Eddig se volt ez egy túlságosan jó minőségű vígjáték, de most már kezd tényleg drámaira fordulni, ami az elmúlt napokban kiderült, kiszivárgott Ukrajnával és azzal a bizonyos békejavaslattal kapcsolatosan (amiről Zelenszkij nem mellesleg nem tud), amiről a parókás bohóc hadovált az ő hatalmas szájával. Ugyan mindenféle ellentmondó információk és állítások elhangzottak, de ez alapvetően arról szólt, hogy az elszabadult futóbolond engedne az ex KGB-ügynöknek, értsd: semmiféle korrekt, elfogadható kompromisszum nem merül fel, hanem a véreskezű zsaroló ultimátumai érvényesülnének, amiért cserébe az leállna (szerintem csak addig, ameddig újra nem szervezné a hadseregét), és ilyen módon befejeződne a három éve tartó vérontás. Ja, és persze úgy jönne létre a deal, hogy a megtámadott fél, illetve az őt támogató európai szövetség nem lenne ott a tárgyalóasztalnál. Ami még aggasztóbb: a NATO csökkentené az európai jelenlétét, katonákat sem küldene a térségbe. Oldjátok meg, bazdmg! Neki most Kínával kell versengenie, leszarja ő az európaiakat, sőt, talán még kapóra is jönne neki, ha szovjet hadsereg újra elfoglalna minket, vagy legalábbis azokat az országokat amelyek a régi blokkban is benne voltak, oszt’ jónapot. Egy versenytárssal kevesebb lenne.
Szóval egyre inkább úgy tűnik, hogy a nyilvánvalóan fasiszta autokrácia irányba tolódó Amerika, élén a milliárdos karlengetővel és a nárcisztikus elítélt bűnözővel, nem az oroszokat tekinti innentől kezdve ellenségnek, hanem az európai közösséget és Ukrajnát. E tények ismeretében és tudatában ült be tegnap reggel az ellopott közrádióba krákogva és böfögve keménykedni Júdás. Aki egy erős hallelujával indított meg azzal, hogy neki megint igaza lett (pedig azt nagyon utálja, amikor igaza lesz), és örüljön mindenki, mert mindjárt elszabadul a béke.
Gondolom, a hanyag magabiztosság onnan van, hogy még a választások előtt valószínűleg beavathatták a trumpisták abba, hogy nagyjából mik a tervek, ha ők kerülnek hatalomra, és miután minden megnyilvánulása alapján Júdás fedett orosz ügynök, ez neki elismerés, hiszen ő mindkét elvetemült autokratával látszólag jó viszonyban van, és ennek megfelelően igaz az a mondás is, hogy az ellenségem ellensége az tulajdonképpen a barátom. Titkolni sem tudta volna, ha netán akarja, hogy neki az volt a feladata, hogy destabilizáljon és az orosz érdekek mentén lobbizzon Mar-a-Lagóban, ez látszólag sikerült neki. Szerintem a következő, aki a barátságról elnevezett érdemrendet fog átvenni Lavrovtól, az ő lesz. Ez az alábbi lelkendezése alapján sem tűnik valószínűtlennek:
„Erre vártunk, erre tettük fel a tétjeinket, erre építettük a magyar stratégiát, hogy a háború nem húzódik el, hanem jön az új amerikai elnök, aki átvágja a gordiuszi csomót”. (…) Nagyon boldog vagyok, hogy a béke hangját Donald Trumpnak hívják.”
Ő, aki már Trump volt Trump előtt is, és ezt szerinte mindenki el is mondta, most ezt a helyzetet nagyon élvezi, valószínűleg ilyenkor van erekciója is. Máskor nemigen, bár ez magánügy. Az nem magánügy, hogy hányszor 24 óra telt el, mióta még mindig nem lett béke. Beleszólhat-e Európa egyáltalán abba, hogy hogyan rendezik ezt a háborút? – jött a kérdés az idétlenül vigyorgó mikrofonállványtól, ha Cicciolina még aktív lenne a szakmában, bizonyára nagyon meg lenne elégedve ezzel az alányaló stílussal, amit ez a csávó péntek reggelenként előad Júdás ánuszrózsája kényeztetésének ügyében. Szóval miután ideológiailag is egy követ fújnak a festettszőke Torgyánnal – gender, család, kereszténység vonalon – mostanra elmondhatta azt is, hogy ő jól helyezkedett, és ennek meglesz az eredménye. Csak nehogy a böjtje legyen meg, mint anno a világháború után, amikor sikerült beleszaladni abba a bizonyos faszerdőbe, elveszíteni mindent és a mai napig siránkozni miatta.
Szóval azt brekegte módfelett gusztustalanul a témával kapcsolatosan, hogy sem az ukrán, sem az Európai Unió nem kapott meghívót egy esetleges béketárgyalásra, idézem: „Próbálok nem reggeli sokkot okozó mondatokat formázni, megkímélendő a hallgatókat, mindenki szeret kedélyesen és barátságosan kezdeni egy munkanapot, de a politika nem ilyen, nem kedélyes és barátságos”, szerinte olyan nincs, hogy valaki nem áll ki maga mellett, és más áll ki mellette, a nemzetközi politika ugyanis érdekalapú és gyakran könyörtelen. Aha. Ezt demonstrálja ő már jó pár éve, hogy ki mellett is áll ki igazából, és szerdán ennek leplezetlenül hangot is adott, amikor a náci AfD nevű párt vezetőjét kedélyes csacsorászásra invitálta a Karmelitába. Erről a szégyenteljes találkozóról azt mondta tegnap reggel: szerinte látszik, hogy a német politikai rendszer korrigálni fog, és azokat emeli föl, akik alapvetően a nép oldalán vannak. Szerinte az AfD egy ilyen párt, „azt mondják a migrációról, gazdaságról, nemzetközi politikában, amit a nép hallani akar”. Ja, meg amit te évek óta ugatsz, vagyis egy oldalon álltok ezt nehéz nem észrevenni, és most már ennek ez találkozó örök bizonyítékául szolgál. Azt eddig is tudtuk, hogy te mindig mindenkinek azt mondod, amit hallani akar, se gerinc, se jellem, se tartás nem kell hozzá. Különben meg tényleg marha jó, hogy személyesen is elmondta neked a leszbikus liberális fasiszta, hogy mi mindent akar az AfD, te pedig megállapítottad, hogy minden kivétel nélkül jó lenne Magyarországnak. Most mondanám, hogy akkor lenne itt szép világ, ha a német nácik kottájából muzsikálnánk, de szélsőségben ő már rég beelőzte a riválisokat, nagyon régóta átsorolt a szélsőjobbra, amire büszke is, mint a kurvaélet.
Ettől még a lényeg nem változik, bár némiképp szokatlan, hogy az állvány száján kiesett, hogy „itthon is visszaesett 6 százalékkal az ipari termelés és meglódult az infláció”. Mindez persze csak azért hangzott el, hogy Júdás elmondhassa: ez is Németország, vagy még inkább az Európai Unió gazdasági problémájára vezethető vissza, „ami a magyar kormány számára a legnagyobb intellektuális kihívás”. Mint mondta: 2010-11 óta tisztában van azzal, hogy az Európai Uniónak „kampó”. „Nem kell ebből kilépni, szétesik ez magától”. Az szép, bazdmg! A szuverén despota végül is fennállása óta másokat hibáztat azért, mert nálunk éppen nyakig ér a szar, pedig állítólag mi megállunk a saját lábunkon, és szárnyalunk, repkedünk, világítunk a sötétben. Az ország seggéről lefeslik a gatya, ez meg annak örül, hogy a szövetségesi rendszerünk is bajban van és szenved; odamegy és még egy jó nagyot bele is rúg, hihetetlen. A gyáva szájhős, aki azért ahhoz nem elég bátor, hogy kilépjen, de kárörvendezik, mert problémák vannak, mintha a saját szövetségi rendszerünk az ellenségünk volna, és nekünk annál jobb lenne, minél szarabb nekik.
A legszegényebb szegényház korrupt vezetője arról okoskodik, hogy csökkenteni kell az energiaárakat, a mostani helyzet ugyanis rossz a családoknak, de tönkremennek az európai cégek is; létre kell hozni egy európai tőkepiacot, mert „ma a riválisaink, az arabok, amerikaiak, ázsiaiak arra bátorítják az európai tőkét, hogy hagyja el Európát, és menjen hozzájuk”. Ráadásul szerinte ebben az átcsábításban „Amerika élen jár”. Ha viszont létrejönne egy egységes tőkepiac, „itt tudnánk tartani a pénzt”, „egyébként befellegzett az Uniónak.” Azt azért még hozzátette, hogy bár „mi látjuk Európa kapálózását, és nem biztos, hogy túléli, de nekünk Magyarországról kell gondolkodni”, mert elsősorban magyarok vagyunk. „Kell egy olyan gazdaságpolitika, ami akkor is működik, ha az Unió nem sikeres”.
Hát bevallom férfiasan, régen csordogált már ennek a despotának a dumájától a hideg verejték a hátamon, de most konkrétan patakokban folyt rólam a víz, miközben hallgattam. Tönkretett mindent, 15 éve álproblémákkal zsibbasztja a népet a gendertől a Soros-tervig, miközben a dinasztiája zsírosra hízott, a kormányzása alatt szétesett, szétrohadt az állam, ez meg ott lelkendezik a Kunigunda utcában, hogy basszátok meg, én megmondtam, hogy mindenki hülye. A beszart testtartású, korrupciós szégyenlistás mini-Goebbelse meg kitalálta a magyarázatot arra, hogy mit mondjon, ha esetleg megkérdezik tőle, hogy és mi van a menekültügyi gigabüntetéssel. Hát ez van vele: az, hogy „fizetünk napi 1 millió dollárt (eurót, de kit érdekel – szerk.), mert nem engedjük be őket” [mármint a migránsokat], „még mindig olcsóbb, mintha beengednénk őket”. Azért ehhez is pofa kell. Nem mellesleg a kassza üres és a propagandán meg a lopáson nem lehet spórolni, ugye, de ettől még levonják bizony ezt az összeget folyamatosan a népnek járó uniós forrásokból, magyarán napi egy millió euróval károsítja meg az országot azért, mert egy jogerős bírósági ítéletet nem hajlandó végrehajtani. Ez az alak véd meg minket bármitől? Amikor a menekültügyi szemétkedése miatt kemény eurómilliókra büntették az országot és ő semmit nem képes/hajlandó tenni ellene, ellenben újabb és újabb kötelezettségszegési eljárásokat kapunk a nyakunkba.
Ez a semmirekellő játssza a nagy taktikust most, miközben megint a mi bőrünket viszi a vásárra, és jövő áprilisig még nagyobb fokozatra kapcsolva fog feláldozni és megkárosítani azért, mert az elmúlt tizenöt évével a hátizsákban nem veszíthet választást. Rohadt kemény év előtt állunk, és bár menthetetlenül idealista vagyok, egy dologban sajnos nem tudok tévedni: igaz, hogy semmi nem tart örökké, de ennek az ámokfutásnak mindenki meg fogja inni a levét.
Ceterum censeo: az orbáni rendszer bukni fog!
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.