NEHAZUGGY

A béke nagykövete

Lázár Gergő | December 11, Szerda | 19:06

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,765,496 forint, még hiányzik 1,234,504 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

A magyar miniszterelnök viszont a béke barátjaként azon dolgozik, hogy a háború vége és a tűzszünet elérhető közelségbe kerüljön

– mondta Kiszelly Zoltán, a Századvég politikai elemzési igazgatója a Magyar Nemzet nevű fideszes faliújságnak, miután Orbán telefonon beszélt a moszkvai agresszorral. Vagyis az Európai Unióval és a Nyugattal állította szembe a magyarok miniszterelnökét, mivel Orbánék szerint – és ennek megfelelően a kitartott házi elemzőik szerint is nyilván – a teljes Nyugat a háború folytatását akarja a békével szemben. Bezzeg Orbán. Aki nem rest körbeházalni a fél világot azért, hogy ún. béketárgyalásokat folytasson. Számomra kérdés, hogy Orbán a tükör előtt komolyan elhiszi, hogy ő tényező ebben a történetben. Lehet, hogy a pápa vagy éppen Erdogan nem fog nemet mondani arra, hogy Orbán odatolja az arcát a színük elé, de ez nagyjából semmit nem jelent. Orbán egész egyszerűen a háború kezdete óta az oroszok pártján áll, és folyamatosan arról beszél és a propagandája is erről beszél, hogy végső soron a NATO hibája volt, hogy idáig jutottunk.

Miközben azt lehet vitatni, hogy valóban jó döntés volt-e terjeszkedni a keleti irányba, de ezt nem lehet okként felhozni egy háborúval kapcsolatban, nem lehet ezzel megmagyarázni, hogy valaki fogja magát, és lerohan egy másik országot. Itt egyetlen felelőse van annak, hogy embereket százezrével lemészároltak, ez pedig Vlagyimir Putyin. Csupán a nagyhatalmak tudják rávenni az orosz vezetést arra, hogy végre szüntessék be az öldöklést, bombázást, de ez egyelőre nem járt sikerrel. És ne higgye senki, Kiszelly se higgye el, hogy a háttérben nem dolgoznak diplomaták százai azért, hogy tető alá lehessen hozni a békét. Aki viszont Donald Trumptól várja azt, hogy majd a beiktatását követően szinte azonnal – 24 óráról volt szó – véget vet a háborúnak, az alighanem nagyot fog csalódni. Persze elviekben megteheti, mivel ha megvonja az USA támogatását, akkor Ukrajna jó eséllyel elesik, mivel az EU támogatásai önmagukban nem elegendőek ahhoz, hogy felvegyék a harcot az orosz túlerővel szemben, és amennyiben ezt Trump meglépi, úgy Ukrajna súlyos vereséget fog szenvedni és vélhetően kénytelen lesz területeket átadni az oroszoknak.

Nyilvánvalóan békére lenne szükség nem csak ott, de a Közel-Keleten is, viszont ezek a dolgok nem mennek ilyen egyszerűen, ahogy az orbáni propaganda terjeszti. Miközben egy amerikai elnök körbeutazhatná a világot és akár ki is harcolhatna egy békekötést, addig Orbánnak erre semmi esélye sincs. Pont ezért helyén kellene tudni kezelni azt, amit Orbán művel, és nem kellene elhitetni az emberekkel, hogy egy géniuszról, egy pacifista hősről van itt szó. Orbán a saját népét képes volt egymásnak ugrasztani azért, hogy nagyobb esélye legyen négyévente megnyerni a választásokat. Lehet, hogy a nemzeti és hazaáruló felek nem kaptak fel kaszát és sarlót, és ha egyelőre nem is fizikai értelemben, de egymás torkának estek. Ez pedig éppen azt jelenti, hogy Orbán soha semmilyen körülmények között nem a békére törekszik, őt a konfliktus, az emberek egymásnak ugrasztása, az ellenségeskedés, a káosz élteti. Arról nem szólva, hogy mit is keresett Orbán a pápánál? A pápa mégis miként tudna békét kötni a fronton? Az lehet, hogy egyébként a Vatikánnak hatalmas befolyásuk van (gazdaságilag is), de ilyen esetekben semmi jelentősége nincs a pápának.

Persze imádkozhat azért, hogy végre béke legyen, de ezen túl olyan sok mindent nem tudnak tenni. Ellentétben mondjuk az amerikaiakkal, britekkel vagy franciákkal, akik véleményem szerint a háttérben már régóta próbálkoznak. Annak ellenére is, hogy egy háború a beszállítóknak igencsak előnyös, mivel a fegyverkereskedelemmel elképesztő bevételekre lehet szert tenni. Márpedig Európában a britek és franciák elég gyakran érdekeltek a fegyverszállításokban. Tehát még ha a béke pártján is állnának a politikusok, akkor is érdemes belegondolni azon cégek lobbijába, akik ezeken a háborúkon elképesztő pénzeket keresnek. Nekik nyilvánvalóan nem érdekük a béke, noha a döntéseket nem ők hozzák. De azért ne legyünk naivak, az USA sem véletlenül szeret szinte állandó jelleggel háborúban állni valakivel, hanem azért, mert óriási bevételei vannak a háborúkból. Arról nem is beszélve, hogy az Egyesült Államokban a GDP felét a hadseregre költik, ami jól mutatja, hogy mi is az elsődleges számukra.

Persze vannak erre megfelelő, befolyásos emberek, béketeremtők, akik olyan kapcsolatokkal rendelkeznek, amelyeket felhasználva akár valódi béke közelébe is vihetik az országokat. Orbán Viktor viszont nem egy ilyen ember, a civilizált nyugati világ vezetői elfogadhatatlannak tartják azt, amit művel. Ferenc pápa sem rajong túlzottan Orbánért, de ez nem érdekli a magyar vezetést. Ők „tárgyalni” mennek a pápához, akinek egyébként sincs valódi befolyása a harcok menetére. Legközelebb esetleg elmehetne egy másik egyház vezetőjéhez, hogy olyan dolgokról beszéljenek, amelyekhez egyébként se közük, amelyekre semmi befolyásuk. A propagandafotók elkészülhetnek és el lehet adni abba a maszlagba csomagolva, hogy Orbán a béke pártján áll sőt, fáradságot nem ismerve repüli körbe a világot annak érdekében, hogy ez be is következzen. Aztán ha majd be is következik a béke, akkor verheti a mellét ő is meg a propagandamédiája is, hogy ez bizony az ő érdeme volt. Miközben tudni lehet, hogy az égvilágon semmi köze nem volt semmihez.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!