Napsugaras szép reggelt kívánok mindenkinek! Ez a hét – pontosabban az a hét, mert a hír még vasárnapi – múlt el nemzetközi siker nélkül.
A Tax Foundation idén is megrendezte az adószépségversenyét, 38 ország adószabályait vizsgálta a szakértő zsűri. A versenyt 11. alkalommal Észtország nyerte, Lettországot és Új-Zélandot pedig udvarhölgyeknek választották meg. Magyarország előkelő helyen végzett: összesítésben a hetedikek lettünk. Tavaly csak a 11. helyezést sikerült elérnünk, most viszont olyan országokat köröztünk le, mint például az Egyesült Királyság, Lengyelország vagy éppen Franciaország. Ráadásul a pénzügyminiszter további adócsökkentéseket ígér. (Index)
Mint mindig, az ördög most is a részletekben rejlik. Ugyanis van tovább is:
Az egyik aspektus a versenyképesség, ami részben az adókulcsokat jelenti, de figyelembe veszik az adórendszerek szerkezetét is. A nemzetközi tőke a befektetés előtt mindig mérlegre teszi, hogy mekkora az adóteher az adott országban, mert nem mindegy, hogy a tevékenységüknek mekkora lesz az adóterhelése. A magas társasági adókulcsok a Tax Foundation kutatása szerint a legkárosabbak a gazdasági növekedésre, míg a személyi jövedelemadó és a fogyasztási adók nem befolyásolják annyira.
Amire az elején is gyanakodtam, az alighanem megalapozott volt. Itt a cégek adóztatásáról van szó, hogy a munkavállalók, a bérből és fizetésből élők, vagy az egyéni vállalkozók mennyit tarthatnak meg a jövedelmükből, az ebben a vizsgálatban nem szerepel. Az kétségtelen, hogy a cégek adózása kedvező, éppen ezért vonzó a külföldi vállalkozások számára, ezért számít Magyarország adóparadicsomnak. Csak hát ez egyfajta nézőpont, az országban élő emberek nagyon máshonnan látják a dolgokat. Őket aztán semennyire nem dobja fel a tudat, hogy a külföldi cégtulajdonosok talicskával tolhatják ki az országból a profitot, ha közben ez a bérekben és az átlagemberek életszínvonalában egyáltalán nem tükröződik. Az extramagas ÁFA és a fizetésből elvont adók és járulékok brutálisan visszavágják az életszínvonalat. El kellene talán végre dönteni, hogy mi a fontos. Ha az, hogy az Orbán-klán és néhány csókos NER-lovag jól és bőségben éljen, hogy a cégek tulajdonosai vígan legyenek, akkor jó az irány. Ha azonban az – ahogy az normális országokban lenni szokott -, hogy az országban élő emberek, akik elvégzik a munkát, akik gürcölnek látástól mikulásig, akikről szólnia kellene az országnak boldogan és gondtalanul élhessenek, akkor nagyon nem jó az irány.
„Gondoskodjunk előre Apáról is! Nem árt felkészülni otthonra több napi étellel és néhány kivasalt inggel”
– ez az ominózus mondat váltott ki nagy felzúdulást a neten, ami egy olyan kiadványban van, amit a kismamáknak osztogatnak a védőnők. (Telex)
És ez a kiadvány nem valami archívumból került elő, hanem most adták ki a védőnők, talán csak ők – vagy még ők sem – tudják, milyen megfontolás következtében. Ma már a nők is dolgoznak, mégpedig legalább annyit, mint a férfiak. Ha nem többet. Hol van az megírva, hogy apa nem moshatja, vasalhatja ki az ingét random hétköznap is, akkor is, ha anya nem kilencedik hónapja cipeli a testében a gyereküket? Hol van az megírva, hogy apa nem főzheti meg az ebédet, vacsorát, nem vásárolhat be, miközben a terhes felesége felpolcolt lábbal próbál levegőhöz jutni, mert a baba a hasában már minden belső szervét összenyomta? Sőt, nem csak terhes nők esetében is kérdés, apa miért is ne segíthetne be a házimunkába? Hiszen ő is ott lakik, ő is behordja a lakásba a koszt, eszik a tányérból, beleizzad az ingbe? Micsoda baromság ez abban a korban, amikor egy nőnek éppen annyira kötelessége hozzájárulni a családi költségvetéshez, mint egy férfinak? Kik lehetnek ezek a védőnők? Az egyház nevelte őket ilyenre, vagy itt maradtak száz évvel ezelőttről? Netán az agyukra ment a konzervatív, keresztény, családbarát kormány hazug ideálja? Eszem f… megáll.
Hamar elfelejtette saját múltját Elon Musk, a világ leggazdagabb üzletembere. A Tesla, az X-re átkeresztelt Twitter és SpaceX vállalatok révén ismertté vált dél-afrikai származású Muskról a The Washington Post kiderítette, sok millió társához hasonlóan ő is illegális munkavállalóként jelent meg az USA-ban. Musk egyelőre nem hajlandó megszólalni az ügyben.
Jóval azelőtt, hogy Donald Trump egyik legnagyobb adományozója és kampánystáb tagja lett, a dél-afrikai születésű Elon Musk illegálisan dolgozott az Egyesült Államokban: miután félbehagyta egyetemi tanulmányait illegális munkavállalóként indította el vállalkozói karrierjét – állítja a The Washington Post című amerikai lap korábbi üzlettársakra, bírósági feljegyzésekre és vállalati dokumentumokra hivatkozó cikkében. (HVG)
Ez nem más miatt érdekes, csupán azért, mert Musk az egyik legnagyobb ellenzője a bevándorlásnak. És sajnos ezzel a torz mentalitással egyáltalán nincsen egyedül. Azok, akik a világ, de legalábbis Európa számos országában a leghangosabban ellenzik a bevándorlók beengedését, maguk is bevándorlók, vagy a szüleik voltak azok. Több rosszindulat, gyűlölet és félelem van az ilyen emberekben, mint azokban, akiknek nincsen ilyen előéletük. Az ember azt gondolná, hogy ők aztán igazán megértik azokat, akik hozzájuk hasonló módon próbálnak meg boldogulni, de ez valamiért nincsen így. Hogy mi ennek az oka, azt én nem tudom, nem is értem. De hogy szomorú, az biztos.
Ezzel együtt, vagy inkább ettől függetlenül jó ébredezést, szép napot és elviselhető hétfőt kívánok mindenkinek! Mi pedig majd hamarosan jövünk vissza az első beszólással, ahogy mindig.
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.