NEHAZUGGY

Remélem, a gyógyszereit megkapta és már jól van

Molnár Bálint | 2016. November 8, Kedd | 18:59

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,598,249 forint, még hiányzik 401,751 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Nem vagyok én egy mértékadó, köztiszteletnek örvendő TGM vagy törökgáborelemez, vagy tetszőleges nagytudású politikai szakértő, aki most elmagyarázza azt az alapvetően Erdős Virág ihletésű kérdést, hogy miszerint „na most akkor mondjátok meg nagyokosok, mi legyen?” Meg az összes kapcsolódót: mire volt jó ez az egész? Mi a jelentése annak, ami most van, és hogyan tovább? Ennek ellenére szerényen kifejteném mit gondolok arról, hogy elbukott Orbán első alapfércmű-módosítása, amelyet sajátkezűleg nyújtott be. Közvetlenül az után, hogy a csilliárdos népszavazása is elbukott. Beszéljünk egy kicsit még arról, hogy a Fidesz-KDNP dicsőséges hetedik számú alaptörvényhez piszkálása alulmaradt a parlamenti szavazáson.

A zavaros tekintetűről és a Rogánról készült parlamenti fotókat elnézve nem lennék egyik megszeppent pártkatona helyében sem ezekben a törénelmileg vérzivataros percekben. Mondjuk, az év összes többi napján sem, de példának okáért Gulyás Gergely alelnök és okostojás fejét elnézve, sötét viharfellegek kavarognak az eddig minden pillanatban magabiztos, arrogánsan cinikus, visszakézből minden ellenzéki javaslatot az asztalról lesöprő állam- és kormánypártok feje fölött.

Nem véletlen, hogy miután a számára kedvezőtlen szavazási eredményt követően az élőisten elviharzott, elkezdődött ezerötszázzal a kármentés, elkezdték ledobálni a propaganda atombombáit. A hazaáruló ellenzék mantrázása újabb fokozatra kapcsolt: Harrach Pétertől a fiatal és üde kereszténydemokratákig, a függöny elé újra könyörtelenül kitolt Kósa Lajostól a Fidesz közösségi oldaláig meg a barnanyelvekig megy a frusztrált köpködés, a nemzetárulózás, a hívek feltüzelése, a kommunikációs moslék szétteregetése. Ahogy eddig is, e tekintetben ugyanott tartunk, ahol tegnap, fél éve, két éve.

Más tekintetben viszont a dolog úgy áll, hogy pont ezért nem értek egyet azokkal, akik szerint a Fidesz-KDNP – élén az Orbán nevűvel – akkor is megnyerte ezt a meccset, ha alulmaradt. Szerintem itt ma senki nem nyert. Ugyanis saját terepen, saját játékszabályok szerint, felfoghatatlan-irdatlan mennyiségű közpénz elégetése mellett az Orbán nevével fémjelzett magasságos alaptákolmány tervezett hetedik módosítása csúfosan elbukott. Miután minden idők legdrágább közvéleménykutatásán is eltaknyoltak fiataldemokratáék. Ennyi a lényeg, ennyi a helyzet. A hős, a mártír, a végvári vitéz, mimagyarok hadvezére igenis elhasalt. Gyengébb, mint gondolnánk, de legalábbis gyengeséget mutatott. A gránitba vésendő újabb egyszemélyes akaratról kiderült, hogy valójában csak egy narancslével leöntött, összeszottyadt papírfecni.

A hazaárulózás nem tegnap kezdődött, a komplett ellenzék kitiltása a nemzetből eddig is szerves része volt a Fidesz kommunikációjának. Most annyi történt, hogy ugyanazokat a paneleket egyszerre többen, sokkal magasabb hangszínen tolják. Viszont már nemigen van mit hozzátenni ahhoz, amit eddig is elmondtak, mert már mindent hallottunk. Nincs annyi Kósa Lajosa a Fidesznek, aki el tudná magyarázni, hogy a nemzeti ügyek kormányának miért volt fontosabb a strómanok letelepedési kötvényekből származó bevétele, mint a polgárok állítólagos védelmét célzó fércelés. Ugyan nem ismerek egyetlen olyan alkotmányt sem, amelyik megvédett volna akár egyetlen tetszőleges állampolgárt is a cunamitól, vulkánkitöréstől, vagy menekülthullámtól, de ha már ilyen szinten kreténbe ment át a közbeszéd, akkor legyen.

Ebben a helyzetben, ha ez nem egy végtelenül lebutított, manipulált, hülyére vett ország lenne, akkor az Orbán nevű Viktornak és a kereszténységtől kettőig nem látó kormánypártoknak egyetlen opciójuk lehetne: tudomásul venni a parlamenti szavazás eredményét. Azaz kimondani, hogy a független magyar parlament az érvénytelen népszavazás okán csakazértis áterőszakolni kívánt fércmű-módosítást kukába dobta. Hasonlóképpen ki kellene lökni az egyébként is összeszáradt és penészes hamuba sült pogácsát is a fenébe, abbahagyni az üzengetést, és két elharácsolt közbeszerzés közé beiktatni valamiféle érdemi kormányzást.

Ehhez képest, amit hisztérikusék prezentálnak, az semmivel nem mutat túl a jól bevett kétbites habonyi primitivizmuson: tulajdonképpen politikai értelemben győztek ők, mert kétharmad, vagy nem kétharmad az mindegy, a többség egyirányba szavazott, tehát. Annyi a titka, hogy át kell programozni a hívek agyában az akadozó szofvert. Nem ők kaptak egy hatalmas sallert, hanem az ellenzék, rohadjon is meg. A nemzetáruló csőcselék. Annyi a feladat, hogy újra vérben forogjanak a szemek és ökölbe szoruljanak a kezek, mert akkor minden rendben van. Pedig semmi nincs rendben, sőt a fórumokon már hömpölyög a hazaárulózás, ezt volt szerencsém az elmúlt órákban megtapasztalni.

Bár afelől kétségem nincs, hogy a beteg bosszúja nem várat sokat magára (Anikó asszonynak sem lesz könnyű estéje), azért nyugodtan jelentsük ki: Orbán 2010 óta először térdre rogyott. Oda a magabiztosság, a mindenkin átgázolás, a mert megtehetem arroganciája. És már nem is kellett Brüsszelig helikopterezni, a magyar parlamentben is összejött neki. Ezért szajkózzák agyatlanul a hazug baloldalt, az áruló ellenzéket, mert egy tét nélküli meccset veszítettek el a hosszabbításban. Bárhogyan is hörgik, hogy megvédték, megüzenték, megnyerték, meg lehet nyugodni a napos oldalon: ennek a szégyenteljes és baszott drága cirkusznak libafosnyi köze nem volt a hazához, a megvédéshez és a menekültekhez.

Úgyhogy legyen világos: a Fidesz és a KDNP akarata nem azonos a magyarok összességének akaratával. Aki nem engedelmeskedik a Fidesz és a KDNP akaratának, az nem automatikusan hazaáruló, legfeljebb nem engedelmeskedik a Fidesz és a KDNP akaratának. Az Orbán nevű elcseszett 15-20 milliárd forintot, ami a haverok zsebébe vándorolt, miközben népszavazással, alaptörvénymódosítással és anélkül a nemzeti toporzékolásnak semmi köze nincs a menekültválsághoz és annak nemzetállami hatáskörben történő befolyásolásához/megoldásához. Semmi. Attól, hogy valaki nem ért egyet a Fidesz-KDNP-vel és nem tartozik az újegységhez, pontosan ugyanolyan jóérzésű, nemzeti érzelmű, egészséges, normális hazafi és igaz magyar, mint azok, akik bevették, hogy a tákolmány hetedik módosítása megállítja a bevándorlási hullámot. Nem állítja meg. Ha megszavazták volna, akkor sem állítaná meg. Innentől kezdve mi a vergődés tárgya? Ja, semmi. A cirkusz kipipálva, jöhetne a vetés, aratás, hogy kenyér is legyen, ha már a mérhetetlen gyűlölet a plafont rugdossa, elvtársak.

Ha van eredménye ennek az időtlen idők óta tartó, teljesen értelmetlen hadviselésnek, akkor az egyértelműen az a gyűlölet, ami itt maradt és munkálkodik a fejekben. 15-20 milliárdnyi közpénzbe került, hogy az Orbán nevű beszerezzen egy méretes jobb- és/vagy balegyenest. Kétségtelen, hogy a 98%-os többség után ez egy újabb fényes siker, remélhetőleg az irányt tartani lehet a következő sorsfordító, mindent eldöntő szavazásig.

Ami a jövőt illeti, innentől minden pofon jó helyre megy a Fidesz-Jobbik tengelyen. És bár nem vagyok túl optimista az ellenzék együttműködési és komolyan vehető cselevési irányait illetően, azért azt meg kell jegyeznem, hogy 2010 óta ma először volt az az érzésem, hogy van parlamenti ellenzék. Olyan, amilyen, de van.

Ami pedig az Orbán nevűt illeti, remélem a gyógyszereit megkapta és már jól van. Ha netán megnyugszik, érdemes lenne szólni neki, hogy a Fidesz nélkül nemzethalál van faszságot mostmár be lehet fejezni. Ne röhögtesse magát és az országot Brüsszelben egy elbukott népszavazással és egy nevére íratott, csúfosan elutasított alaptörvény-módosítással a hátizsákjában. Nem lehet megúszni még éveket ezzel az uszító álpoblémával, amit moslék formájában ránk kényszerít. Ellenben beszéljünk a korrupcióról, Lölöről, a saját lábakról, a kivándorlásról, a munkanélküliség által négyzetre emelt munkaerőhiányról, az ellopott uniós pénzekről, a sajtó szájbarúgásáról, az oktatásról, az egészségügyről és a jó öreg Pharaon professzorról. Nincs több húzásod, Viktorovics, akárhogy is hörögnek – hogy egy divatosan közkedvelt szóva éljek – a sameszaid. Pedig tudom, hogy soha nem fogsz belenyugodni, hogy nem az van, amit te akarsz.

adomany

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!