NEHAZUGGY

Ameddig ki nem lökik maguk közül az alkalmatlanokat, a becsteleneket, addig a rendszer tovább fog rohadni

Tamás Róbert | 2017. Március 4, Szombat | 15:06

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,642,337 forint, még hiányzik 357,663 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Miközben soha ilyen jó nem volt nekünk, fejlődünk és száguldunk, mindent kijavítottunk amit a büdös kommunistaliberátorhazaárulók elrontottak és már majdnem lett olimpiánk, de van egy halom üresen kongó stadionunk az üresen zakatoló kisvasút mellé és Mászáros Lölö megelőzte Zuckerberget, ő lett a gazdasági és a szellemi elit is egyszemélyben, a felszín alatt még nem minden tökéletes. Ez persze csak idő kérdése és jön a nagy varázsló (valamelyik a sok közül), két suhintás a kommunikációs varázspálcával és máris rendben lesz minden.

Addig is, ameddig ez bekövetkezik, némi zűr és zavar van az egészségügyben. Is. A fővárosi Szent János Kórház felnőttsebészeti osztályán minden rezidens felmondott, mert a főorvosok műteni nem, kizárólag asszisztálni engedik őket. Nyugi, nem a beteg iránt érzett túlzott aggodalom az ok, hanem a hálapénz. Azt ugyanis nem az asszisztens szokta kapni, hanem az operáló orvos. Márpedig ha egy gyakorló orvos nem operálhat, akkor soha nem lesz belőle gyakorlott orvos. Akár kap hálapénzt, akár nem.

Ezért a rezidensek szép sorban felmondtak a kórházban, aminek most az lett a következménye, hogy a többi orvosra (azokra is, akik nem engedték műteni a rezidenseket) sokkal több feladat hárul. Hovatovább nem tudják élvezni a hálapénz nyújtotta örömöket, mert ügyeletben kell tölteniük azt az időt, amit bárhol máshol is tölthetnének, mert futná a családi keretből. A dokibácsik fel vannak háborodva. Értem én.

Remélhetőleg hamarosan előkerül az ügyeletes igehirdető és elmeséli, hogy bezzeg az Orbán-kormány hogy megemelte az orvosok bérét, a rezidensek külön is több pénzt kapnak és elmegy mindenki a francba, itt akkor is jól működik az egészségügy és nemhogy nem mennek külföldre az egészségügyi dolgozók, hanem direkt külföldről jönnek ide. A sajtó meg hazudik, de csak a rohadék liberális fele, amit Mészáros Lölönek még nem sikerült megvásárolnia, de majd mindjárt.

Közben meg az van, hogy esik szét az ország. Akkor is, ha öt sorban építjük a kerítést és már a váci mentősök is kaptak új kazánt a tavasz örömére. Esik szét az egészségügy is és sajnos nem csupán kívülről penészedik, hanem belülről is rohad. Az a rossz hírem van, hogy a rendszerben dolgozók éppen annyira hibásak ebben, mint a kormány. Az orvosok mindig is összezártak és védték egymást. Akkor is, ha ez a betegek rovására ment. Simán kiállnak a köztudottan alkoholista, vagy éppen narkós kollégájukért. Megvédik azt is, aki nyilvánvalóan hibázik. Azonban olyankor, amikor kellene, nem állnak ki egymásért. Nem állnak ki a betegekért és a szakmáért sem. A nővérekért, szakápolókért, mentősökért sem.

Jelenleg az van, hogy a becsületes, lelkiismeretes, csapágyasra dolgoztatott, alulfizetett orvosok védelmezik az orvosbárókat, ezzel nem csak önmaguknak ártanak, hanem a betegeknek és az egészségügy összességének is. Ameddig ezt be nem látják és nem változtatnak, lényegében majdnem mindegy, mennyi pénzt pumpál az éppen aktuális kormány az egészségügybe, az nem fog megfelelően működni. Ameddig ki nem lökik maguk közül az alkalmatlanokat, a becsteleneket, addig a rendszer tovább fog rohadni.

Addig lehet egészen nyugodtan háborogni időnként, semmi nem változik. A jelenlegi főorvosok egy jókora hányada igen sokáig várt arra, hogy közel kerüljön a borítékhoz, mert az őt megelőző generáció éppen úgy védte a pozícióját, mint ahogy a mostaniak. Az újak meg türelmetlenebbek, vagy a fene tudja. Az a lényegen semmit nem változtat, hogy ezek a rezidensek nem a hálapénz miatt elégedetlenkednek, hanem gyakorlatot szeretnének szerezni. Ők – akarva, vagy akaratlanul – pont úgy segítenek fenntartani ezt a rendszert, mint mindenki más. És segítenek a becsületes, jó orvosok is, mert egyfajta rosszul értelmezett szolidaritásból hallgatnak.

A betegek ebben az esetben a hierarchia legalján vannak, ők azok, akik szintén részei ennek az egész tákolmánynak, mégis kiszolgáltatottak. Mindaddig így is marad, ameddig nagyon komoly reformokkal meg nem tisztítja az állam az egészségügyet, ameddig az egészségügyben dolgozók nem a beteg, hanem a kolléga védelmében sorakoznak fel és ameddig a betegnek el kell döntenie, hogy a paraszolvencia, vagy az euthanázia híve szeretne inkább lenni. adomany-1

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!