DÜHÖNGŐ

Bármit gondol Lölö a világról, önmagáról és az Orbán nevű haverjáról

Swan Edgar | 2017. Január 4, Szerda | 15:58

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,052,606 forint, még hiányzik 947,394 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Mészáros Lölö mától az én példaképem. Az anyaságban éppen úgy, mint a munkához való hozzáállásomban, mert ő egy valóságos zseni, egy fáradhatatlan munkás ember és a magyar foci elkötelezett híve. Gondoljátok meg, proletárok! Lölö azért jutott oda, ahová, mert napi 20 órát dolgozott 20 éven át! Én mondjuk nem tudok 20 órát dolgozni, bár magam is azt vallom, hogy egy nap 24 órából áll és akkor még ott van pluszban az éjszaka is. De én akkor sem tudok napi 20 órát dolgozni, meg nem is szeretnék, ha ettől akkora szatyrok csimpaszkodnának a szemem alatt, mint ennek a drágajó gázszerelőnek.

Viszont én is nagyon sokat dolgozom és valahogy nem lettem milliárdos. Milliomos se. Ez mondjuk még nem ügy, mert aki írásra adja a fejét és pont nem a Harry Pottert sikerül megírnia, az nem lesz milliárdos. Sőt, szerintem Magyarországon az sem lenne milliárdos, aki a Harry Pottert írja meg, mert ez egy ilyen ország. De lendüljünk túl rajtam és nézzük azokat, akik nem léha betűvetéssel töltik a napjaikat.

Van nekem víz-, gáz-, fűtés-, villany- és mindenféle szerelő ismerősöm, de egyikük sem milliárdosodott meg, pedig dolgoznak azok is annyit, mint a rossz ló. Ismerek más vállalkozókat is, akik a belüket is kidolgozzák, de szintén kerüli őket a Mészáros Lölöre jellemző eszelős szerencse. Valahogy egyikük sem nyer állami pályázatokon, legfeljebb huszadik alvállalkozóként tud becsatlakozni – például Lölö valamelyik cége alá – és ha szerencséje van és még ki is fizetik a végén, akkor elvegetál. És még ő a szerencsés, aki legalább munkához jut.

Értem én, hogy Lölö már önmagát is meggyőzte arról, hogy teljesen normális és természetes dolog, ami vele történik, ő ezért megdolgozott. Még azt is el tudom képzelni, hogy ezzel a mentális tornazsákkal felszerelve azt is elhiszi, hogy bárki képes lenne utána csinálni, csak a fene nagy lustaság gátol meg sokakat az érvényesülésben.

Lölö talán el sem gondolkodik azon, hogy a büdös életben nem nyert volna egyetlen egy pályázaton sem, ha nem dolgoznak azon szolgahadak, hogy ő nyerjen. Az teljesen egyértelmű, hogy egész hadsereg foglalkozik azzal, hogy Lölönek időre legyen olyan cége, ami 110 százalékos valószínűséggel alkalmas lesz megnyerni a tendereket az árokásástól a vasútépítésig. Ugyanez a hadsereg arra is figyel, hogy Lölö időben megvásároljon egy rahedli szállodát, még mielőtt kiderülne, hogy komoly állami és/vagy uniós források lesznek a felújításra, de Lölö feltétlenül vegyen pár régi kastélyt is – meg perce Tiborcz is, mint szintén napi 20 órát dolgozó, igyekvő fiatalember -, amire szintén számolatlanul dől a támogatás. Mert az jó üzlet, ha mérsékelt áron megvesz valamit az ember, azt közpénzből modernizálja, felújítja és a vételár csilliárdszorosáért majd eladja. Úgy, hogy neki lényegében egy vasat sem kellett beleraknia.

Lölö azon sem gondolkodik el, hogy azok a tenderek, amiket ő egyedül elvitt ebben az országban, vállalkozások ezreit, munkavállalók tízezereit tudná foglalkoztatni, annak a haszna nem az ő feneketlen zsebében landolna, hogy aztán focicsapatokat, külföldi villákat és minden napra egy luxusautót vegyen belőle, hanem elosztva a magyar vállalkozások között sok-sok honfitársunk egzisztenciáját biztosíthatná és az ország gazdaságát erősíthetné.

A kapitalizmus ilyen, mondják sokan. Vannak szegények és vannak gazdagok. Ez így rendben is van. De az rohadtul nincs rendben, hogy ebbe a rendszerbe belenyúl valaki. Azért, mert megteheti. És bármit gondol Lölö a világról, önmagáról és az Orbán nevű haverjáról, ez is arról szól, mint minden más Orbán életében. Megteszi, mert megteheti. Eldöntötte, hogy kiépít maga köré egy gazdag támogatói réteget. Még ez is beleférne, azonban Mészáros ebből a sorból messze kilóg. Az ő funkciója nem a gazda támogatása, hanem az utasítások végrehajtása. Illetve még az sem, ahhoz is kevés. Neki lényegében a nevét kell adnia a harácshoz. Ő az a szerencsés gázszerelő, aki reggel még nem tudja, hogy délután meg fog venni egy komplett tévécsatornát és hétfőn még nem tudja, hogy szerdán vesz egy tucat szállodát.

Nem hinném, hogy rajta kívül egyetlen ember is elhiszi ebben az országban azt a sok baromságot, amit összehord a jóember. Arról, hogy a sok munka, kitartás, szorgalom és szerencse. Az. Már néha majdnem megsajnálom, mert úgy tűnik, fogalma sincs arról, hogy egyszer a nagy jólét és szerencse véget fog érni. Akkor bizony tovább kell adnia a javakat a tényleges tulajdonosnak, bár még ez a jobbik verzió, ugyanis akkor neki is csurran-cseppen. A sokkal drámaibb végkifejlet az, ha egyedül kell a bíróság elé állnia – és akkor nem is gondolok arra, hogy esetleg a kisemmizett emberek elé kell állnia – és akkor bizony neki kell elvinnie a balhét. Mindenért. A semmiért. adomany

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!

DÜHÖNGŐ

Bármit gondol Lölö a világról, önmagáról és az Orbán nevű haverjáról

Iratkozz fel most!

NEHAZUGGY

NEHAZUGGY

NEHAZUGGY

NEHAZUGGY

NEHAZUGGY

NEHAZUGGY

NEHAZUGGY

NEHAZUGGY

NEHAZUGGY

NEHAZUGGY

NEHAZUGGY

NEHAZUGGY

NEHAZUGGY

NEHAZUGGY

NEHAZUGGY

NEHAZUGGY

NEHAZUGGY

NEHAZUGGY

NEHAZUGGY

NEHAZUGGY