aggastyánig. Tudom, hogy nem gond, csak a tényszerűség kedvéért. Mondom még konkrétabban:

Paks 2 üzemeltetéséhez akár évi 285 milliárd forint állami támogatásra is szükség lehet, miközben ugyanennyi pénzből évente akár 253 000 hazai háztartás áramszükségletét is meg lehetne oldani napelemekkel (Greenpeace via 24.hu).

Mindenki leírta már, hogy milyen feltételeket (összesen hármat) szabott az Európai Bizottság, amelyeket a magyar félnek be kell tartania, ezekből egyet emelnék ki (ITT vagy ITT egyébként minden részlet megtalálható): a Paks 2-ben termelt áram legalább 30 százalékát az áramtőzsdén kell értékesíteni, a maradékot pedig nyílt, átlátható árverésen kell eladni, ahol nem lehetnek támogatott kedvezményezettek.

Ehhez az kell, hogy tíz év múlva (amikor Viktorovics még mindig csak 63 éves lesz, és az első új blokk is működik már) az áram ára 55 euró/Mwh fölé emelkedjen a régióban. Erre olyan körülmények között kell számítani, hogy tavaly a hazai ár 41, Szlovákiában 32,4, Németországban és Csehországban pedig 29,45 euró volt. Tehát a dolog kétesélyes, mint minden, amit az elvtársak nem a saját bőrükre játszanak: vagy bejön a fantasztikus stratégia, vagy a kutya nem fogja megvenni a tőzsdén a Paks 2-ben termelt baromira drága áramot. Hacsak nem sokkal olcsóbban adjuk majd, mint amennyibe az előállítása (a megtérülését is beszámítva) kerül majd.

Ha nem is vesszük figyelembe, hogy milyen kurva nagy bajok vannak a Paksra szánt reaktorral a biztonsági színvonalát és a kétséges működőképességet illetően (jó lesz az ide, az orosz gyarmatra), akkor is van okunk bőven a nyugtalanságra. De persze nem nyugtalankodunk mi, vagy hát elég sokan nem, mert azt se értjük, vagy hát ők nem értik, hogy mi a fasz van. Megmondom, mi van: a magyar kormány nyélbe ütötte az évszázad üzletét, nulla kockázat mellett. Ha bejön, akkor hurrá van, ha nem jön be, akkor a magyarok majd kinyögik, az évi 285 milliárd nem a világ. Legfeljebb nem 285 lesz, hanem a duplája. Vagy a triplája.

Most az jön, hogy szerintem az LMP lelkes felháborodása iránti minden tiszteletem mellett, bele kellene törődni: igen, a brüsszeli bürokraták a magyar kormánnyal összehajolva eldöntöttek egy ki tudja hány szétlopott olimpia fajsúlyával felérő kérdést, amiről a magyar kormány előzetesen nem kérdezte meg a magyarokat. Dr. Schiffer eligazító jogi eszmefuttatása ellenére ez az a kérdés, amiről soha nem lesz népszavazás. Olyan brutális lenyúlható pénzekről van szó (a túlárazási index figyelembevételével barátok közt is olyan 6000 milliárdos projekt, hitelből!), hogy szó sem lehet róla. De ha valami baleset folytán mégis összejönne, az ingerküszöb magasan van, a 10-20-30 éves távlat meg keményen dolgozói szemmel nézve nem téma, szóval totális érdektelenségbe fulladna az ügy.

Csak szólok, hogy akárcsak a magánnyugdíjpénzek államosításáról, a választási törvény átalakításáról, a földtörvényről, a vasárnapi zárva tartásról, a paksi beruházásról sem szavazott Orbán, nem függ össze semmivel, csak úgy mondom. Az orosz hitelből szabadrablás projektért sem őt kell hibáztatni, hanem a cselédeket, akik viszont megszavazták. Ez az ember semmiről nem tehet, arról főleg nem, hogy tök hülyékkel van körülvéve, akik viszont mindent megszavaznak.

Na, tehát a lényeg, hogy ha jól értem, ma megnyertük a Brüsszel elleni szabadságharcot. Vagy azt még mindig nem? Mindegy is, nem vagyok energiaügyi szakértő, de azt látni lehet, hogy amihez eddig hozzányúltak, abból mi lett. Ha csak a stadionokat vesszük figyelembe (Pakshoz képest ártatlan projektek), tiszta sor, hogy a gazdaságossági aggodalmak, úgy mint a megtérülés legcsekélyebb reménysugara, vagy a fenntarthatóság és egyéb ilyen veszélyek egyáltalán nem fenyegetnek. Pedig lehetne ezt jól is csinálni. Ha nem egy maffia irányítaná az országot, amely ebből is le akarja hasítani a maga jussát.

A maffia, amelyik éppen most adóztatja meg veszettül a napelemeket, leszarja, hogy az elmúlt években a megújuló energiaforrások kerültek előtérbe és értékelődtek fel szerte Európában (nem azt mondtam, hogy nem működnek atomerőművek máshol, hanem hogy mi a trend). Brüsszel jelezte, hogy nem biztos, hogy az elavult orosz modellt kéne erőltetni, de Putyin elvtárs nemiszerve és az elharácsolható zseton kedvesebb nekünk, mint az ésszerűség és a racionalitás. Tehát ha nekünk nem kellenek szélerőművek, naperőművek, és rezsicsökkentés helyett okos lakásszigetelési program, akkor nekik nem pont mindegy, hogy hányadíziglen adósodunk el? Dehogynem. Abba sem szóltak bele, hogyan térköveztük le és világítottul ki az országot a felzárkóztatási pénzekből, mert az is a mi magánügyünk. Tudniillik hogy hogyan szállunk le arról a rozsdás bicikliről. Mivel nekik Paks 2 speciel egy fillérjükbe nem kerül, hát csináljuk. Állami támogatással, vagyis a mi pénzünkből.

És tényleg, emberek, Paks 2 ugyanúgy nem Európa gondja, mint az, hogy miként nézzük végig, hogy a maffia kirabol és a szabadságunkat is ellopja. Ha nekünk tökmindegy, ha mi mindent következmények nélkül elfogadunk, ha bevesszük a rezsicsökkentés rizsáját, akkor legyen úgy. Akkor az unokáink is fizessék a butaságot, a közönyt, az apátiát. Ha szó nélkül tűrjük és még örülünk is neki, akkor felesleges Brüsszelre mutogatni. Az LMP-nek is, bárki másnak is. Elbasztuk, ez az igazság. Pedig mondhatnám azt is, hogy elkúrtuk. A lényeg, hogy nem lettünk brüsszeli gyarmat és Bencsik úgy tudja, hogy kaptunk gyakorlatilag ajándékba egy atomerőművet Putyintól. Nem irigylem magunkat.

adomany-1

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!