A napi politikai történésekkel kapcsolatos reflexióim során olykor sajnos háttérbe szorulnak olyan hasonlóan húsba vágó, velőt rázó események, amelyekre az idővel való folyamatos versenyfutás, vagyis az időhiány miatt csak megkésve tudok reagálni. Az alábbi egy ilyen szürreális eseménye volt a múlt hétnek, amelyről muszáj most szólnom. Ez pedig az Orbán-rezsim aktuális gazdasági zsenijének, Nagy Mártonnak a műsora, aki valószínűleg a főnöke és a Rogán-központ utasítására volt kénytelen elmenni az állampárt nemzeti konzultációra hivatkozó, országjárásnak csúfolt egyik budapesti rendezvényére, és ott kiselőadást tartani arról, hogy miért jó magyarnak lenni, főleg 15 éve, mióta a júdási önkény elfoglalta az ország irányítótornyát és vezérlőpultját.
A miniszter urat érdekes módon valódinak tűnő kérdésekkel is provokálták, amelyekre ő a maga módján válaszolt. A XVIII. kerületi lakossági fórumon egy résztvevő feltette azt az engem is évek óta foglalkoztató, kínzó kérdést, hogy mikor jönnek már az uniós pénzek? Az MNB-ből a korábbi főnöke által kiutált Nagy messziről indított, de végül is velősen összefoglalta a lényeget: azért, mert az uniós pénzek megszerzésének „ára van”, és ő – egyes szám, első személy, hamar tanul a tinó – a rezsicsökkentést és „a migrációs kérdést” nem akarja „feláldozni”. Szó szerint:
„Nem akarok muszlim város lenni, mint Párizs. Imádtam Párizst, amikor egyetemista voltam, az akkori barátnőm Párizs-buzi volt, már bocsánat, és állandóan oda jártunk. Akkor teljesen máshogy nézett ki. Most nem merek kimenni a negyedből. Az ottani konzulcsaj azt magyarázza, hogy kéthetente betörnek hozzájuk. Hát ebből én nem… Ez nem megy. Ne haragudjanak, hogy elmondom, tegnap is elmondtam, hogy az a helyzet, hogy nem tudják az emberek, hogy milyen jó nekik Magyarországon. Egyszerűen nem is érzik.”
A kolléga már korábban leírta, hogy ő sem szeretne muszlim város lenni, sőt, semmilyen más város sem, amiben ezek szerint mindketten osztjuk Nagy Márton véleményét. Ehhez azt tenném hozzá, hogy ha jól értelmezem, akkor azért nem ad pénzt a geci Európai Unió, mert a pénzért cserébe azt várják, hogy a kormány szüntesse meg az olcsó rezsit, valamint hogy a magyar utcák megteljenek zombiként rohangáló migránsokkal. Tehát az első számú gazdasági szakember szerint, aki állítólag azért felel, hogy felpattanjon a tetszhalott magyar gazdaság, úgy tudja, hogy azért nem utalja a szemét Brüsszel a lóvét, mert mi nem vagyunk hajlandóak párizsi csürhe módjára megtűrni a Budapest utcáin fosztogató, a népet terrorban tartó idegen kultúrájúakat. Az igen.
Nekem a Nyomorultak című regény jutott eszembe először. Az, hogy milyen jó lenne, ha nekünk is lenne egy Jean Valjean-unk. Aki ugyan piti tolvajként kezdte, de időközben rájött, hogy a nehéz sorsa ellenére is bárki jó emberré válhat, hiszen mindenkinek van választása. Júdásnak is volt, ő mégis a rabló, a haramia, a gazember szerep mellett döntött a nép szolgája helyett. Azóta is folyamatosan gyártja nekünk a problémákat, amelyeket később vérhazug mellébeszéléssel igyekszik kidumálni, kimagyarázni. Például olyanok hangján keresztül, mint Nagy Márton gazdasági zseni, aki még a büdös életben nem prognosztizált bármit úgy, hogy az bejött volna.
Nem tudom egyébként, hogy miről beszélt a múlt héten a XVIII. kerületben soros mesélő. Legutóbb tavaly voltam Párizsban – a gyerekeink is elmennek, ha idejük és pénzük engedi -, és azt kell mondanom: Párizs gyönyörű és élhető, színes és pezsgő. Csak ne lenne annyi turista, mert turistával aztán tényleg Szajnát lehetne rekeszteni. Amellett, hogy van rengeteg muszlim, afroamerikai vagy ázsiai ember is, aki a francia fővárosban él. Mindegyikük része a francia társadalomnak. Aki tanult történelmet, az tudja, hogy Franciaország gyarmatosító és gyarmattartó volt, ezért minden olyan afrikai ország polgárai, amely országot korábban kizsákmányolt, ahonnan rabszolgákat importált a maga idején Franciaország, ott vert gyökeret, és lett európai polgár. Ezen kár rugózni, ez történelmi szükségszerűség, teljesen felesleges és aljas dolog a francia és a magyar társadalmi berendezkedés között egyenlőségjelet tenni, vagy ugyanazt számonkérni mindkettőn.
Mint ahogy az is lehet, hogy például az USA-ban valóban probléma az illegális bevándorlókkal szembeni határozottabb fellépés, de ott is amellett, hogy a közép-amerikai és dél-amerikai emberekről van szó, akik a jobb, minőségibb élet reményében próbálnak menedékjoghoz jutni, a csempészárukon, embercsempészeken, kiemelten a drogkereskedelmen meggazdagodó szervezeteket akarják inkább felszámolni, ami szintén nem mostani, nem új probléma, hanem lassan 80 éves múltra tekint vissza. Ugyanez a helyzet a franciákkal is, ezért Márton megnyugodhat, mert attól megnyugszik: amikor a Párizs-buzi barátnőjével vidáman boroztak a Diadalív árnyékában, akkor is ott volt az a sok afrikai fekete meg arab, csak akkor Márton még nem volt a júdási dezinformációs nemzetiszocialista kormánypárt frontvonalában, nem kellett sorvezető szerint baromságokat beszélni, ezért nem tűnt fel neki, hogy ki se kéne menni az utcára. Mint ahogy az se, hogy Barack Obama színesbőrű politikus 8 évig volt az USA elnöke, de a francia parlamentben is ülnek színesbőrű képviselők. Az még hagyján, hogy ha nem lettek volna afrikai gyarmatai a franciáknak, akkor most nem tartanának ott, ahol. Mert onnan jött az olcsó munkaerő, nyersanyag és egyéb nyalánkságok, amitől ez az ország Európa egyik leggazdagbika lett az idők során. Márton ezt nem érti. Mióta betagozódott az állampártba és bólogatva hajtja végre a korrupt főnöke utasításait, azóta nagyot fordult vele is világ.
Amúgy tényleg nagyon jó nekünk Magyarországon, ha ebből indulunk ki, amit Nagy hatalmas sóhajok közepette előadott, de azért én feltettem volna a kérdést a miniszter uraságnak, hogy ha itt minden olyan fasza és biztonságos, akkor doktorminiszterelnök úr miért páncélozott autóval vonul A-ból B-be, legalább fél tucat verőember gyűrűjében még akkor is, ha egy szimpla óvodai kampányoláson vesz részt a lelkem? Ha Mária és Viktor országában nem kell olyasmitől tartani, mint Párizsban (ki Bécsben retteg, ki Párizsban), akkor az hogy is volt, amikor Gönczi Gabi alászolgájának azt mesélte Júdás a TV2 stúdiójában, hogy Macron a földalattival ment vissza a szállodájába, és nem egy egész huszárszázad kíséretében? Akkor Júdás miért nem vegyül el a nép között, aminek állítólag ő a gyermeke, a kiválasztott felcsúti Megváltó? Ő mitől retteg ennyire? Kicsit sok itt az ellentmondás, nem?
Ezek a kérdések nem kerültek elő, viszont egy másik jelenlévő megkérdezte, milyen esélyt lát arra, hogy magyar kézbe kerül az élelmiszer-kereskedelem, hogy a profit ne menjen ki? Nagy Márton először böszme sóhajtozásba kezdett, majd kifejtette, hogy ők már minden eszközt megadtak a magyar vállalkozóknak, azok mégse bírnak semmit elérni:
„Annyit küzdünk azon, hogy a magyarok valamilyen teret nyerjenek, és felzárkózzanak a külföldiek mellé, hogy nem igaz. Szerintem többet már nem tudunk tenni. Nem tudunk tenni. Olyan adórendszer van, olyan struktúra, olyan támogatási rendszer… hogy egyszerűen, tényleg.”
Ez van, amikor az őszinteség utat tör valakinek a valamelyik felső testnyilán keresztül, és hangok formájában távozik onnan. Beismerő vallomásból már hallottunk annyit, amennyi csillag van az égbolton, mégsem lett ezeknek semmi következménye. Lefordítom ezt is. A magyarok közül pár ezren valóban hatalmas teret nyertek, nem kis számban félanalfabéta strómanok, akik végrehajtóként üzemelnek és/vagy csak a nevüket adják valamihez, a szaktudásukat viszont nem, mert az nincs nekik. Ezek elszívják a forrásokat és a piacot azok elől, akik értenének hozzá, de sajnos nem hithű pártkáderek. Őket viszont szanaszét adóztatják, szopatják és még az is előfordulhat, hogy ha túl nagyra nőnek, akkor egész egyszerűen einstandolják a cégüket, oszt’ jónapot. Ezért tartunk ott, ahol tartunk, hogy nem érezzük, hogy milyen kurva jó nekünk. Ezért lehetséges az, hogy a vej, a szomszéd, az apa, a feleség, az elsőszülött, a mindenféle haverok, vagyis a pereputty uralja a magyar gazdaságot, és teszi tönkre. Kell hozzá egy gátlástalan após, apa, nagyapa, egy minden hájjal megkent szarházi, aki ezt lehetővé teszi. Ezért tartunk ott, ahol tartunk. Mert itt nem a tehetség, a hozzáértés a lényeg, hanem az urambátyám rendszer fenntartása, amit Júdás tökélyre fejlesztett az ország életszínvonalának folyamatos rombolása mellett.
És ez nem jobb lesz idővel, ellenkezőleg. Minden egyes perccel, amíg Orbán hatalomban van, egyre szarabb és élhetetlenebb lesz az ország. Elég csak megnézni azt a gigabírságot, amit összehozott nekünk, a napi 400 milliót, a kamatokat. Csak ez önmagában egy tetemes összeg. Pedig az ország eladósításáról, a titokban felvett gigahitelekről és a többi megszámlálhatatlan disznóságról nem is beszéltem.
Ceterum censeo: az orbáni rendszer bukni fog!
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.