NEHAZUGGY

A valóság nagy pofon tud lenni

Lázár Gergő | Február 26, Szerda | 18:47

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,513,602 forint, még hiányzik 1,486,398 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

A férfi szerint megfigyelhető, hogy az elmúlt években a legtöbben azért döntenek a haza költözés mellett, mert Nyugat-Európa nagyvárosaiban egyre jobban romlik a közbiztonság.

Olyannal is találkozunk, akik nem találták meg a számításaikat kint vagy egy gyárban, gyorsétteremben mégsem kerestek annyit, hogy abból félre tudjanak tenni. A legtöbben azonban a romló közbiztonságra panaszkodnak – mesélte Koroknai Gábor, aki hozzátette, hogy ők 90 százalékban Németországból költöztetnek haza magyarokat, ezen kívül még legtöbbször Hollandiából és Belgiumból szoktak fuvarokat vállalni. Mindhárom említett országban jelentősen romlott a helyzet. A vállalkozó azt is elmondta, hogy ő személyesen is tapasztalja a romló viszonyokat.

Egyre veszélyesebbek a nyugati nagyvárosok! – áll a Ripost cikkének címében. Ugyan fentebb is olvasható, hogy a többség Németországból tért haza, mégis úgy állítják be, mintha a teljes Nyugat ugyanabba a kategóriába lenne sorolható. Nem állítom, hogy nem lehet igaz az, hogy magyarok ezrei költöznek haza külföldről, de ezek az emberek sok esetben – még ha nyilván nem minden esetben – a honvágy vagy a meg nem talált számításaik miatt térnek vissza. Mert igaz, hogy kint vélhetően könnyebben lehet munkát találni, de egyáltalán nem biztos, hogy valaki gyári munkás akar lenni egész életében. A különbség viszont – ezt brit élményeimre alapozva tudom mondani – az, hogy külföldön előre lehet jutni, ha az ember tényleg mindent belead. Feljebb lehet lépni azon a bizonyos ranglétrán, csak ehhez ugye időre van szükség, és arra, hogy az ember megtanulja a helyi nyelvet, ami a fenti esetben a németet jelenti.

Tény és való, hogy Németországban a közbiztonság egyes városokban nem megfelelő, emiatt a német választópolgárok egy jelentős része a keményebb bevándorláspolitikát ígérő, szélsőjobboldali AfD mellett tette le a voksát pár nappal ezelőtt a német választásokon. Ez egyértelmű üzenet volt a német politikusok számára a közbiztonság hiányosságaival kapcsolatosan, amelyet kénytelenek lesznek meghallgatni. De visszatérve a magyarokra: az lehet, hogy sokan hazatérnek – noha azért ezt jó lenne valós számokkal alátámasztva látni, de nehéz hinni a KSH-nak -, és az is lehet, hogy Magyarországon a bevándorlással összefüggő bűnözés valóban alacsonyabb, mint Franciaországban vagy Németországban, de kérdés, hogy ez elegendő-e a boldog élethez? A fizetések nem túl magasak, ellentétben mondjuk az élelmiszerárakkal, vagy épp a lakbérrel. Aki azt hiszi, hogy a Kánaánba tért vissza, az óriásit téved, mivel egyrészről nem csak bevándorlók követnek el bűncselekményeket, hanem „bennszülöttek” is, de a létbiztonság is ugyanolyan fontos sokak számára, ami Magyarországon messze nem olyan jó, mint mondjuk bármely nyugati országban. Sőt, nemhogy közeledne, hanem egyre távolodik a nyugati életszínvonaltól a magyar.

Külföldre költözni nem olyan egyszerű, mint azt sokan gondolnák. Pontosabban nem is a költözés procedúrája az, ami nehéz, hanem az, hogy az ember megvesse a lábát egy idegen ország idegen kultúrájában, ahol még a nyelv is más, amit az emberek beszélnek. Egyáltalán nem való ez mindenkinek, hiszen elég gyorsan pofonba szaladhat bele az ember, ha azt hiszi, hogy kint minden sokkal könnyebb. Amennyiben valakinek olyan a személyisége, hogy megél még a jég hátán is, akkor nem lesz baja külföldön sem, mint ahogy az sem hátrány, ha beszél idegen nyelveket. Viszont ez a kaland nem való azoknak, akik számára a magyar dolgoknál nincs fontosabb ezen a világon. Nem való azoknak, akik nem képesek túl könnyen beilleszkedni és alkalmazkodni egy eltérő kultúrához. Nem való azoknak sem, akik gyors meggazdagodást várnak a külföldre költözéstől, de azoknak sem, akiknek a célja csupán az, hogy megszedjék magukat, majd hazaköltözzenek, hiszen az ilyen életvitel elég gyilkos tud lenni, a szervezetre és a lélekre egyaránt.

Aki tartva a közbiztonság romlásától hazaköltözik Magyarországra, az nyilván tegye azt, de ebből messzemenő következtetéseket levonni nem kellene. Ezt nem egyfajta országimázs cikként kellene kezelni, hiszen csak azért, mert egyesek szerint vannak olyan nyugati országok, ahol rosszabb a helyzet, mint idehaza, még nem jelenti azt, hogy idehaza minden rendben lenne. Magyarországon megszűnt a demokrácia és a sajtószabadságnak is már csupán a halvány foltjait lehet látni. Az ember csak akkor lehet biztos a munkájában, ha nem fogalmaz meg ellenvéleményt a Fidesszel szemben, máskülönben csomagolhat. Nyugat-Európában nagyon ritka az, hogy valakit elhallgattatnak a véleménye miatt, mint ahogy az is, hogy megmondják neki, miként éljen. Orbánék ráerőltetik a magyarokra a saját akaratukat és megmondják, mi a helyes és mi nem az. Ilyen Nyugaton nem történik, noha az tény és való, hogy vannak olyan városok, ahol a közbiztonság nem a legkiválóbb, amelyen természetesen változtatni kell. Nincs értelme tehát tagadni a valóságot, de úgy vélem, hogy ki fognak józanodni azok, akik úgy költöznek vissza Magyarországra, hogy azt remélik, az élet sokkal könnyebb lesz. Teljesen más a magyar valóság, mint az, amit a propagandalapokban olvashat az ember. Ezzel nem egyszerű szembesülni.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!