Miközben a Fidesz népes frakciója Balatonfüreden építi-szépíti a legsötétebb Kádár-korszakon is túlmutató, munkaalapúnak csúfolt társadalmat, tegnapi hír, de holnapután sem fogja majd át a tudatom: magánéleti titkainak részletezésével próbált rábírni az Alkotmányvédelmi Hivatal egy újságírót, hogy működjön együtt velük és számoljon be forrásairól.
Az esetet a 444 írta meg, a cikk világosan leszögezi: tudatosan nem árultak el semmilyen részletet a megbeszélések helyszíneiről, mint ahogy az AH-s résztvevők sem azonosíthatóak, de az akciókkal kapcsolatban sem szerepel semmilyen információ, ami Magyarország érdekeit esetlegesen sérthetné. Az újságíró személyazonosságát magánélete védelmében szintén nem közölték: ezért nem írtak részleteket arról sem, pontosan mit bírtak titkosszolgálaték előtúrni az életéből.
Ez tipikusan az a történet, amire azt szoktuk mondani: ha csak a fele igaz, úgy is brutális. Röviden: az újságírót 2015 decemberében keresték meg az Alkotmányvédelmi Hivataltól (mert a nem létező alkotmányt is védelmezni szükséges), és együttműködésre próbálták rávenni. Előbb azt mondták neki, valaki más (nem az AH) „ártó szándékkal” gyűjtött adatokat róla, a titkosszolgálat pedig/viszont csak segíteni akar. Aztán arról faggatták, kinek állhatott érdekében ilyen információkat összekaparni. Az AH ezt követően rendszeres találkozót kért, és együttműködési papírt íratott volna alá vele. Az újságíró erre nem volt hajlandó, viszont másodszor is találkoztak, amikor a titkosszolgálat a forrásairól és kapcsolatairól érdeklődött, ám a sajtós megtagadta az együttműködést.
Mielőtt pár keresetlen szóval illetném ezt az egészet, nézzük az úgynevezett ellenzéki pártok reakcióit. Konkrétan a Nemzetbiztonsági bizottság képviselőiről van szó, akik jövő héten elvileg vizsgálják az ügyet és akiket az mno.hu kérdezett meg:
Jobbik (Mirkóczki Ádám): egyáltalán nem életszerű, hogy valakit elvileg védeni akarnak a titkosszolgálatok és ezért lényegében zsarolják.
MSZP (Molnár Zsolt): reméli, nem igaz, amit írtak, mivel vállalhatatlan az egész, de akár azt is elképzelhetőnek tartja, hogy mindez megtörtént. Szerinte a jogállamisággal összeférhetetlen, ha így volt, és ez esetben személyi felelősséget kell felvessen az ügy a legfelsőbb szinteken. Az ügy akkor lesz igazán konkrét, ha megvan az érintett, és akár a bizottság előtt is vállalja, mi történt.
LMP (Szél Bernadett): a titkosszolgálatoknak fel kell tárniuk, mi történt, „jogállamban élünk, vannak korlátok, amiket be kell tartani (…) Ha így történt, ahogy le van írva, az nyilván nem elfogadható.”
Ezt a látványos ellenzéki lelkesedést emelte négyzetre Kósa Kupak Lajos fideszes frakcióvezető, a bármikor bármilyen céllal bevethető bozótharcos, aki gyakorlatilag végigröhögte az a 4 percet, amíg erről a kérdésről elmélkedett: Mr. Bean James Bond paródiájától a Moszad-on, a KGB-n át a CIA-ig minden előkerült, majd Laller megmondta a frankót: ilyen komolytalan titkosszolgálat Jamaikában sincs. Egyébként az egész sztori konkrétumok nélküli baromság, mert a 444 nem hordozta körbe a sajtóban a meg nem nevezett újságíró skalpját. Hogy ez az, ők az AH emberei és éppen azzal próbálják szóra bírni az ember, hogy fotójuk van arról, hogy nőnek öltözve ostorral ütlegeli a plüssmackóját otthon, a négy fal között.
Még mielőtt megérkezik Kovács Zoltán kormányszóhozó intelligencia- és erkölcsi hányados a klasszikusan bármikor bevethető De sikerült? kommunikációs bravúrral (mármint hogy de sikerült beszervezni? nem! akkor meg mit ugráltok, parasztok?), tisztázzuk, hogy kurvára nem érdekes, hogy sikerült vagy nem sikerült. Az sem igazán és feltétlenül szóra érdemes, hogy valójában a műfajt beszervezésnek hívják, vagy krumplilevesnek. Az, hogy egyáltalán arról beszélünk, hogy egy újságírót, tetszőleges állampolgárt a senki másra nem tartozó magánélete részleteivel próbálnak manipulálni, megfélemlíteni, elhallgattatni, szóra bírni és a többi, az az egészen elképesztő.
Valószínűleg, hogy az aranyhal szintű memóriával felruházott közvélemény már nem emlékszik arra, hogy tavaly novemberben (egy hónappal ez előtt az ominózus eset előtt) az olajozott Pintér Sándor állt elő – egy persze sürgősen letagadott javaslattal -, miszerint ha a nemzetbiztonsági szolgálatok vezetői úgy döntenek, a tartalomszolgáltatók (tévék, rádiók, híroldalak) kötelesek munkatársnak felvenni a titkosszolgálat embereit.
És akkor most azt meséli bele a pofánkba az állítólagos ellenzék, hogy jogállamban ilyen elképzelhetetlen, hogy ha az ember kiáll névvel és vállalja a történet feltárását, na majd akkor esetleg elhisszük. És kiáll Kósa Lajos, az egy értelmes mondatot önállóan elmondani képtelen szégyene minden oktatási rendszernek és bagatellizál, nevetségesnek tart és mindent tagad. Röhög és röfög és Mr. Bean-nel kábít. Moszad, mi, te félkegyelmű? A világ egyik vérprofi szolgálata, mi közöd neked ahhoz? Államvédelmi Hivatal, mi, te szánalmas bohóc? Ilyen komolytalan titkosszolgálat Jamaikában sincs? Te nagyon buta seggfej! Ott valószínűleg nincs, de ez itt Magyarország. Az milyen gyalázatos érv, hogy annyira amatőr a magyar titkosszolgálat, hogy a kutya nem hinné el, hogy mennyire amatőrök, ergo nekik egészen biztosan semmi közük nincs az újságírók, civilek magánéletében való vájkáláshoz?
Lehet legyinteni, hogy jogállamban ilyen biztosan elképzelhetetlen, de mikor fogja már fel az agyuk ezeknek az álellenzéki báboknak, hogy attól, hogy még nem löktek börtönbe, nem végeztek ki, ez nem jogállam. Ahol egy önkényesen átírt választási törvény szerint egyenlőtlen feltételek mellett, egy irányba lejtő pályán lehet versenybe szállni a címekért, az jogállam? A média einstandolása jogállam? Kopasz verőemberekkel, erőszakos úton megakadályozott népszavazás jogállam? A kínos korrupciós ügyek tervezett pártbíróságok általi elsikálása jogállam? Meddig soroljam, Szél, Molnár és a többi kollaboráns? Miért nem mondják egyenesen azt, amit Kósa Félanalfabéta Lajos? Hogy kitaláció az ügy, mert nincsenek konkrét nevek a cikkben.
Nem állítok tényként semmit, de azt azért nem feltételezem, hogy egy ilyen komoly történetet – amivel kapcsolatban világos elvek mentén járt el a lap – kitalálnak csak azért, mert uborkaszezon van. Ez az úgynevezett öncenzúra félreérthetetlenül racionális megfontolásokra vezethető vissza, bármennyire is fullba nyomja a kretént Kósa Lajos. Ez az öntelt, arrogáns, indokolatlan poénkodás, ez a fölénykeskedő vigyorgás valami egészen elképesztő és bicskanyitogató. Jellemző az állampárt részéről, hogy a fajsúlyos ügyeket ilyen szellemileg alultáplált Kósákkal próbálnak széttrollkodni.
Az ellenzék közben visszafogottan ejnyebejnyézik és ráncolja a homlokát. Pedig itt sem vigyorgásnak, sem vállvonogatásnak nincs helye. Akkor bárkinek a magánéletében ugyanígy lehet vájkálni? Már most is ez történik attól, hogy nem tudunk róla? Egyszer megjelenik két egyén, majd legközelebb a fekete autó? És mindenre azt lehet mondani, hogy törvényes volt, hogy titkos és senkinek nincs köze ahhoz, hogy milyen alapon veszik a bátorságot? A megszokás része lesz holnapután, hogy információkat gyűjthetnek bármelyikünkről, aztán majd zsarolnak velük, holott bűncselekményt sem követtünk el? Jogállam? Ti miről beszéltek? Mire fel kellene előállnia annak az újságírónak, aki pontosan tudja, miként taposnak el mindenkit, aki útban van? Ha egy tetszőleges civil magánélete nemzetbiztonságilag nem jelent veszélyt az országra, mit művelt az AH? És milyen felhatalmazással művelte azt?
Már többször leírtuk: ne tegyünk úgy, mintha ez jogállam lenne és ne tegyünk úgy, mintha – tisztelet a kivételnek – az ellenzék azért lenne, hogy minden eszközzel, foggal és körömmel véget vessen ennek az ámokfutásnak. Ha ennek a történetnek akárcsak fele igaz, az nagyon komoly emberi jogi és szakmai aggályokat vet fel, amennyiben bármely titkosszolgálat zsarolás céljából visszaél a hatalmával.
Kósa! Te meg tényleg nem sokat tehetsz, mint hogy abba kapaszkodsz, amit a sajtó szakmai-megfontolásokból fontosnak tartott egyelőre: konkrétumokat nem közölni az újságíróról és az AH embereiről. A primitív, buta, fideszes trágya-összeszedő Kósa nemigen értheti, de attól, hogy nincsenek az orrára kötve információk, azok simán létezhetnek. Laller! Fostok, mint az állat, ez az igazság. Az a jókedv meglehetősen erőltetett és műanyag. Szerintem túlmentetek (nem először) minden határon. A nemzetbiztonsági bizottság várható kamuzásától függetlenül ajánlom figyelmedbe: következnek majd olyan kérdések, amikre végképp nem lesz kedved vigyorogni és amikre nem feltétlenül lehet pozitívan válaszolni. Készülj, hogy ne érjen váratlanul!
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.