Ha jól olvassuk a NER kijelzőtábláját itt az orbáni segédlettel újjáalakuló Szovjetunió árnyékában, és a BeNézőpont és a Századvégbél nevű állampárti pénznyelő és manipulációs egységek ún. közvéleményt kutató vergődéseit tartjuk szem előtt – mert vagyunk olyan böszmék, hogy azt feltételezzük, szakmai szempontból pontosan olyan magas színvonalú, hiteles és pártatlan munkát végeznek, mint amennyire a nemzeti konzultáció is azért van, mert a kormányt érdekli a magyarok véleménye -, akkor kijelenthetjük, hogy ha a következő vasárnapon netán parlamenti választást tartanának Magyarországon, akkor arra a magyarok választást eldönteni képes része boldogan, dalolva, önként és senki által nem kényszerítve voksolna arra, hogy Tiborcz BDSPT István Orbán-tolvejnek a következő 5-10-20-30 milliárdos nyeresége után se kelljen egy megveszekedett büdös fillérnyi adót fizetnie.
Szerintem derék dolog ez, ugyanis nem hiszem, hogy létezik a világon még egy, a nemzetté válás útján sajnálatosan eltévelyedett népcsoport, amelyik az önsorsrontás oly számos és kreatív eszközét felfedezte volna és élne vele évtizedeken átívelően, mint a mimagyar nép. Amelyiknek a Tiborcz István apósát 2010 óta hatalomban tartó fele az arcából kikelne, ha a kecskebaszó migránsterroristák elvennék a munkáját, beleértve azt a munkát is, amit ő maga el sem végezne, ellenben az nem zavarja, hogy amíg ő három műszakban próbál tisztességesen megélni, adót fizet a bére és fizetése után, addig ez a bizonyos Tiborcz István, aki lényegében azután szerezte milliárdos vagyonát, hogy feleségül vette az immár nemcsak a moszkovita elhajlásáért, de hatvanpusztai dácsatulajdonosként is világhírűvé vált miniszterelnök legidősebb lányát (hagyjuk most a mellébeszélést, miszerint a kacsaláb hivatalosan az édes jó ex-MSZMP-propagandista apjáé), feketeöves adóelkerülőként szívja az ország vérét. Miket beszélek? Természetesen mindezt törvényesen teszi. A miniszterelnök-apósa és maffiája törvényei szerint. Mert a magyar egy ilyen büszke, szabadságszerető nép: imádja, ha a nyakán taposnak, ha a fejére hugyoznak a trambulinról, ha fát vágnak a hátán, és még a pofájába is röhögnek, miközben az duruzsolják a fülébe, hogy ő már eleve azért különleges és több másoknál, mert magyarnak született, ő szuverén, ő megfogta a jóisten lábát Tiborcz István apósával, és rohadtul menő, hogy nem engedi meg Brüsszelnek, hogy beleugasson az életébe. Neki ne mondja meg Brüsszel, hogyan hagyja magát kizsigerelni, kirabolni, nyomorba dönteni. Jó, ha Moszkva ugat bele, az más, az ellen szava nincs, de még a fegyvert is elhajítaná jó messzire, ha a vörös hadsereg megjelenne a kertek alatt.
Szóval van ez a büdös nagy közhely, hogy ennek az országnak nem miniszterelnöke van, hanem a miniszterelnöknek van egy országa, de bármekkora is és bármilyen büdös, pontosan ezt a jelenséget írja le, aminek a főszereplője Tiborcz Nem Szeretnék Egy Olyan Cégben Tulajdonos Lenni Amely Közpénzeket Nyer István, az Európai Unió legkorruptabb miniszterelnökének veje. A jelenség pedig arról ismerszik meg, hogy nem azért választ magának vezetőket ez az ország, mert tőlük teljes joggal remélheti a sorsa jobbra fordulását, az életminősége javulását, hanem az illetékeseknek azért kell minden és bármi áron a hatalom, azért kapaszkodnak eszelősen a trónusuk karfájába, mert ez a hatalom kell ahhoz, hogy a saját pofájukra, famíliájukra, pereputtyukra írják a törvényeket, amelyek révén következmények nélkül, korlátlanul, de főleg teljesen legálisan ellopják azt, amiért mások keményen megdolgoztak, ami a köz tulajdona, ami a köz javát kellene hogy szolgálja. Számukra ez jelenti a nemzeti érdeket, ez az értelme annak, hogy Magyarország mindenek előtt. Hogy Tiborcz István apósának van egy országa, ami azért van, hogy őt szolgálja.
Amely úgy működik, hogy a miniszterelnök-após alkotmányozó többséget szerez egy választáson – ő azt tanulta meg két korábbi választási vereségből, hogy egyszer kell nyerni, de akkor nagyon, és ha lehetőséged van rá, akkor el kell pusztítani az ellent -, és azzal a lendülettel nekilát nem az ország sorsát jobbra fordítani, nem a populáció életminőségén javítani, nem felzárkóztatni ezt a viharvert kilenvcenháromezernyi négyzetkilométert Európához, hanem a saját, korábban semmilyen érdemi munkát, teljesítményt az asztalra le nem pakoló családja, rokonsága, haveri köre anyagi jólétének megteremtésén fáradozik, és bizony hatalmas sikereket ért el. Mostanra akkora az összeharácsolt gazdasági hatalom a dinasztia körül, hogy az nemhogy évekre, keserves évtizedekre megpecsételte ennek az országnak a jövőjét.
Azt dobta a gép, hogy akkor Pityuból, a vejéből például ingatlanmágnást csinált néhány év leforgása alatt, aki 2019-ben került fel először a száz leggazdagabb magyar listájára, azóta viszont megtriplázódott a vagyona, akkor is hízott, amikor a legtöbb magyar szívott, mint a torkos borz, mert járvány, mert háború, mert szankciók, meg infláció, legutóbb már a százmilliárdosok klubjának 19. leggazdagabb tagjaként emlegették. Földek, kastélyok, szállodák, kastélyszállodák, irodaházak, bizniszek bizniszek hátán, visznek mindent, mint a piros hetes, ahogy András kolléga mondaná, és tényleg. Közbeszerzések, vissza nem térítendő támogatások és röpke pár év alatt (2019-2023) közel 50 milliárdos (50 000 X 1 000 000 = 50 000 000 000), nyereség a BDPST-birodalomból. A sok esetben éhbérért robotoló, a jövedelmük után adót fizető, soha semmilyen állami támogatásnak a közelébe nem kerülő, törvényt tisztelő alattvalókkal szemben a magyar és európai közpénzekkel kitömött Orbán-vej brutális profit mellett egy tetves fillér adót nem fizetett a nyeresége után. Kellett ehhez egy közepes képességű, a saját szakmai tartását (ha volt neki valaha ilyenje, ha nem is pont jó lesz jegybankelnöknek) lehányó, bármire hajlandó pénzügyminiszter, aki hozzáfércelte a törvényt Tiborcz Pityu boldogulásához: benyújtott egy olyan adótörvény-módosítást, ami a műemlék épületek és a helyi védelem alatt álló ingatlanok felújításában utazó Tiborcznak lehetővé tette, hogy a beruházási érték kétszeresével csökkenthesse az adóalapját. És hülye lett volna nem kihasználni a pofájára írt törvénymódosítást: 30 milliárd forint körüli kedvezményt hozott össze a BDPST-birodalom, ahol Orbán legidősebb lánya kreatív igazgatóként tolja a pofánkba, hogy Budapesten kevés az immerzív színház.
Ez a helyzet ott, ahol nem azért hozzák a törvényeket, hogy ez a sors keze által megvert talpalatnyi föld beléphessen a lakóinak civilizált, emberhez méltó életszínvonalat biztosítani képes európai országok sorába, hanem azért hozzák a törvényeket, hogy annak veszélye nélkül lophasson és szabadrabolhasson, hogy akár csak egy pillanatra is felmerüljön a veszélye annak, hogy megütheti a bokáját. Amikor Varga Mihály Tiborcz kedvéért írt törvényt, akkor nem indítottak nemzeti konzultációt arról, hogy akarja-e a hülyére vett nép, hogy a miniszterelnök veje 5-6 milliárd forint osztalékot tegyen zsebre pár év leforgása alatt, akarja-e, hogy a gigaprofit után a költségvetésbe egyetlen fillér társasági adót (tao) se fizessen be, hogy akarja-e, hogy mindeközben ő, a hülyére vett nép gyermeke azt hallgassa, hogy megvédik a hatalmas péniszű, erőszakos migránsoktól, a genderbuzilobbitól, a nemváltó műtétektől, és akarja-e, hogy az Orbán-család megmilliárdosodása árán az unokái is nyögjék a kínai gigahiteleket, amelyeket szintén úgy vett fel Tiborcz István apósa, hogy elfelejtette megkérdezni őt, a büszke, szabadságszerető magyart, aki nem tűri, hogy Brüsszel megpróbáljon beleugatni abba, hogy őt hogyan fosztják ki.
Nem fog beleugatni, nyugi. Tiborcz István pedig, akinek a kismillió vállalkozásából (nevezzük így viccesen azt, amikor kockázat, verseny és tehetség nélkül valakinek milliárdok hullanak az ölébe és még adót sem kell fizetnie) csaknem minden második veszteséges, részben joggal röhög bele a hülyére vett nép pofájába. Ő megcsinálta magát. A legsikeresebb vállalkozása az volt, hogy beházasodott az Orbán-családba. Amúgy utána az özönvíz. Ez van, amikor Tiborcz István apósának van egy országa. És Habony meg Garancsi kaszinóiról egy kurva szót nem szóltunk.
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.