Az agyam hirtelen eldurranása miatt a tegnapi expozémból kimaradt egy igen fontos részlet Júdás Viktor mártírpózba rándult közpénzrádiós hazudozását illetően. Aki a monológja végén nekiállt panaszkodni, és a politikában megjelent új jelenségként beszélt a „lenézésből fakadó negatív fenyegető tónusról”, amely szerint „büdösek az emberek, az egyes munkatársak, azok agyhalottak, az újságírókat bele kell lökni a Dunába”, utalva a korábban kiszivárgott hangfelvételekre. Hozzátette: ez a „példátlan verbális durvaság” előbb-utóbb elvezet az agresszióhoz is.” Bár a kolléga már kifejtette az álláspontját ezzel kapcsolatban, de akkor itt álljunk meg (még) egy szóra, mondaná megboldogult Grétsy tanár úr.
Az ellenfél személyében történő támadása, alázása, koholt, hazug vádakkal illetése eddig Júdás privilégiuma volt. Valamiért ezt a gusztustalan és aljas módszert eddig csak és kizárólag a Fidesz nevű szekta vethette be, mert ha más ezzel próbálkozott volna, azonnal ledarálta, vagy ha úgy jobban tetszik, lekaraktergyilkolta volna az orbáni propaganda. Mi történik? Nekiálltak Magyar Péter szarhógolyóval dobálni. Mit dobálni? Hatalmas mennyiségű fekáliával kínálják napok óta, miután kiderült, hogy a félistennek és a Pártnak nem úgy állnak a számai, ahogy azt szeretnék, amihez szokva vannak lassan 20 éve. Mit csinált Magyar? Visszalőtt. Ennyi történt. Ugyanaz a helyzet, mint az orosz agresszorral, aki azt gondolta, hogy 3 nap alatt elfoglalja Ukrajnát, oszt’ jónapot. Helyette több mint ezer napja megy a vérengzés, mert a megtámadott nem hagyta magát.
Nem akarok senkit elkeseríteni, így is éppen elég az, ami a közéleten túl, a mindennapokban, a boltokban, a kórházakban, a vonatállomásokon, egyáltalán a gazdaságban, a gazdasággal történik. Erre jön rá a közéleti mocsok. Igen, ez egy véres, legalja adok-kapok, ami még drasztikusabbá változtatta az egyébként is tömény tömegpszichózisra épülő közéleti állapotokat. Ez olyan, mint amikor az alvilági bandák összetűzésbe keverednek, és sokszor a járókelők, az ártatlan civilek esnek áldozatául a leszámolásaiknak. Ez az igazán durva része ennek az egésznek.
Magyar Pétert lehet szeretni, lehet utálni, lehet közömbösnek lenni vele szemben, de amit tesz, arra még nem volt példa Júdás fülkeforradalmi regnálása óta. Ezúttal olyan ellenféllel találta szembe magát a keresztapa, aki nem elszalad vagy megfutamodik, vagy panaszkodik, hanem felveszi a kesztyűt, és brutálisan nagyokat üt vissza. Nem egyszerűen védekezik, hanem támad is. Mert nem mindegy, hogy egy bokszoló csak egy boksz zsákot püföl, amelyik nem üt vissza, vagy valódi ellenféllel találja szembe magát, aki elhajol, elmozog és alkalomadtán olyat bever neki, hogy rá kell számolni. Júdás folyamatosan védekezésre kényszerül, és látványosan fárad, mert ahhoz van szokva, hogy az első egy-két menetben kiütéssel győz.
Továbbra is tartom azt a véleményemet, hogy ha Magyar ellen sürgősen (de lehet, hogy már tegnap is késő volt) nem talál egy olyan végzetes taktikát, amivel ezt megfordíthatja, akkor neki annyi. És itt most nem feltétlenül egy K.O.-ra kell gondolni, hiszen le lehet győzni valakit pontozással is, ami annyira ugyan nem látványos, de legalább hatásos. Ez az egész cirkusz, a lehallgatások, a magánéleti felvételek kiteregetése eddig Júdás finkelsteini módszere volt, amivel bármikor képes volt terelni, és a vele szemben állót megsemmisíteni. Erre hozta létre az összes propagandanyúlványát az Origótól a TV2-ön keresztül a Megafonig azért, hogy az ilyen témájú hazugságokat, vádakat a bulvár szintjén belemossák a választók agyába. Rendkívül jól is működött. És ameddig a megalázott, földbe döngölt áldozat észhez tért, ameddig a bíróság igazat adott neki, addigra elült a botrány, közpénzből kifizették a sérelemdíjakat, éjjel 2 és 3 között leközölték, hogy valótlant állítottak és csá. A kár már helyrehozhatatlan, csakafidesz.
Innen nézve szánalmas és dühítő egyben, amikor a 15 éve semmilyen alávaló módszertől vissza nem riadó, az ellenségnek tekintett ellenfelet alaptalanul, személyében személyeskedve támadó, alázó a köztől ellopott rádiójában a „lenézésből fakadó negatív, fenyegető tónusról” meg a „példátlan verbális durvaságról” rinyál, „ami előbb-utóbb elvezet az agresszióhoz is.” Hát ha valaki, ő nagy szakértője ennek. Ő nagyon jól tudja, hogy ha valakit felhergelnek, minden vörös vonalon átlépve uszítanak, az akár a tettlegességig is elmegy. Kevés jobb példa van erre, mint Trump négy évvel ezelőtti választási veresége, amikor a szarrá hergelt hívei berontottak a Capitoliumba és törtek, zúztak, lincselni akartak. Ugyanez volt az MTV-székház elleni támadásnál is, ahol a Tudó Rudi automatát törték fel a békés szurkolók, miután Júdás felhergelte a híveit Gyurcsány ellen. És akkor a lúgos orvosról, ellenzéki képviselőket a földre teperő, a kezüket kicsavaró biztonsági verőemberekről (apropó MTVA), vagy a transzparensekkel hadonászó narancshívőkről ne is beszéljünk.
Most az van, hogy Magyar olyat tett, amit eddig talán egyedül Nagy Bandó András barátom, aki néhány éve besétált az ATV-be és Rónai Egonnak elmesélte, hogyan panaszkodott Anikó asszonyság a kecskeméti kórházban arról, hogy a férje összeverte. Akkor ebből akkora cirkusz lett, hogy a fal adta másikat. Most Magyar emelte a tétet, és a félisten közrádiós közjátékára reagálva többek közt ezt írta:
A mi őszülő halántékú öltönyös Döbrögink most épp az 1400 milliárd forintért megvásárolt repteret játssza át a családjának és néhány megbízható oligarchának egy tőzsdei cégen keresztül.
Van egy rossz hírem a Temuról rendelt Al Capone-nak: mi a TISZA Pártnál méltóságteljesen, de eltökélten és határozottan készülünk a kormányváltásra több millió magyar ember támogatásával. A bulvárt pedig meghagyjuk nekik.
ui.: a ma kiszivárogtatott újabb hangfelvétel kapcsán pedig hadd jegyezzem meg, hogy nem szégyellem, hogy a volt szerelmemet akkor is segítettem, amikor épp nem voltunk együtt. Pedig nem született tőle eltitkolt gyerekem, miniszterelnök úr.
Nekem úgy tűnik, hogy kifogta a szelet a júdási hadiflotta vezérhajójából, és megfordította a kommunikáció irányát és témáját. Már nem Magyar napi szinten nyilvánosságra kerülő, névtelen e-mailről érkező bulvárszaftos kalandjai foglalkoztatják a nyilvánosságot, hanem mindenki arról susmorog, hogy vajon igaz-e, amit a Tisza Párt elnöke állít? Jellemzően hatékonyan cáfolja a vádakat, és nemhogy elmenekülne ezek elől, hanem rendre ő maga megy elébe a történéseknek. A tegnapi sugalmazása nyomán olyannyira téma lett Júdás magánélete, hogy például a Redditen már kvázi tényként közlik (máshol mást közölnek ugyanígy tényként), hogy Ungár Péterről, a nagy becsben tartott milliárdos történelemhamisító Schmidt Mária fiáról lehet szó. Aki pedig idáig eljutott, annak már nem is olyan nehéz továbbgondolnia a sztorit. Hogy tényleg, mit keres állandóan a nagyságos asszony Júdással a külföldi útjain, hogy miért is nyaral a miniszterelnök az Ungár-Schmidt család horvátországi nyaralójában? Lehet, hogy ez a magyarázat? És teljesen mindegy, hogy igaz, vagy nem igaz, hogy valami más igaz, vagy egyáltalán semmi nem igaz, a tabu megdőlt. Magyar behatolt Júdás eddig gondosan kitakart magánszférájába, és ott szabotázsakciót hajtott végre.
Az igazi kérdés persze az, hogy ha ezt ennyire durván tolják másfél évvel a választások előtt, akkor mi lesz itt a választás előtti valódi kampányban? Lehet tippelni. Például én már azt sem tartom kizártnak, hogy ha addig Magyarnak nem esik valamilyen bántódása, akkor megismétlődhet 2006, csak nem a Kunigundát gyújtják majd fel a békés tüntetők, hanem a Karmelitát szórják meg majd Molotov-koktéllal a feldühödött, átvert hívek és szimpatizánsok. Ha így lesz, nem lesz szép.
Ceterum censeo: az orbáni rendszer bukni fog!
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.