NEHAZUGGY

Se szabad, se keresztény, se konzervatív ország nem vagyunk

Bevallom töredelmesen, nekem még nem sikerült kiheverni Vitályos kormányszóvivő asszonyság megrökönyödését és minden alapot és bizonyítékot nélkülöző vádaskodását, amit két napja a Hír TV stúdiójában adott elő, miszerint „azt gondolom, hogy most olyan időket élünk, amikor a politikai ellenfelek semmilyen aljasságtól nem riadnak vissza, hogy lejárassák az ellenfeleiket a túloldalon. Gondoljunk itt csak a Fico elleni támadásra vagy a Trump elleni támadásra. Gondoljunk most a magyar miniszterelnök elleni támadásra.” Majdnem ennyire sokkoló és csodával határos volt a mikrofonállvány reakciója, aki viszonylag korrekt módon reagált erre az extrém pánikkeltő csúsztatásra, mondván, hogy a Fico és a Trump elleni merényletek nem lejárató kampányok voltak, hanem merényletek. Vitályos erre bölcsen, pardon, tökbután bólogatott, és azt mondta: igen, azok gyilkossági kísérletek voltak, majd hozzátette: „vannak fokozatai nyilván a dolgoknak”. A riporter rákérdezett a Magyar Nemzet cikkére is, amely szerint a Direkt36-nak amerikai demokrata titkosszolgálati kapcsolatai vannak, ám Vitályos ezt nem tudta megerősíteni, azt mondta, megvárná, mit találnak majd a hatóságok. 

Azt mi is nagyon várjuk, Esztike. De ha esetleg nem találnak semmit, amit én igen valószínűnek tartok, az sem baj, mert a lényeg, hogy ti bárkit, bárhol, bármikor megvádolhattok akármivel. Aztán amikor hivatalosan is kiderül, hogy az egész sztoritok szemenszedett, orbitális hazugság volt, akkor semmi, az égvilágon semmi következménye nem lesz. Maximum annyi, hogy onnantól, hogy a cserepes szátokat elhagyja egy-egy ilyen böszme rágalom, a sütőtökagyú közönségetek ezeket tényként kezeli, és terjeszti mindenhol. A Megafontól kezdve a faluvégi kiskocsmával bezárólag mindenhol. 

Eléggé betalált ez a dokumentumfilm is, rögtön Majoros művész úr videóklipje után, úgyhogy gyorsan reagálni kellett valami frappánsat, hát Esztikének aki egyébként kormányszóvivő – mi más lehetne, csak nem lehet a Parlamentben takarító ezzel az ésszel, amivel a Jóisten megáldotta, ezért aztán ő komoly és felelősségteljes munkát végez havi több millióért -, tulajdonképpen ez a dolga. Védeni a védhetetlent, a Gulyás nevű, megműtött gerincű jóllakott óvodással kézen fogva, és úgy tenni, mint akik szentül meg vannak győződve arról, hogy amit képviselnek, az a világ legdemokratikusabb országa. Azon belül is a legnemesebb, legjelentőségteljesebb munka az övék: az első számú népnyúzó  államférfi ügyködésének védelmezése és annak megmagyarázása. Magyarul: kurva sok pénzért hülyének nézni mindenkit, elsősorban a sajátjaikat, másodsorban azokat, akik veszik a fáradságot és elmennek egy-egy ilyen szeánszra, amit kormányinfónak csúfolnak, és ott kérdéseket tesznek fel nekik. Kedves újságírók! Néha nem értem, hogy mi a bánatért jártok ti ezekre a szégyenteljes álsajtótájékoztatókra, ahol vagy nem adnak szót nektek, vagy ha igen, akkor szemrebbenés nélkül, kaján vigyorral hazudnak a szemetek közé. Mi lenne, ha nem mennétek el egyszer, ha testületileg bojkottálnátok ezt a show-műsort, és simán írjatok valami másról. De ugyanez igaz az ellenzéki képviselőkre is, akiket havonta egyszer lealáz a hatalmas pofájú és a háta mögött röhögő frakciója a parlamentben, miközben már rég meg sem próbálnak a látszatra adni és az érdemi kérdésekre érdemben válaszolni. Mindegy is, valamiért ezt egyedül Hadházy Ákos csinálja és szerintem ha akar, ő jövőtől is parlamenti képviselő lesz, ami viszont nagyon sokaknak nem fog sikerülni. 

Ámde mivel minden rendben van itthon, az utcai harcos Madridba ment észt osztani és hangulatot kelteni a náci moszkoviták, bocsánat, patrióták nagygyűlésre. Ahol az összes szélsőjobboldali, populista, soviniszta ott hancúrozott és euforikus hangulatba jött Júdás beszédétől. Aminek se füle se farka nem volt, de legalább jól felhergelt mindenkit. Abban ő nagymester. Előtte valami piaci kocsmában iszogatott csak úgy spontánul, ahogy szokott – hirtelen hat testőrt számoltam a felvételeken, de ki tudja még hány volt ott elbújva -, szóval már ott elkezdte az okoskodást, és sajnáltatta magát veszettül. Egy férfi azt mondta neki, folytassa a munkát, mire úgy válaszolt a teljhatalmú, vérkorrupt üldözött mártír, hogy „először túl kell élnem, minden szögből tüzelnek rám”. 

Kik, bazdmg? Kik tüzelnek rád? Senki. Ezzel szemben, egy rakás ember, akinek megkeseríted az életét, felzabálod a jövőjét, elküld a faszba, vagy szembesít a hazugságaiddal, ne nevezd már tüzelésnek. Tüzelésnek Romániában lehettünk szemtanúi, amikor a diktátort gyorsan megszabadították a téveszméitől, vagy amikor Fico haverodat a saját szélsőséges rajongója lőtte hasba. Apropó, bizony Szlovákiában is áll ám a bál, és nem Ficónak áll a zászló, mint ahogy a Vucsics nevű szerb moszkovita autokratának sincsenek mostanában nyugodt pillanatai. Nem is baj az, sőt! Remélem, hamarosan itthon is elérkezünk oda, hogy csak a szikra kelljen, és megérezd azt a szeretetet, amit kiváltasz a néped jelentős részéből. Szóval bántják a szegény kleptokratát, a tolvajok fejedelmét, aki ilyesmiket beszélt a szélsőjobbos haverjai előtt:

„Trump elnök fenekestől felforgatta a nemzetközi politikát. Most rajtunk, Patriótákon a sor, hogy Brüsszelben is érvényt szerezzünk az emberek akaratának. Ideje bevenni Brüsszelt!” Miután spanyolul köszöntötte a hallgatóságot, arról beszélt, hogy megérti, milyen az útja annak, amikor valaki ellenzékből emelkedik kormányra. „Ennek az útnak a neve: szenvedés és fájdalom” – üzente Santiago Abascalnak, a spanyol Vox elnökének. Aki kormányra kerül, annak a nemzetet kell szolgálnia, miközben folyamatos és brutális támadásoknak van kitéve – keltett együttérzést Júdás. Egy logikai bukfenccel úgy folytatta, hogy szegény Santiago eleget szenvedett már, ideje lesz kormányra kerülnie.

Namármost. Nem tudom, fogalmam nincs, hogy Júdásnak mikor és hol kellett szenvednie, maximum a drága jó apja atyai pofonjaitól, de miután kiszabadult az otthon ölelő melegéből, azonnal kollégista lett, és Soros Gyuri bácsi vette a szárnyai alá. Szegénykém! Milyen nehéz lehetett neki annyi mindent elfogadni Gyuri bácsitól – külföldi ösztöndíj, pártalapítási támogatások, miegyebek. Micsoda szenvedés lehetett a bőkezű támogatás után beülni a Parlamentbe, és azóta is ott rontani a levegőt. Ellenzékben is ellopni mindent, amit annak idején az állam arra adott neki, hogy a pártját építse, ne az apja vállalkozásait. Gyötrelem, szenvedés és fájdalom. Ezt nagyjából azzal a gyönyörű, Deutsch-féle angol akcentussal hörögte a nagyérdeműnek, amivel Brüsszelben is fenyegetőzni szokott. Most is szenved, mint a kutya, sőt: 15 éve teljhatalommal a vállán is állandóan szenved és lázad, szóval neki teljesen mindegy, hogy melyik oldalon van, ő a renitens, a megzabolázhatatlan, az áldozat, a főmártír. 

Aki lubickolt a fasiszta pajtásai körében, és nyomta a szokásos uszítását, csúsztatásait és nagyotmondási rekordokat döntött: „Magyarországot a politikája teszi érdekessé és talán fontossá”. 15 éve építik a szabad, keresztény, konzervatív országot, és a konzervatív politika laboratóriumává tették Magyarországot. A közönség tapsoló őrjöngése közepette arról vicsorgott rekedt hangon, hogy nálunk bűncselekmény az illegális határátlépés, és ennek következménye, hogy nálunk a „migránsok” száma zéró. Hát ez maximum Rogán Antal laboratóriuma, ahol a legextrémebb dolgokat is képesek vagytok előadni, és ha erre úgy reagál nép, ahogy általában nem szokott, akkor mélyebbre nyomjátok azt a bizonyos kést. Mert megtehetitek, és meg is teszitek. Amúgy valóban egy laboratórium vagyunk, ahol rajtunk, adót fizetőkön kísérleteztek, folyamatosan tesztelitek, hogy mi az a fájdalomküszöb, amit még elviselünk. Szerintem mostanában értetek el odáig. Remélem, igazam lesz. 

Egyébként se szabad, se keresztény, se konzervatív ország nem vagyunk, hála neked. Helyette egy hibrid diktatúrát építettél, egy beteg ideológiát terjesztesz, ami távolabb nem is lehetne a keresztény tanoktól, semmi konzervatív nincs benne, nettó fasiszta és szélsőséges attitűdökkel ruháztad fel magad, és próbálod lenyomni a mi torkunkon is. Így pontos az, amit mondanod kellett volna, de nem sikerült. Ja és Puskás, akinek a hagyatékát elloptad az özvegyétől, és tulajdonképpen megtartottad magadnak. Ez is egy ordenáré, gusztustalan cselkeddet volt tőled, de mást nem is vártunk. Sebaj, mert nemzetközivé lesz holnaptól a világ. „A Trump-tornádó néhány hét alatt megváltoztatta a világot, egy korszak véget ér. Tegnap mi voltunk az eretnekek, ma mi vagyunk a mainstream. Tegnap azt mondták, mi vagyunk a múlt, ma már mindenki látja, hogy mi vagyunk a jövő”. Amerikában, Hollandiában, Olaszországban és Ausztriában megtörtént a jobbos áttörés, a Patrióták írják a jövőt – sorolta. „Felkészül: Csehország.”

Jól van, fekszik, nyugszik. Pontosabban vivat, Sieg Heil! Még pontosabban nekem Dés László egyik dala jutott eszembe erről a förtelemről:

Végtelen, hosszú menet,
Nagyerejű évek és végtelenek,
Becsukom szememet,
Meneteljetek.

Menjetek, régi hetek,
Hónapok és évek és évtizedek,
Megy a hosszú menet,
Meneteljetek.

Egyedül, csak egymagam,
Velem szemben a világ,
Akkor is túl vagyok, túl leszek
Ezen a bennem ott lépkedő rossz meneten.

Ceterum censeo: az orbáni rendszer bukni fog!

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!

Tovább