NEHAZUGGY

A puliszka bizony robban. Az olcsó magyar lecsókolbász nem robban

Forgács Erzsébet | 2017. Február 6, Hétfő | 12:04

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,604,937 forint, még hiányzik 395,063 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

„A puliszka nem robban” – talán sokan ismerik ezt a nem egyszer elsütött bölcsességet. A kicsit – kicsit? – lenézett románok és a hol „magyarabb a magyarnál” hol „román” jelzőkkel illetett határon túli magyarok alkotta szomszéd ország lakói lennének az a puliszka, ami mégis robban. Nem is először. Nem is másodszor.

Nálunk még mindig sok helyen tartja magát az a nézet, hogy Románia elmaradottabb Magyarországnál, lakói tudatlanabbak, sokkal kevésbé európaiak, mint mi, (indokolatlanul) büszke magyarok. Ez persze semmiben nem befolyásolja a szomszédos ország gazdasági és társadalmi fejlődését. Lássuk be: Románia tesz a mi mindent, mindenkinél, mindig jobban tudó fejünkre és jár a maga útján. Jól is teszi.

Romániát – ahogy kicsiny hazánkat is – elkezdte felzabálni a korrupció és ne felejtsük el a másik feszültséget okozó tényezőt, az egyház és az állam összefonódását sem. Ez utóbbi gyújtotta meg azt a kanócot, ami végül Victor Ponta bukásához vezetett. Pontosabban az az egyházi személy adta a szikrát, aki a tragikus bukaresti diszkótűz áldozatairól azt nyilatkozta, hogy megérdemelték a sorsukat, mert romlottak voltak, romlott zenét hallgattak. Órákon belül utcán voltak az emberek. Románok és erdélyi magyarok egyaránt, mert az ő gyermekeikről volt szó. Az egész ország gyermekeiről és ezt csak igen nagy tisztelettel lehet kezelni. Nem volt kérdés, hogy milyen politikai nézeteket vall valaki, mert mindezt felülírta az, aminek minden ilyen esetben felül kell(ene) írnia. A közös érték. Ponta akkor bejelentette, hogy nem mond le. Majd lemondott.

Most, ezekben a napokban ismét az utcára mentek románok és romániai magyarok. A magyarországihoz hasonlóan korrupt politikai elit, az alig két hónapja demokratikus választásokon megválaztott kormány átlépett egy olyan határt, amilyen határ sajnálatos módon a magyar társadalom többsége számára nem létezik. Az újonan beiktatott román kormány egyik első intézkedése volt, hogy bizonyos értékhatárig kivonná a büntetőeljárás alól a korrupcióval vádolt személyeket, ezzel lényegében legitimálva a korrupciót. Az ország lakói pedig úgy döntöttek, hogy ezt nem engedik meg, elég volt az ország kifosztásából. A puliszka felrobbant.

Hatodik napja vonultak utcára az emberek. Nem csak a fővárosban, számtalan vidéki városban is. A tiltakozások ereje nem csökkent, hanem folyamatosan erősödik. Vasárnap becslések szerint már 600 ezer tüntető volt az utcákon. Időközben a kormány meghátrált és visszavonta a nagy felháborodást keltő rendeletet, az emberek azonban nem nyugodtak meg, nem mentek haza. Már a kormány lemondását követelik. Annak a kormánynak a lemondását, amelyet ők maguk választottak meg két hónappal ezelőtt és amely kormány becsapta őket, eljátszotta a bizalmukat. Sorin Grindeanu miniszterelnök azonban közölte, nem mond le.

A román kormánykoalíció vezető pártját, a Szociáldemokrata Pártot vezető Liviu Dragnea a Romania TV hírtelevízióban kijelentette, hogy „a hatodik napja tartó tiltakozási hullám nem spontán tüntetés-sorozat, hanem profik által szervezett politikai megmozdulás, amelynek a legitim kormány megdöntése a célja.” Az, persze. Nyilván Soros György, a háttérhatalmak, a helyi Gyurcsánybajnai áll a háttérben. Mennyire ismerős ez, mennyire ócska, dohos duma.

Mindeközben Magyarországon gyakorlatilag egy éve megszűnt a vagyonosodási vizsgálat. Egy törvénymódosítás nyomán 2016 január óta már csak akkor indíthat az adóhatóság ilyen vizsgálatot magánszeméllyel szemben, ha valaki önmagát jelenti fel, vagy ha a rendőrség már nyomoz az adott személy ügyében vagyon elleni bűncselekmény gyanújával. Az LMP szorgalmasan és rendszeresen benyújtotta azt a törvényjavaslatát, amely kötelező évenkénti vagyonosodási vizsgálatot írna elő az országgyűlési képviselők számára, valamint a közjogi méltóságok, a kormánytagok, az állami cégek vezetői és minden olyan szereplő esetében, aki közpénzekről dönt. A kormány pedig szorgalmasan és rendszeresen leszavazza a javaslatot.

A magyar kormánytagok jókora része családi összefogásból és magánkölcsönökből él, a miniszterek elnöke jóformán nincstelen. Mindenki tudja, hogy mi a valóság. Mindenki, még a hívek is. De valamiért nekünk ez tökéletesen megfelel így.

Romániában utcán vannak az emberek – rengeteg, rengeteg fiatal! – Magyarországon semmi nem üti át az ingerküszöböt. A románok nem fogadják el, hogy egy legitim kormányt ne lehetne számonkérni, vagy akár lemondásra kényszeríteni. Mi elfogadjuk. A románok egy szemmel is jól látható hányada hangot ad a felháborodásának, mi pedig néha kimegyünk tüntikézni egyszer, majd még párszor a két hét múlva szervezett demonstrációra, aztán az azt követőre, de akkor már kevesebben, mert párhuzamosan, különböző helyszíneken van még öt másik megmozdulás, aztán már sehová sem megyünk, mert úgysincs értelme.

Utoljára 2014-ben volt elemi erejű tüntetés, ahol rengeteg ember, köztük rengeteg fiatal ment az utcára. Meg is hátrált a kormány. Azóta is ennek örülünk, hogy nem lett netadó. Át kell gondolnunk az elavult mondást. A puliszka bizony robban. Az olcsó magyar lecsókolbász nem robban. adomany

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!