NEHAZUGGY

A történelem szemétdombjának legaljára

Vogronics András | Március 1, Szombat | 19:02

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 520,420 forint, még hiányzik 2,479,580 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

„A pimasz disznó végre rendes pofont kapott az Ovális Irodában. És Donald Trumpnak igaza van: a kijevi rezsim „a harmadik világháborúval játszik”. Mint olvashattuk, ezt írta az X-en Dimitrij Medvegyev egykori orosz elnök, Putyin egyik leghűségesebb szolgája, a moszkoviták Menczerbe oltott Deutsch Tamása a Trump-Zelenszkij találkozó után. Ez a primitív személyeskedő megjegyzés már csak azért is undorító, mert tavaly novemberben még maga Medvegyev elvtárs fenyegetett a harmadik világháború kitörésével.

De ezen az önellentmondásos tahóságon túl: ahhoz képest, hogy péntek reggel az állampártja számára kisajátított közrádió hullámhosszán Júdás Viktor vihogva bejelentette, hogy béke van, kisütött a Nap, és sokadszorra is elindította az áttörés éve című rogáni akciótervet, az történt, hogy a nagy víz túloldalán a barnítókrémes jenki nem sokkal később a harmadik világháborúról delirált az Ovális Irodában. Abban az irodában, ahol előtte olyan nevű elnökök ültek, mint Franklin D. Roosevelt, Dwight Eisenhower vagy John Fitzgerald Kennedy és Barack Obama. De mindenképpen szégyen ez a festettszőke bohóc George Washingtonra vagy Abraham Lincolnra is, akik szerintem annak idején nem ilyen országot álmodtak az utókornak; főleg a meggyilkolt Lincoln nem, aki az amerikai politikai kultúra egyik legnagyobb tiszteletnek örvendő személyisége, szerénységével, becsületességével, humorával és emberségével mindenben az ellentéte volt az elítélt bűnözőnek.

Visszatérve az ominózus eseményre, aminek az egyik célja az lett volna, hogy az USA és Ukrajna megállapodjon a ritkaföldfémekkel kapcsolatban. A parókás kretén azzal hencegett, hogy a közös sajtótájékoztatójukon aláírják Volodimir Zelenszkijjel az Egyesült Államok által javasolt ásványkincsekről szóló megállapodást. Bár szerte a világon árgus szemekkel követik ezt a dealt, Trump mégis azt mondta az ukrán elnök érkezésekor, hogy az „not as big as some people think”, vagyis nem olyan nagy dolog, mint amilyennek sokan gondolják. Mint kiderült, sikerült egy hatalmasat mondania, és egy öblöset hazudnia: végül nem írtak alá semmit, sőt, az egész világ szeme láttára estek neki Zelenszkijnek.

Aki végignézte ezt a Havanna lakótelepi kocsmát idéző üvöltözést, fenyegetőzést és alázást, az láthatta, hogy valami nagyon nem volt kerek. Ez eddig úgy ment, vagyis általában úgy megy, hogy a nagy nyilvánosság előtt nem szoktak sem érzelmeket kifejezésre juttatni, sem leleplező gesztusokat tenni a résztvevők, amelyekből a konkrét találkozó apropóján túl bármi másra következtetni lehetne. Hát itt most minden volt, diplomáciai etikett viszont semmi. Az egész műsor már ott megbicsaklott, hogy J.D. Vance amerikai alelnök (akinek onnan indult a karrierje, hogy Hitlerhez hasonlította a mostani főnökét), aki nem egyszerűen csak ott ült a kanapén Trump balján, hanem mint Menczer klónja, olyan stílusban esett neki élő adásban az ukrán elnöknek. Szó szerint csak a vége van, kicsi örökbecsű ítélet hiányzott a tiszteletet követelő méltatlankodásából, amikor mindenáron meg akarta szégyeníteni és hálálkodásra kényszeríteni Zelenszkijt.

A legszebb az volt, amikor Obamát és Bident hülyézte le a két ripacs, miközben párhuzamosan Putyint méltatták, aki szegény – mint tudjuk – mindvégig korrekt volt, de nem maradt más választása, mint megtámadni Ukrajnát, mert az nagy veszélyt jelent számára. Feltételezem, hogy Navalnijt is ezért kellett szegénynek megmérgeznie, majd egy munkatáborban halálra dolgoztatnia. Ja, mert veszélyes volt. Meg az a sok kritikus, gondolkodásra hajlandó hivatalnok, üzletember akik sorra esnek ki valami magas ház sokadik emeletéről, vagy újságírók, akik sötét lépcsőházakban végzik golyóval a fejükben. Na ezt a gyilkost vette pártfogásába a szőke, aki szerint Putyinnál nincsen korrektebb és szavahihetőbb ember az egész földkerekségen. Ez az ártatlan bárány, aki folyamatosan úgy védekezik, hogy támad, öl, pusztít, eltesz láb alól. Bárkit, aki útban van.

A szőke meg hullarablóként pöffeszkedett, és előadta, hogy csak akkor segít a megtámadott országnak, ha cserébe jól jár az ukránok halálával és szenvedésével. Ha üzletileg megéri. Ez az elítélt bűnöző gyalázta a világ szeme láttára azt az elnököt, aki a kezdetektől fogva ellenáll a három naposra tervezett különleges moszkovita katonai hadművelettel szemben (nem fuvart kért, hanem fegyvert), aminek pár napja emlékeztünk meg a harmadik évfordulójáról. Már aki megemlékezett. Ha másért nem, legalább ezért kijárt volna neki a tisztelet, nem lett volna muszáj üvöltve követelni tőle a tiszteletet. Aki nem csupán a saját országáért, hanem tulajdonképpen Európa biztonságáért vív honvédő háborút a keleti végeken. Ja, és nem csupán Putyin vörös hadseregének kell ellenállnia, hanem az olyan belső jóakaróknak is, mint a mi orosz befolyásolási ügynök-miniszterelnökünk, aki ott tesz keresztbe Ukrajnának, ahol tud. (Legutóbb a ma reggel fogant, az uniós szövetségeseit már megint vétóval fenyegető levelében.) A legnagyobb áruló és hazárdőr, aki békegalambnak álcázott szarkaként végigrepkedte a világot, leghangosabban békepárti Júdás és kormánya, amelyik merőben ellentétes utat jár be, mint a vele szövetséges európai uniós országok, amelyek függetlenedtek az orosz energiahordozóktól, ezzel sem támogatva a véreskezűt anyagilag. Miközben mindenki alternatív megoldásokat keresett az orosz energiahordozóktól való függetlenség érdekében, Magyarország képzeletbeli karjait széttárva három éve lehetetlennek nevezi a leválást, és minden eddiginél több gázt importál: az elmúlt bő 2 év során Orbán és Szijjártó Magyarországa lett Putyin háborújának legnagyobb uniós finanszírozója, és támogatója. Szóval Trump és Vance mellett ő a harmadik alázómester, aki gazsulál Putyinnak, aki tapsikol ennek a félnótás nárcisznak, aki csak kártyákról beszél, meg érdekekről, meg pénzről, meg üzletről, semmi másról. Aki azt hazudta, hogy 24 óra alatt véget vet a háborúnak, ehhez képest az még mindig ugyanúgy zajlik, miközben elárulja Ukrajnát és keblére öleli a háborús gyilkos. Azt, aki mosolyogva nézi végig, ahogy beérik a dezinformációs proxyháborújának valamennyi gyümölcse. Büszke is lehet, van mire: az USA elnöke a Kreml álhírei és konteói alapján forgatja fel a világot.

Nem tudom, milyen adminisztráció dolgozik ott, de ha ezt nagyon sürgősen nem állítják le, akkor itt tényleg nagy bajok lesznek. Ukrajnával együtt Európa is magára maradt, nekünk kell kimászni a szarból, mert ezek megint kettészakítják a kontinenst, mint annak idején Sztálin és Truman. Ha a mi háztáji népnyúzóinkon múlik, simán. Amely moszkvai kollaboráns kormány (és csatolt propagandája) számára egy magömléssel ért fel Trump és Vance műsora, először Júdás elégült ki, majd a Lavrov-barátság plecsnijének büszke tulajdonosa. Míg az európai vezetők zöme a találkozó után sietett biztosítani Ukrajnát a támogatásáról, Júdás úgy értékelte az eseményeket: „Ma Trump elnök bátran kiállt a béke mellett.” Ehhez a hízelgéshez csatlakozott Szijjártó is ma reggel, aki szintén a Facebookon esett extázisba: „Tegnap mindenki számára, minden eddiginél világosabban kiderült, hogy ki akar békét és hogy ki akar háborút.” Donald Trump kiállása a béke mellett „az elmúlt három év legnagyszerűbb pillanata volt.”

Az. Remélem, az elmúlt másfél évtized legnagyszerűbb pillanata meg az lesz, amikor titeket elzavarunk, és végre újra visszatérhetünk Európába, ahova mindig is tartozni akartunk, erősebbé tesszük a szövetséget és mindent megteszünk azért, hogy az ilyen gyáva, áruló, haszonleső, politikusnak és embernek egyaránt gyatra alakok oda kerüljenek ahova valók: a történelem szemétdombjának legaljára.

Ceterum censeo: az orbáni rendszer bukni fog!

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!