NEHAZUGGY

Miért kell ezen meglepődni?

Tamás Róbert | December 15, Vasárnap | 7:57

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,765,496 forint, még hiányzik 1,234,504 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Napsugaras szép reggelt kívánok mindenkinek! Kezdjük a fontos, mindenkit érintő és érdeklő kérdésekkel a vasárnapot, elvégre – ha igazat ír a meteorológiai anomáliákról a magyar sajtó – pocsékságos az idő otthon, amúgy sem érdemes kimozdulni a lakásból. Ahol jeges az út, ott meg nem is javasolt, mert cefetül seggre lehet ám esni, ezt tapasztalatból mondom. Itt szerencsére rendeződött az időjárás, visszajött a normális – 15-17 fokos – decemberi hőmérséklet, szóval itt nem csúszik semmi, legfeljebb a sör egy jó tapas után. Szóvalhogy most szembesültem vele, hogy én még a büdös életben nem is hallottam a dubajcsokiról, sem a dubai csokiról (láttam még néhány verziót a nevére, de a többit nem jegyeztem meg), pláne nem ettem olyat. Igaz, hogy nem is vagyok valami nagy csokievő, de annak alapján, amit a sajtóban láttam, ezt akkor sem enném meg, ha hozzám vágnák. Nem hogy még sorban is álljak érte, és ráadásul fizessek. A másik életbevágó fontosságú dolog volt a héten – minden portál írt róla, ezért gondolom az életbevágóságot és a fontosságot -, hogy egy nem annyira fiatal egykori énekes tilosban parkol rendszeresen, és még hülyeségeket is beszél. Erre én csak azt tudom mondani, hogy tojásos nokedli lesz itthon az ebéd, és valamikor el kell mennem tejfölért, mert ha az nincs a hűtőben, semmi nincs, és sajnos azt itt csak nagyon kevés helyen lehet kapni.

Magyar Péter szombaton három Borsod-Abaúj-Zemplén megyei településre vitt adventi ajándékokat. Gagybátor és Abaújszolnok mellett az általa „az ország legszegényebb településeként” hivatkozott Csenyétére is elment.

Csenyétén körülbelül 50-en várták az adományokat. A falu hátrányos helyzetét jól mutatta a helyiek reakciója. Miután Magyar befejezte rövid beszédét, a gyerekek azonnal rávetették magukat az ajándékokra, nem sokon múlott, hogy össze is verekedjenek értük. Magyar meg is kérte az operatőrt, hogy inkább ne mutassa a háttérben zajló jelenetet. (444.hu)

Nem győzöm Magyar Péter stábját dicsérgetni. Már csak azért is, mert aligha az ő fejéből pattan ki minden ötlet, ezt nem is lehetne elvárni senkitől, aki politikusnak adja a fejét, pláne, aki kormányt akar váltani, annak mindenképpen kell egy stáb. És most az is látszik, mennyire fontos az, hogy az a stáb okos, rátermett emberekből álljon, és a kirakatember (mert Magyar Péter ez esetben szerintem az) hallgasson rájuk. Azt már tudjuk egy ideje, hogy amennyiben a kirakatember mindenkinél okosabbnak hiszi magát, nem hallgat másokra, sőt, ő akar mindent eldönteni és meghatározni, az mire vezet. Most láthatjuk ennek az ellenkezőjét is és azt is, hová tudott volna jutni az ellenzék, ha elvégzik azt a munkát, amit nem végeztek el. Az kétségtelen, hogy egyszerűbb és sokkal kevésbé fárasztó egy kultúrház nagytermében bohóckodni, mint elmenni ezekbe a falvakba, de a kultúrközpontharc eredménytelen, az azonban nem, ha azokat is megpróbálják bevonni a politikába, akiket eddig inkább igyekezett mindenki kiszorítani onnan.

„Orbán Viktor karácsonyi tűzszünetről való kijelentése csak egy PR-fogás volt, amit Moszkva arra használt fel, hogy az ukrán energiarendszer elleni újabb támadás előkészületeit leplezze vele. Orbán Viktor hangzatos szalagcímekért végzett munkája hozzájárult Moszkva támadásához” – jelentette ki Dmitro Litvin, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kommunikációs tanácsadója, aki Orbán és Putyin telefonbeszélgetésére reagált.

Az X-en megjelent posztjában arról is ír, „Magyarország nem tájékoztatta előre Ukrajnát a Putyinnal folytatott tárgyalásokról, nem egyeztetett semmit, és Ukrajna nem hatalmazta fel Magyarországot semmire”. (HVG)

Na jó, egy olyan ország miniszterelnökétől és egyben többségi tulajdonosától, valamint teljhatalmú urától, amely országban a propaganda az egyetlen kormányzati eszköz, vajon mi a bánatos fenét vártak? Hiszen Orbán Viktor máshoz sem ért, csak a szarkavaráshoz, és semmi más nem érdekli, csak a személyes érdeke. Ha valamit kénytelen megtenni, azt sem a társadalom jóléte, esetleg a lelkiismerete diktálja, hanem az, aki meg tudja zsarolni, vagy meg tudja fenyegetni. Azt amúgy én nem nagyon hiszem, hogy egy katonai hadművelet előkészítését Orbán Viktor bármilyen álságos bejelentgetésével leplezni lehet. Az a gyanúm, hogy a saját szektájának tagjain kívül már senki nem veszi őt komolyan sem Európában, sem az országban. Az pedig szintén nem különösebben meglepő, hogy a mi büszke utcai pávagalambunk úgy tárgyal Ukrajna sorsáról, hogy közben erre nem kapott felhatalmazást. Ugyanezt csinálta az Európai Unióval is. Alig várta, hogy megkezdődjön Magyarország soros elnöksége, és már rohant is tárgyalni mindenféle diktátorokkal. Aztán – miután igen nagy felháborodást sikerült kiváltania az uniós tagországokban – nagy büszkén ki- és bejelentette, hogy ő nem is az unió soros elnökeként futkosott diktátortól diktátorig, hanem magyar miniszterelnökként tette ezt. Ami egyrészről azért nem hihető, mert nyugodtan megtehette volna akár egy héttel, akár egy hónappal az elnökség átvétele előtt, és akkor valóban magyar miniszterelnökként tárgyalt volna (az más kérdés, hogy erre a magyarok sem hatalmazták fel szerintem), de amint ő lett az Európai Unió soros elnöke, máris sehogy máshogy nem tárgyalhat senkivel – leszámítva a családtagjait -, mint soros elnökként. Ezt ő is pontosan tudja, mi is tudjuk, csak ameddig minket ez zavar, őt cseppet sem. De nem baj, legalább nem csak az országban, de egész Európában felismerhetik végre, milyen simlis alak.

Amúgy pedig jó ébredezést, szép vasárnapot és jó pihenést kívánok mindenkinek! Mi majd hamarosan jövünk vissza az első beszólással, ahogy mindig szoktunk.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!