VENDÉG

Ukrajna – támogatná-e?

Egészen elborzasztó az a gátlástalanul uszító, gyűlölködő, hazugságok ingoványára épített legújabb plakátkampány, amit KÖZPÉNZBŐL finanszíroz a kormány.

Bármerre megyek, a „rajtunk röhögő” Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Manfred Weber, az EU néppárti frakciójának vezetője néz rám, a szigorú tekintetű, komor Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke pedig vélhetően egy pénzeszsákra, amit nyilvánvalóan túl kicsinek talál „értelmetlenül elégetni” az Oroszországgal való háború során.

A „nemzeti konzultációnak” nevezett tragikomédia – amihez a három ellenszenvesnek festett politikus arcát biggyesztette plakátra a Rogán-művek – célja, hogy újra felszínre hozza a magyar emberek legrosszabb énjét: az önzést, a gyűlölködést, az irigységet, a mások szenvedése iránti közönyt, a dögöljön meg a szomszéd tehene (is) mentalitást.

A mindehhez társuló, ijesztőnek szánt, minden csatornán ránk ömlő szövegek, „reklámok” szörnyű jövőt jósolnak az országnak és személy szerint minden magyar családnak, ha Ukrajnát felvennék az EU-ba, s igen, a nemzethalál sejlik fel, ha ez megtörténne.

Az egész teljesen röhejes lenne, ha nem véresen komoly a dolog.

Először is, a kormányzat dolga, hogy felvilágosítsa az állampolgárt, mi van a mérleg két serpenyőjében, pozitív, negatív következmény.

Ilyesmiről szó sincs. Még érdemi vitát sem olvastam, hallottam a témáról a „kormányközeli” sajtó semmilyen felületén.

Nincs olyan pontja, szegmense ennek a „nemzeti konzultációnak”, amelyet bármilyen értelemben komolyan lehetne venni.

Ordas hazugságok hangzanak el arról, hány millió Ft-jába kerülne minden magyar embernek az ukrán csatlakozás, s ha a választópolgár ezt hallja, gyorsan kiszámolja, hogy havi kb. 200 ezer Ft-ot fognak levonni a fizetéséből, tehát a legtöbbüknek nem marad semmije, azaz éhen fognak halni. De ez még nem elég, tönkremegy a magyar mezőgazdaság, génkezelt ukrán gabonából sütnek majd kenyeret a magyar pékek, így gyermekeink zombivá válnak stb.

Annyira egyoldalú az egész kampány, hogy még a legelvakultabb kormánypárti szavazóknak is el kellene bizonytalanodniuk: az a szervezet, amelynek immár 21 éve tagjai vagyunk, az a szervezet, amely 2004 óta, felzárkózásunkat segítve évente a magyar GDP közel 4 %-át kitevő összeget utalt át a számlánkra, az a szervezet, amelynek köszönhetően 1945 óta, immár 80 éve béke van Európában, az a szervezet, amelynek legfontosabb döntéshozó testületében, az Európai Tanácsban a 85 milliós Németország, a 10 milliós Magyarország és a félmilliós Málta egyaránt 1-1 szavazatot adhat le, nos, ez a testület 26 : 1 arányban arról döntött, hogy támogatja Ukrajna felvételének felgyorsítását, ha az megfelel majd a felvétel szigorú követelményeinek.

Ha elmegy Brüsszelbe a lengyel, a finn, a francia, a spanyol, a görög stb. miniszterelnök/elnök, ott vajon mindenki meghülyül és saját országa és az EU érdekei ellen szavaz? Csak és kizárólag Orbán Viktor az igazság letéteményese, mindenki más szembe jön az autópályán? S halvány gyanú sem ébred a kormánypárti szavazókban, hogy úgy veri át őket az ő szavazataikkal regnáló kormány, mint délibáb a vándort? Fel sem merül bennük, hogy Orbán nagy barátja, az olasz miniszterelnök Giorgia Meloni, az új német kancellár, Friedrich Merz (CDU), az ugyancsak jobboldali belga, finn, cseh, észt miniszterelnök mind-mind megszavazták az Ukrajna felvételéhez kapcsolódó előterjesztést? Miért tették?!

Mi kell ekkora csőlátáshoz, kedves kormánypárti szavazók?

Nézzük, mi van valóságosan abban a bizonyos serpenyőben:

Háborúban álló országot az EU nem fog felvenni tehát az egész kérdés csak a háború után kerülhet terítékre, addig csak a reményt, a „mézesmadzagot” jelenti Ukrajnának az EU pozitív döntése a felvétel kilátásba helyezéséről.

Ukrajna önvédelmi harcának támogatására az Unió nagyon komoly összegeket fordított és tervez fordítani.* (A szöveg végén részletezve!) Ez eddig sem vont el a magyar családok asztaláról egyetlen darab kenyeret sem, s ezután sem fog. Magyarország az EU GDP-jének 1,2 %-át adja, ennek arányában kellene részesülnie Ukrajna támogatásából.

Ukrajna csatlakozásának – ami 5-10 éven belül nem elképzelhető, szerintem minimum 10 év – szinte csak előnyei lennének az EU, és Magyarország számára is, a hátrányok pedig eltörpülnek az előnyökhöz képest.

– A kárpátaljai magyarok könyörögnek, hogy ne akadályozzuk a csatlakozásukat, mert ők is EU-polgárok lehetnének. Az erre vonatkozó dokumentumokat a magyar kormány eltünteti vagy agyonhallgatja, nyomást gyakorolva a kárpátaljai magyar szervezetekre, hogy maradjanak csendben.

– Ukrajna újjáépítése a következő évtized legnagyobb projektje lesz Európában, s nemcsak az építőipar, hanem minden ágazat profitálhat belőle, lökést adhat a magyar gazdaságnak, befektetéseknek. HA oda engednek bennünket, s nem mondják azt, hogy ja, magyar cégek nem jöhetnek, hiszen országuk mindent megtett az oroszok oldalán Ukrajna ellenében a háború alatt.

– Jöhet majd bárhonnan az olaj és a gáz Ukrajnán keresztül, ám ha nem lesz EU-tag, nyugodtan mondhatja: Magyarországra nem szállítanak, az előző pontban írtak miatt.

– Biztonságpolitikai értelemben felbecsülhetetlen, s pénzben kifejezhetetlen annak előnye, hogy az Orosz Birodalom és köztünk van egy velünk hasonló értékeket valló, szövetséges állam.

– Az ukrán gabona beáramlása ijesztgetés, abban a pillanatban, ahogy a Fekete-tenger kereskedelme szabaddá válik, nincs az a mennyiségű ukrán gabona, amit az afrikai és egyes ázsiai országok ne vásárolnának fel. Éppúgy, mint a háború előtt.

– A földalapú támogatásokra való ácsingózás helyett az elmúlt évtizedekben lett volna lehetősége kis hazánk mezőgazdaságának átállni olyan terményekre, amelyek keresettebbek a világpiacon, mint a máshol olcsóbban megtermelhető gabona stb. S pl. a 2024-es nyári aszály Magyarországon jelentős mezőgazdasági károkat okozott. A termelők országosan mintegy 400 ezer hektárnyi földterületre jelentettek aszálykárt. Az aszály különösen a kukoricát és a napraforgót érintette. Nos, ezért kellett volna siránkozás helyett víztározókat létesíteni, s az öntözés radikálisan csökkenthette volna az egyre aszályosabb nyarak veszteségeit a gazdák számára. Nem, inkább még pár stadion, plakátkampány, adriai jacht stb.

– Az ukrán munkaerő beáramlása ijesztgetés, egyrészt x évig ki tudjuk tolni, másrészt annyi munka lesz az újjáépítéssel Ukrajnában, hogy inkább egy Európából visszafelé áramlás lesz a következő évtizedben. Ráadásul Magyarországon munkaerőhiány van, sok cégnek jól jönne az ukrán munkaerő, de jellemzően nem akarnak egy ellenük uszító, gyűlölködő országban dolgozni.

– Magyarország az illegális migrációval kapcsolatos jogállami kritériumok nem teljesítése miatt eddig 200 milliárd Ft-ot veszített büntetések formájában, s nem belátható, de ezermilliárdos (8 ezer milliárd körüli összeg) az egyéb jogállamisági okok miatti át nem adott pénz nagyságrendje.

Én inkább ezeken aggódnék a kormánypárti szavazók helyében, s ezek összes egyéb következményein.

– Végül tegyük már fel a kérdést, hogy ha 1994-ben, amikor Magyarország beadta az Unióhoz való csatlakozási szándékát, Németországban népszavazást írtak volna ki, hogy a hozzájuk képest koldusszegény Magyarországot a következő évtizedekben a GDP-je kb. 4%-ával fogják támogatni ÉVENTE, s ennyivel kevesebb lesz a német nyugdíj, átlagfizetés stb., mi lett volna annak a népszavazásnak az eredménye?

………………………………………………………

*Az Európai Unió és tagállamai 2022 februárja óta jelentős pénzügyi, katonai és humanitárius támogatást nyújtottak Ukrajnának az orosz invázió miatt.

Eddigi támogatás (2022–2025 április)

• Összesített támogatás: Az EU és tagállamai eddig összesen 138 milliárd euró értékű támogatást nyújtottak Ukrajnának, amely magában foglalja a pénzügyi, katonai és humanitárius segítséget is.
• A támogatások körülbelül 65%-a vissza nem térítendő támogatás vagy természetbeni segítség, míg 35%-a kedvezményes hitel.

Tervezett és folyamatban lévő támogatások

• Az EU 2024 februárjában létrehozta az Ukrajna Eszközt, amely 2024 és 2027 között 50 milliárd eurót biztosít Ukrajna számára pénzügyi stabilitásának megőrzésére, újjáépítésére és az uniós csatlakozáshoz szükséges reformok végrehajtására.
• Az EU emellett 18,1 milliárd euró értékű makrogazdasági támogatást nyújt Ukrajnának a G7 által vezetett hitelprogram részeként.
• 2025 első negyedévében az EU-tagállamok több mint 23 milliárd euró értékű új katonai támogatást ígértek Ukrajnának, amely jelentős növekedést jelent az előző évhez képest.

Ezek a támogatások továbbra is kulcsfontosságúak Ukrajna védelmi képességeinek fenntartásában és az ország európai integrációs törekvéseinek előmozdításában.

Butola Zoltán

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!

Tovább