NEHAZUGGY

Nyomjad, Matolcsy, te se tudtad soha, mikor kéne befogni a pofádat

Molnár Bálint | 2016. November 24, Csütörtök | 18:59

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,627,337 forint, még hiányzik 372,663 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Drága véreim, szerintem folytatom onnan, ahol tegnap abbahagytam magam. Egyre sírva röhögősebb és cinikusabb fordulatokat ölt ugyanis az a példátlan kormányzati félrenézés/cinkos asszisztálás mellett elkövetett bűncselekmény, amely többezer polgár anyagi-lelki megkárosításával járt, és amelynek minden jel szerint elkerülhetetlenül beáldozandó áldozata a balfasz Tarsoly Csaba lesz. Aki látványosan összezuhant a böriben, és van egy olyan érzésem, hogy nem az ehetetlen koszt teszi.

Persze 32 ezer ember példátlan átbaszásának nemigen lehet más következménye. (Még akkor sem, ha többmillió ember hetedik éve tartó átverésének sincs semmilyen következménye egyelőre.) A teljesesség igénye nélkül, íme néhány vádpont, amiben a megroggyant Tarsoly felelősségét meg kellene állapítani és megfelelően díjazni: a befektetők 46 milliárd forintnyi kötvényének eltulajdonítása, 150 milliárd forint értékben fiktív állampapírok és kötvények értékesítése, nem létező értékpapírokra kötött opciós szerződések, a cég legális tevékenységből származó bevételének ellopása, stb).

Megismétlem: Szijjártó diplomáciai futsalminisztériuma a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. 9,3 milliárd forintját szintén Tarsolyéknál helyezte el. Ez az összeg 3,8 milliárdra apadt (soha senki nem kérdezte meg igazságszolgáltatásilag a szellemi kakadut arról, hogy mit keresett ez a pénz egy brókercégben, és ki térített meg az okozott kárt!) mire tök véletlenül éppen a Quaestor-csőd előtt sikerült kimenteni.

Faszt zárójel: Orbán 2015. március 4-én utasítást adott arra, hogy az illetékesek vegyék ki az állami pénzeket a brókercégektől, a nyilvánosságot azonban elfelejtették tájékoztatni. Az amnéziás személyiségzavar március huszonakárhányadikán elismerte, hogy ez valóban így történt. Rögtön miután március 6-án a Kossuth rádióban azzal döngette a mellét, hogy ha tehetné, a brókerbotrány minden érintettjét börtönbe zárná.

Csodás. Most 2016 novemberét írjuk, és az elsőszámú érintettek egyikét sikerült csacsogásra bírnia a Magyar Narancsnak, a brókercég előzetesben sínylődő vezetője szerencsére beszédes kedvében is volt. Állítása szerint elkerülhető lett volna a Quaestor csődje, ha például Orbán nem pofázik március 6-án (a Quaestor 9-i öncsődje előtt három nappal), ugyanis Tarsoly szerint ez a felelőtlen kijelentés indította el az ügyfélrohamot:

Ha Nyugat-Európában enged meg magának egy politikus ilyen szavakat, akkor másnap már nem politikus

– így elmélkedett Csaba testvér a brókercégeket kockázatosnak minősítő miniszterelnöki nyilatkozatról és rá is tapintott ő a lényegre. Valóban nem lehetne politikus. Már rég nem lehetne. Annak a nyilatkozatnak ugyanis azért van jelentősége, mert a magyar kormány március 4-én és 6-án, és valószínűleg jóval előtte is pontosan tudta, mi a tényállás a Quaestornál. Sem Orbánnak, sem Szijjártónak sem a kormány felelősségét akkor még Giró-Szász szóhurcolászó oldalán vehemensen tagadó Lázárnak nem görbült a haja szála. Sem akkor, sem azóta.

Tarsoly viszont ül a böriben és mesél: két nappal a bukás előtt kapott egy ígéretet „a megfelelő helyről”, miszerint ha elmegy Windisch László MNB-alelnökhöz, és bevall neki mindent, megmenthetik a Quaestort. Ez egy szombati napon történt, hétfő délutánra egyeztettek találkozót, csakhogy aznap délelőtt már kiszálltak helyszíni vizsgálatra a céghez, a jegybank pedig felfüggesztette a Quaestor engedélyét. Tarsoly a megbeszélésükre úgy emlékezett, hogy Windisch nem akarta a vallomást jegyzőkönyveztetni, csakhogy az alelnök a tanúvallomásában ennek pont az ellenkezőjét mondta. És itt jön az újabb csavar: a Matolcsy Rómeó György-féle MNB bekeményít.

mnb

Pöpec, itt tartunk ma: a maffiaállam maffiakormányának fővonalbeli csatolt gengszterei élő adásban esnek egymás torkának. Mert Matolcsy ámokfutó varázsló érzékeny mimózalelke nem tűri a rágalmazást és nem létező becsületének sértegetését. Akkor sem, ha a közpénzből kitartott nőjéről, akkor sem, ha pórul járt emberekről van szó. Mindenképpen ő a meghurcolt és az áldozat. Mindenki őt akarja lejáratni, blöffök sorozatával támadja politikailag. Ezúttal új elem Tündérország gazdasági zsenijének eszelős vinnyogásában, hogy a saját holdudvar egyik kulcsfigurájának ront neki.

A fenti mosakodással induló jegybanki közleménynek több szépséghibája is van, és igen fontos lenne, ha Matolcsy összes többi aljas gazembersége mellett nem felejtenénk el egy igen fontos dolgot: a Matolcsy Don Juan-féle MNB felelőssége a Quaestor csődjében igencsak elsikkadt és a feledés jótékony homályába merült. Nyilván Polt ebédlőcimbora és legfőbb elsikálóművész nem azért ül a székében, hogy politikai szálakat és Matolcsy elcseszett szakember személyes érintettségét felgöngyölítse, ettől még legyen nagyon világos: kizárt, hogy Matolcsyék nem vették észre a Quaestor és a Buda-Cash brókercégeknél, vagy éppen a Hungária Értékpapír Zrt.-nél történt visszaéléseket. (ITT egy elgondolkodtató cikk arról, hogy miért.)

Mennyire kell nagyarcú, hazug görénynek lenni, hogy valaki azt feltételezze mind az átvert, mind az aggyal rendelkező pórnépről, hogy nem jött rá magától: azok, akiknek nem tűnik fel 200 milliárd eltűnése – ahogy Matolcsynak nem tűnt fel -, az ugyanúgy egy közönséges gazember, mint mindenki más, aki hosszú évekig tátott szájjal asszisztált ehhez a hihetetlen piramisjátékhoz? Ha Matolcsy nem ez a nagyarcú, érzékeny lelkű, hazug görény lenne, akkor most nem kellene perrel fenyegetőznie, tovább vakítania a parasztot és táncolnia az idegein. Egészen hátborzongató, hogy egy ilyen nyilvánvaló történet után ezek még mindig a helyükön ülnek. És nem mellesleg például Pharaon-félékkel üzletelnek.

Nem azért, mintha nem lenne mindegy Tarsolynak, vagy nem szarnám le, hogy még ki jelenti fel egészen pontosan miért, de pont Matolcsy? Azt a Matolcsyt, akinek a felügyelete alatt (gondolom ezért volt életbevágó az MNB-hez csapni a PSZÁF-ot) el lehetett piramisjátékozni százmilliárdokat, azt rágalmazni nem lehet, mert rögtön megsértődik. Matolcsyt már megint a saját régen eltapsolt becsülete érdekli, az egy percig nem érdekelte, hogy az átvert emberek ezreinek mi van a becsületével és lelkivilágával. Átvert, kifosztott emberek nyomorúságán keresztül gyalogolva a becsületét ért sértés miatt ajvékol ez a szarházi, ahelyett, hogy – ha valóban lenne neki becsülete – már legalább tízszer lemondott volna az egymásra halmozott botrányos ügyei után.

Szóval most az van, hogy Tarsolyt beáldozzák. Egy bűnöző szavára nem adnak. Ismerős, nem? Tarsolyka megszívta, mert azt hitte, hogy ha évekig érinthetetlen volt, majd most is alányúlnak fentről. Tévednie kellett. Az átvert emberek előbb-utóbb beletörődnek abba, hogy így jártak, Matolcsy meg a köz pénzén rikácsolhat tovább és élheti a szerelmi életét. Szintén a közösből. Én meg csak azt remélem, hogy ezek az alvilági erkölcsökkel felvértezett népnyúzók valóban egymás torkának ugranak, és Tarsoly még mesél. Még mielőtt egy rendőrautó hátsó ülésén véletlenül beledől a fanyelű konyhakésébe. Az irány annyiban jó, hogy minél több disznóság kerül felszínre, annál többet hibáznak, annál idegesebbek lesznek, és előbb-utóbb egymást nyírják ki. Nyomjad, Matolcsy, te se tudtad soha, mikor kéne befogni a pofádat!

adomany

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!