„A magyar embereknek joguk van tudni, hogy a miniszterelnök alkalmas-e fizikailag és szellemileg az ország vezetésére”
– írta csütörtöki Facebook-bejegyzésében Magyar Péter. Nem bizomány, hanem bizony ám! Mióta mondjuk (én legalábbis biztosan többször szóvá tettem), hogy ha gépkocsivezetéshez szükséges jogosítvány, vagy egy irodai állás betöltéséhez szükséges munkahelyi alkalmassági vizsgálat kötelező, akkor egy ország vezetését ellátó személynek amellett, hogy természetesen kötelezővé kellene tenni a nem csupán fizikai, de elsősorban a mentális, neurológiai, pszichológiai vizsgálatot, hanem a vizsgálat eredményének, a páciens állapotának nyilvánosság általi megismerhetőségét. Mert míg a gépkocsivezető vagy az irodai munkás be- és kiszámíthatósága is fontos, hiszen bizonyos számú ember sorsa függhet tőlük, és az alkalmasságukhoz nem férhet kétség, addig egy egész ország, milliók sorsáról, jelenéről, jövőjéről, közpénzéről döntő ember pláne ne lehessen még véletlenül sem egy mentálisan esetleg megborult személy, aki esetleg nincs/nem mindig van tudatában annak, hogy mit művel. Annak ellenére se, hogy a hazudozás nem büntetőjogi kategória, nem tartozik a Btk. hatálya alá; arra nem lehet bűncselekményként hivatkozni, hogy valaki életvitelszerűen néz hülyének sok millió embert. Viszont ha van más is, azzal kapcsolatban legitim elvárás, hogy dokumentált és nyilvános legyen.
A kleptománia az más, visszanézve az elmúlt tizenöt évre, gondolom az is van neki, meg valamilyen narcisztikus eltorzulás, de nekem van egy olyan sejtésem, hogy egy hozzáértő szakember találna egy olyan tünetegyüttest és fel tudna állítani egy olyan diagnózist, amely miatt el lehetne tiltani a közügyek gyakorlásától a mi terebélyes Júdásunkat. Aki nem mellesleg akkora, mint egy hármas szekrény, és nekem nagyon gyanús az a seb a száján, ami nem nagyon akar begyógyulni, valószínűleg azért, mert reggeltől estig azt rágja. De ki vagyok én? Egy senki. Ezzel szemben ki Gulyás Gergely? Egy másik senki, legfeljebb más értelemben, mint én. Ahhoz viszont se neki, se az aljas és gusztustalan pártjának nincsen köze, hogy Ruszin-Szendi Romulusz volt vezérkari főnök, a Tisza Párt tanácsadója a közellátásban, tb-re kért zsírleszívást. Pontosabban ne csak vádolják, mert azt nagyon tudnak, hanem egy: bizonyítsák, kettő: ha ez így is lenne, ahhoz sincs senki semmi köze, hacsak nem élt vissza a hatalmával, és ezt használata ki egy szépészeti beavatkozásra, közpénzből. Ruszin-Szendi erre egyébként reagált, az egészségügyi problémái csak rá és az orvosára tartoznak. Az ügy a csütörtöki kormányinfón is előkerült: Gulyás azt mondta, hogy a kormány a hasonló ügyek miatt már elrendelt egy Kehi-vizsgálatot. Hozzátette, egy katonához, tábornokhoz méltatlan a zsírleszívás, járjon inkább kondizni.
Igenis, Gergőke! Azért megnézném én a gerincműtétes beavatkozásod körülményeit, meg számláját, az egész procedúrát, kezdve a várólistával, az ellátás minőségével és úgy általában az egész műtéttel kapcsolatban, amit rajtad hajtottak végre, állítólag. Nem sok eredménnyel, teszem hozzá. Vagy Júdás kezeléseit, nem a rossz nyelvek szerinti grazi klinikán, hanem a sportkórházban és másutt. A Bakáts utcai kapualj rejtelmei is érdekesek lehetnek, nem beszélve az indiai ajurvédikus szelleműzésről. Nem vagyunk egyformák, de én a helyükben kussolnék, ha másért nem, akkor azért, mert lehet, hogy nem is olyan sokára, ezek mind nyilvánosságra kerülhetnek, ha netán megbukik a bűnszervezet.
Kicsit ugorva a térben és időben: nem kizárt, hogy a tengerentúli ikertesón se ártana elvégezni egy alapos egészségügyi vizsgálatot, mert minden nap akkora blődségeket és faszságokat beszél, amelyeket normális ember még viccelődés szintjén sem merne előadni a barátainak, nemhogy az Egyesült Államok elnökeként. Donald Trump csütörtökön újabb vámok bevezetését lengette be: a Truth Social-oldalán azzal fenyegetőzött, hogy 200 százalékos vámot vet ki az Európai Unióból származó alkoholtartalmú italokra, ha az EU nem vonja vissza az amerikai whiskey-re szerdán kivetett 50 százalékos vámot. „Ez nagyszerű lesz az amerikai bor- és pezsgőüzletnek” – írja a posztban Trump, hozzátéve, hogy az EU „a világ egyik legellenségesebb és leggyalázatosabb adó- és vámhatósága, amely kizárólag azzal a céllal jött létre, hogy kihasználja az Egyesült Államokat”. Komolyan mondom, mint az óvodában, a be-be-be, az én apukámnak nagyobb a farka szinten vegetál a csávó. Ha Biden demens vénembernek volt titulálva, akkor a szőke Torgyán simán viselhetné a futóbolond és a kretén címert. Ez tényleg fullba nyomja a kretént, és ez egy ideig lehet meglepő és mulatságos, de egy szint után már inkább tragikus és félelemkeltő, amit leművel a világ szeme láttára és füle hallatára. És még az se látszik, hogy hol éri meg neki.
Vissza a honi mocsárba: a babérkoszorús hírhamísító, a magyar Pravda is dobogós helyen végzett a nem túl hízelgő, de a Pártnak kifizetődő hazudozási versenyben. 24 elmarasztaló ítéletet gyűjtött be 2024-ben, ezzel a Magyar Nemzet lett a negatív csúcstartó a sajtóperekben, személyiségi jogi perekből pedig a Mediaworksnek volt ugyanennyi elbukott pere – írta meg az Átlátszó csütörtökön, miután kikérte a Fővárosi Törvényszéktől az előző évi sajtó-helyreigazítási és a személyiségi jogi pereinek statisztikáit. A portál szerint az állampárt médiatermékei ellen 76 sajtó-helyreigazítási perben született ítélet, ebből 51-et teljesen, 16-ot pedig részlegesen vesztettek el. A Magyar Nemzet után a szégyensorban az Origo lett a második, 13 elvesztett sajtóperrel (12 teljes, 1 részleges elmarasztalás), a harmadik pedig a Ripost, szintén 13-mal (9 teljes, 4 részlegesen elmarasztaló ítélet). Kik mások buknának ilyen mennyiségben sajtópereket? Hát hol hazudnak szemrebbenés és sokszor következmények nélkül reggeltől estig? Hát persze, hogy ott, ahol azt a főhazudozó megrendeli. Mert elvárja, azért tartja ezeket a közpénzből üzemeltetett úgynevezett sajtótermékeket, amelyek tönkretettek már életeket, kettétörtek már politikai karriereket.
És igen, legalább ennyire szép sztori az is, hogy Tóth Bertalan, MSZP-s országgyűlési képviselő írásbeli kérdést nyújtott be Nagy Márton nemzetgazdasági miniszternek arról, hogy mennyibe kerül a magyar adófizetőknek a Nemzeti Sport fenntartása. Persze válasz nem érkezett, mint általában ezt megszokhattuk, de mellébeszélés annál inkább. Méghozzá egy másik minisztérium katonájától. Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára azt írta válaszában, hogy „a több mint 120 éves Nemzeti Sport a világ egyik legnagyobb hagyományú sportlapja és hazánk egyik legrégebbi márkája, ami olyan nemzeti-kulturális értéket képvisel, amelynek nyomtatott formában való fennmaradása is érdekünk.” „A kiadói jogok megvásárlása lehetőséget adott arra, hogy az erőfeszítéseinknek köszönhetően megújuló és egyre több világsikert elérő magyar sporteredmények hírét széles médiacsatornákon eljuttassuk minél több sportkedvelő magyar emberhez. Ez pedig összhangban van azzal a célkitűzésünkkel is, hogy Magyarország sportnemzetből sportoló nemzetté váljon”. Tehát a kiadói jogokat 3,5 milliárdért vette meg magának Júdás a mi pénzünkön, és a mi pénzünkön üzemeltetik veszteségesen ezt a szennylapot is, Júdás házi szórakoztatására, mert ott olvashatja a jó híreket a saját csapatával kapcsolatosan, hogy éppen hányadik helyen áll a NER házibajnokságában a Felcsuti Falu SC. Amit természetesen szintén mi szponzorálunk, a TAO-n és a közpénz jellegét elveszített további közpénzek temetőjén keresztül, amit úgy hívnak, hogy magántőkelap vagy alapítvány. Ha ezt a kiváló propagandaterméket inkább vécépapírra nyomnák, legalább lenne értelme is, mert az ember miután átnyálazta, utána kitörölheti vele a seggét, és lehúzatja a klotyón. Ahova való. De mondhatnám azt is, hogy ilyenképpen tűnik el a kimosott közvagyon, a csatornán keresztül a Fekete-tenger habjaiba. Oda.
Ceterum censeo: az orbáni rendszer bukni fog!
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.