Amerikában sok sajtótermék a választáshoz közeledve közli, melyik elnökjelölt mellett állnak ki. A balliberális lapok többsége nem okozott nagy meglepetést, nyíltan Kamala Harrist támogatják. Olvastam, hogy a hazai jobboldalon ezen sokan felháborodtak, hiszen hogyan mondhatják így magukról, hogy függetlenek. Én viszont másként látom: ők legalább nem sunnyognak és játsszák el a kiegyensúlyozottat, mint a magyarországi társaik. Itthon a Telex, a 444, a hvg és a többi balliberális propagandalap munkatársai mindig kikérik maguknak, amikor azt mondjuk rájuk, hogy ellenzékiek. Pedig őszintébb lenne, ha az amerikai társaikhoz hasonlóan ők is nyíltan bevallanák, hogy kinek a szekerét tolják… Felesleges ez a színjáték a részükről!
Nem igazán értem, hogy miért nem képesek felfogni egyesek, hogy egy lap szerkesztőségének is lehet véleménye, amely véleményt sokszor közölnek is. Ezzel lehet egyetérteni és nem egyetérteni, de ennek célja nem az, hogy megmutassa, hogy milyen irányba hajlik a szerkesztőség hanem az, hogy elgondolkodtassa az embereket. Az amerikai elnökválasztáshoz közeledve számtalan ismert amerikai lap adott ki véleménycikket, amelyben sokszor a demokraták jelöltjét, Kamala Harrist támogatták. Nem az újság, nem az azt pénzelő milliárdosok, hanem a szerkesztőségeknek az volt a véleménye, hogy még ha nem is kedvelik túlzottan Harrist, de szerintük amerikai jövője szempontjából ő a jobb jelölt, szemben Donald Trumppal. Ezzel persze nem kötelező egyetérteni, de egyébként is ritka az, hogy egy Trump támogató a New York Timest, vagy az Economistot olvassa, hiszen mint ahogy az lenni szokott, a politikai oldalaknak megvannak a maguk információforrásai.
Igen ám, de azért van különbség egy baloldalinak beállított New York Times és Washington Post, valamint a Fox News között. Nem csak abban, hogy teljesen más véleményen vannak mondjuk Donald Trumppal kapcsolatosan, hanem abban is, hogy milyen minőséget képviselnek. De vannak konzervatív, ámde minőségi lapok is, csak ezek nem úgy konzervatívok, mint idehaza. Mert példának okáért az Economist inkább tekinthető jobboldalinak, mégis Kamala Harris mellett álltak ki, mivel ez volt a szerkesztőség álláspontja. Magyarországon nem jobboldali és baloldali újságok vannak – valamint propagandaoldalak -, hanem többé-kevésbé független lapok és propaganda. A Magyar Nemzet számít sok Fideszes szerint minőségi, konzervatív lapnak, de ha megnézzük ezen lap minőségét megláthatjuk, hogy az is kritikán aluli. A Magyar Nemzet nem több egy propagandalapnál, amelyet a kormánypárt pénzel a magyar adófizetők pénzéből.
Deák Dániel – akihez a fenti bejegyzés köthető – vagy vak, vagy ostoba, lehet választani. Minden újságírónak megvan a politikai irányultsága, amelyet kár lenne tagadni, de egy igazi újságíró ezt képes a háttérbe helyezni és a tényekre koncentrálva újságot írni. Így számolnak be érdemben az amerikai kormány által meghozott döntésekről az egyébként velük talán szimpatizáló baloldali újságírók, akik a tényekre koncentrálnak és nem valaki szekerét kívánják tolni, csupán beszámolnak a hírértékkel bíró eseményekről. De az, hogy négyévente egyszer, egy véleménycikkben kifejtik, hogy szerintük melyik az a jelölt, aki jobban képviselhetné az Amerikai Egyesült Államok érdekeit, véleményem szerint nem a függetlenségük feladása, mint hogy pont annak kinyilvánítása. Mert össze sem hasonlítható az, hogy valamelyik TV2-tőn látható bemondó kinyilatkoztatja, hogy ő bizony a Fideszre fog szavazni és az, hogy egy neves újság még annál is nevesebb újságírói egy véleménycikkben elmondják, hogy ők miért hozták meg ezt a döntést.
Persze aki ezzel nem ért egyet, az hagyatkozzon csak más lapokra. A BBC, Reuters, vagy AP nem fog kiállni egyet elnökjelölt mellett sem, mivel sokkal inkább tényszerű újságírás az, ami ott olvasható. Igen ám, de nagyon más az, amikor számokról és nevekről olvashatunk elsősorban, illetve az, hogy valakinek a tényeken alapuló véleményével találkozunk. Ahhoz viszont, hogy el tudjuk olvasni valaki véleményét anélkül, hogy felháborodnánk rajta ,véleményem szerint szükségeltetik egyfajta intelligencia, hiszen az az ember, aki vakon követ egy politikai vezetőt, tegyen az bármit is, nem képes az értő olvasásra és önálló gondolkodásra. Pont ezért sem az olvasott, művelt magyarok azok, akik elsősorban Orbán Viktort támogatják, hanem inkább azok, akiket pár szavas szlogenekkel szavazásra lehet bírni. Tökéletesen megmutatja egyébként ezt az egy-egy békemeneten leforgatott videó, ahol a megszólalók néha még a saját gondolataikkal is küzdenek.
Nem való mindenkinek az, ha valaki kifejti a véleményét, hiszen ez megzavarhatja. Annak viszont, aki képes az önálló gondolkodásra és arra, hogy helyén tudja kezelni az ilyen szerkesztőségi állásfoglalásokat, azoknak igenis ajánlani tudom ezeket. Véleményem szerint jelenleg nincs tökéletes jelölt az amerikai elnöki pozícióra, de azért az jól látható, hogy ki az, aki veszélyt jelenthet a demokráciára és ki az, aki ugyancsak nem egy túl jó jelölt, de legalább tisztában van a demokrácia fogalmával és annak szükségességével.
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.