A Magyar Nemzetben a minap megjelent egy olyan véleménycikk, amelynek címe azt hirdeti szinte büszkén, hogy az EU már nem vonzó. Ez az írásmű azzal párhuzamosan került adásba, hogy Georgiában az EU mellett tüntető, az uniós csatlakozás mellett kiálló helyi lakosok a rendőrökkel csapnak össze azért, mert a választásokat elvileg tisztességesen és demokratikusan (?) megnyerő, hatalmon lévő párt 2028-ig felfüggesztette az EU-s csatlakozási tárgyalásokat. Számomra ez nem jelent mást, mint hogy Georgia lakosai azt szeretnék, ha az ország egyszer az EU tagja lehetne. Az EU sokak számára olyan fontos, hogy akár a saját kormányuk ellen is képesek fordulni, ha azt látják, hogy az nem képviseli őket ebben a kérdésben. Márpedig az összecsapásokból az látszik, hogy Georgia polgárai nem adják meg magukat egykönnyen és akár azt is elérhetik, hogy a kormány meggondolja magát. Az államfő pedig odáig ment el, hogy bejelentette, nem fogja átadni pozícióját akkor, amikor annak a törvény szerint ideje lenne, mivel a parlamenti választások végeredményét nem tekinti alkotmányosnak.
Ukrajna annak idején konkrét forradalmat robbantott ki az EU miatt, amely így utólag jól láthatóan egy utolsó próbálkozás volt, hiszen az, hogy nem sikerült csatlakozniuk sem az EU-hoz, sem pedig a NATO-hoz, lényegében megágyazott annak, hogy az oroszok megtámadják Ukrajnát és véres háborút szabadítsanak rájuk. Ez a háború már évek óta tart és jelenleg az öldöklés tétje nem más, mint hogy Ukrajna megmarad szuverén országnak, vagy Oroszország egyik bábállamává válik. Georgia lakosai ezt nem szeretnék, mivel az oroszoknak már így is túl nagy a befolyásuk az ország életére és annak polgáraira, ezért egy esetleges elhalasztott EU-s csatlakozással azt veszélyeztetnék, hogy Ukrajna sorsára jutnak. Emiatt nem félnek akár a saját kormányukkal is szembenézni, és komoly tüntetéseken kikövetelni azt, hogy folytassa a kormány a tárgyalásokat az Európai Unióval.
Ha valamikor, akkor most óriási a tétje ezeknek a megmozdulásoknak, és annak, hogy mit döntenek a georgiai állampolgárok. Ha valamikor fontos az EU-s csatlakozás, az egészen biztosan most van. Teljesen mindegy, hogy mit írnak az EU-ról Orbán propagandistái idehaza és mit próbálnak meg elhitetni a magyarokkal, az EU annak ellenére is a legfontosabb védelmet jelenti egy ország számára, hogy jelenleg valóban számtalan problémával néz szembe. Ne feledjük, hogy az EU nem egy többszáz éves intézmény, szövetség, nem reális elvárás az EU-val szemben a tökéletes működés, vagy az, hogy akár egy Amerikai Egyesült Államok szintű szövetséget jelentsen. Az EU célja soha nem is ez volt és nem is lehetett, hiszen az EU-t szuverén, független országok tucatjai alkotják. A cél a további világháborúk elkerülése volt, amely egyébként be is vált, mivel 1945 óta nem volt ilyenre példa. Volt ugyan egy balkáni háború, de az nem vált világháborúvá, megmaradt regionális, noha valóban véres háborúnak. De félreértés ne essék, továbbra is számtalan olyan probléma van egyes uniós országok között, amelyek egy EU felbomlását követően könnyen súlyos konfliktusokká is alakulhatnak.
Az EU-ra szükségünk van, mindennél jobban. Oroszország megmutatta, hogy képes háborút indítani akár független országokkal szemben is (és most Moszkva hibrid támadásairól nem is beszélünk), ha nem kell attól tartaniuk, hogy a NATO válaszcsapást mér rájuk. Egy tagországgal viszont már nem mernék ezt megtenni, nem véletlen, hogy Georgia ezt olyan fontosnak tartja. Tartanak az ukrán háború végkimenetelétől, hiszen az befolyásolhatja azt, hogy milyen irányt szab ki magának Oroszország azt követően. Ha ugyanis sikerül végső soron győztesként kijönniük ebből a háborúból, könnyen vérszemet kaphatnak, hiszen Georgia egy sokkal jelentéktelenebb ország – területileg és gazdaságilag is -, mint Ukrajna. Védtelenek lennének egy esetleges orosz támadással szemben, ezért szükségük van az EU és a NATO védőernyőjére is. Véleményem szerint a georgiai állampolgárok most egy végső szalmaszálba kapaszkodnak, és nem akarják azt elengedni, teljesen érthető okoknál fogva. Ilyen helyzetben pedig arról beszélni, hogy az EU már nem vonzó, elképesztően ostoba hazugság. Akkor is, ha szokva vagyunk már ahhoz, hogy Orbánék az EU ellenében politizálnak tizenöt éve.
Az EU nélkül mi is nagy bajban, még ennél is nagyobb bajban lennénk, ezt a magyarok is tudják, ezt a fideszesek is tudják. Annak ellenére is, hogy a kormány a propagandáján keresztül ennek ellenkezőjét próbálja elhitetni velük. Minden felmérés eredménye azt mutatja, hogy még a Fidesz szimpatizánsai is szükségesnek érzik az uniós tagságot. Ha valami, hát ez megmutatja, hogy nem sok olyan uniós állam van, amely szerint értelmetlen lenne a tagság, vagy nem lenne többé vonzó. Elképesztően sok ajtót nyitott ki az EU emberek milliói számára, amely ajtókat nem engednek becsukni. Georgia előtt ez az ajtó még ugyan nincs nyitva, de lehetőségét látják annak, hogy akár kinyílhat, és ezzel egy olyan korszak veszi kezdetét, amikor nem kell tartaniuk az orosz befolyástól. Ez pedig jelen állás szerint mindennél fontosabb. Az EU tehát nem jelentéktelen, vagy kevésbé vonzó, ennek pont az ellenkezője igaz.
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.