NEHAZUGGY

Skandinávia újra megmutatja az irányt

Lázár Gergő | November 25, Hétfő | 18:51

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,604,937 forint, még hiányzik 395,063 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Úgy tűnik, hogy Skandinávia – egészen konkrétan Dánia – ismételten megmutatja, hogy sok mindenben a világ előtt jár. Az EU döntéshozói acsarkodtak egy új Zöld Terven, amelynek célja az lett volna, hogy masszívan mérsékelje az EU országainak károsanyag-kibocsátást. Ezen tervek között szerepelt például az is, hogy a jelenleg mezőgazdászok, farmerek által használt földterületek egy részét visszavadították volna, hogy ott újra vadállatok jelenhessenek meg, járulékos haszonként ezek a területek a szén-dioxidot is jobban megkötötték volna. Csakhogy a farmerek, több országban sztrájkba kezdtek, és nekimentek a politikai döntéshozóknak, akik ettől megrémültek, mivel a szélsőjobboldal és külön Orbán Viktor felkarolta a gazdákat. Ennek értelmében a korábban ambiciózusnak tűnő terveket lényegében kiherélték, boldoggá tették a gazdákat, ezért érdemben szinte semmi nem változott. Ez azonban nem állította meg a dánokat, akik újabb törvénymódosításokkal jöttek ki, amelyek egyike nem más, mint hogy visszaadják a természetnek a termőföldek mintegy 15 százalékát. Ez akár 1 milliárd új fa ültetését is jelentheti.

Emellett számos más döntés született, amelyek mindegyikének célja, hogy Dánia azon országok egyike legyen, amelyik a leginkább figyel arra, hogy ne pusztítsa az őt körülvevő világot. Ennek hatására könnyen elképzelhető, hogy megemelkedik a tej vagy a hús ára, de a mai világban egyébként is az az irány, hogy kevesebb húst fogyasszunk, mivel egyáltalán nem normális az, hogy az ember napi rendszerességgel eszik különféle húsokat. A termőföldek egy jó részét nem emberi fogyasztásra alkalmas tápanyagok termesztésére használják, hanem arra, hogy a levágni kívánt állatokat etessék. Emiatt vágnak ki elképesztő nagyságú területeket az Amazonasból, és emiatt pusztítanak ki erdőségeket Ázsiában is. A szója vagy épp az olajpálma-ültetvények elképesztő károkat okoznak a bolygó ökosztisztémájának, de hozzászoktunk ahhoz, hogy minél olcsóbb termékeket vásároljunk, legyen annak bármilyen természetkárosító hatása is.

Az utóbbi években szerencsére a fiataloknak hála egyre inkább a közbeszéd részévé vált a klímaváltozás, ezért ma már sokan jobban odafigyelnek arra, hogy mit esznek és miként élik az életüket. Dánia pedig nem tesz mást, mint ismét egy (követendő) irányt mutat mindazok számára, akik beletörődtek az EU gyáva döntésébe. Nem tudom, mi történik Skandináviában, ami miatt szinte állandó jelleggel erről a területről érkeznek olyan döntések, amelyek példaként szolgálnak szinte az egész világ számára. Miért az itt élők azok, akik irányt mutatnak szinte minden normális demokrácia számára az oktatás, az egészségügy vagy épp a környezetvédelem területén? Ezekben az országokban miért nem győz a lobbi, ott miért képesek a pártok összefogni és akár abba is beleegyezni, hogy egy kormányváltást követően is folytatják az előző kormány terveit? Ilyen ma már Nyugat-Európában is szinte elképzelhetetlen.

Pont ezért tudták egyébként véghezvinni a finnek az oktatási reformjukat és változtatták a világ egyik legrosszabb rendszerét a mindenkori legjobbak egyikévé. A finn pártok oldaltól, ideológiától függetlenül egyetértettek abban, hogy meg kell reformálni a közoktatást, ezért több mint egy évtizeden keresztül dolgoztak ennek eléréséért. Ez meg is történt idővel, és ma már sokan szuperlatívuszokban beszélnek a finn közoktatásról, ahol nincs igazi különbség iskola és iskola között, mivel az oktatás színvonala mindenhol kiváló, ezért az emberek többsége csupán távolság alapján választ oktatási intézményt. Dánia most egy olyan útra lépett, amely a környezetvédelem területén válhat követendő példává. Persze tudom, hogy egy kisebb országról van szó, amely kimondottan gazdag, de véleményem szerint a legtöbb esetben az csak kifogás, hogy egyes rendszerek nem működhetnek mindenhol, ezért meg sem próbálják.

Hogy végül sikersztori lesz-e a dán irány, az persze nem most fog kiderülni, hiszen van arra is példa – méghozzá pont skandináv ország esetében – , hogy importálták a problémát, és ugyan a saját adataik szerint minden tökéletes, a valóság az, hogy valójában külföldre szállítják a problémáikat. Az is lehet, hogy egyesek majd az olcsóbb, külföldi tejet fogják megvenni a megdrágult dán tej helyett, ezzel a probléma továbbra is megoldatlan marad, de legalább a dánok próbálkoznak. Nem csak beszélnek arról, hogy vissza kellene adni a természetet a vadállatoknak, és a betonozás, a durva környezetpusztítás helyett inkább újra zöld területeket kellene létrehozni. Dániában az emberek jó része kerékpárral közlekedik akár munkába is, és számtalan korábban főleg sugárutakkal keresztülszabdalt város vált sokkal zöldebbé, ahol a parkokban leülhetnek az emberek, és akár madárcsicsergést is hallgathatnak az autók zaja helyett. Úgy vélem, hogy az a cél, amelyet a dánok el szeretnének érni, nem egy megvalósíthatatlan álom. Jobban tennék az európai döntéshozók is, ha nem a félelem állna a döntéseik hátterében, és bele mernének állni olyan döntésekbe is, amelyek nem feltétlenül hoznak számukra újabb szavazatokat. Mert a természet, amely mindannyiunkat körülvesz, szinte mindennél fontosabb. Végső soron az egészséges természet nélkül nincs jövője az emberiségnek. A Földön legalábbis egészen biztosan.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!