Ugyan a magyar adófizetők pénzéből, de Orbán tovább próbálja növelni a befolyását Európában. Nem mondott le arról, hogy nem csak magyar, de európai vezető is legyen, aki megmutatja az irányt mindazok számára, akik helyeslik az ő állítólagos keresztény, nemzeti iránymutatását. Ez a valóságban annyit tesz, hogy egy szélsőjobboldali, nacionalista irányt szabott meg, amelyen Európában egyre többen haladnak. Ott vannak a franciák, a spanyolok, vagy épp frissen az osztrákok, akik egyre inkább a hatalom környékére kerülnek. Ez alól a spanyolok ugyan kivétel tárgyát képezik, de ez még nem riasztotta el Orbánt attól, hogy milliárdokat juttasson el ide is, mivel támogatni kíván minden fasisztát, aki erősítheti az európai helyzetét. Tizennégy év magyar uralom után megunhatta azt, hogy egy 90 000 km2-es területre szorul a hatalma és befolyása, neki többre van szüksége, de legalábbis ilyen víziói lehetnek.
Támogatta Marine Le Pen pártját, de adott pénzt a spanyol VOX-nak is és nem volt rest a boszniai szerb köztársaság elnökét sem támogatni, mint ahogy a Macedónoknak is szívesen adott 500 millió eurós hitelt. Orbán nem csak szavakban kíván beleszólni más országok politikájába, de jól láthatóan hazai bankokon keresztül is, ezzel is hatalmat vásárolva magának Európában. Nem véletlen lett az általa is gründölt Patrióta Európa az EP harmadik legerősebb formációja, hiszen ide olyanok csatlakoztak, akiknek korábban pénzügyi segítséget nyújtott Orbán. Kár, hogy ezt nem saját zsebből tette meg, hanem a magyar adófizetők pénzéből, amellyel kapcsolatosan nem kérdezett meg senkit. Ő úgy rendelkezik a befizetett adónk felett, mintha minimum a zsebpénze lenne, amelyet arra használ fel, hogy támogatottságot vásároljon magának Európa-szerte. Lehet, hogy a terve valamilyen formán működni fog, de a szélsőjobb európai előretörése azért még várat magára.
Tény és való, hogy rosszabb a helyzet, mint évekkel ezelőtt volt – ehhez sok dolog együttállására volt szükséges -, de azért annak veszélye még mindig nem fenyeget, hogy fasiszták vegyék át a hatalmat az EU-ban. A legutóbbi EP választások eredménye is ezt jelzi, ezért Orbán jobban tenné, ha visszafogná a lovait, hiszen akármennyi pénzt is öl bele ebbe az új víziójába, elég kicsi az esélye annak, hogy még időben elég nagy hatalmat tudjon vásárolni magának Európában. A Tisza Párt – melynek vezetőjét lehet utálni, de ettől még az elmúlt 10 év egyetlen valódi alternatíváját nyújtja – a felmérések szerint egyre csak növekszik, és a választásokig könnyen elérhet egy olyan szintet, amellyel már Orbán és a Fidesz sem fog tudni mit kezdeni. Akkor viszont igencsak hiába használta fel mindannyiunk pénzét diktátorok és diktátorkezdemények támogatására. Ezek a pénzek ugyanis nem nagyon fognak visszakerülni a közösbe és örökre elvesznek valahol. Nyilván akikhez eljutottak, emiatt nem fognak szomorkodni, de azért mégis csak ott tartunk éppen, hogy lenne helye annak a pár milliárd forintnak.
Mert hát éppen elképesztően magas az infláció, a gazdaság romokban van, a fizetések és nyugdíjak értéke a béka segge alatt, és az élelmiszerárak az egekben vannak. Ehhez képest van pénz más országok és más országok pártjainak támogatására, ami azt mutatja, hogy lenne pénz idehaza is a legfontosabb beruházásokra és fejlesztésekre, ha Orbán nem a diktátor vágyait szeretné kiélni, hanem inkább a magyar állampolgárok helyzetének javításán dolgozna. De hát pont az ilyen döntései és cselekedetei alapján tekintik Orbán Viktort hazaárulónak, amit jól láthatóan nem lehet kimondani Kövér László társaságában – ezért leugatja az ember fejét, mégis csak a drága vezetőt kritizálja valaki -, de mi itt megtehetjük. Elvégre mi számít hazaárulásnak ha az nem, hogy egy kormányfő más országok érdekeit helyezi előtérbe? Mert hát pontosan erről van szó. Számtalan területet fel lehetne hozni, ahol a magyarok hátrányos helyzetben vannak, de ezekről minden szavazópolgár tud, vagy tudhat. Egészségügy, oktatási és szociális rendszer, meg nem említve más olyan területet is, ahol lenne helye a pénznek.
Orbán Viktor beleszól más országok belügyeibe, miközben pont ezzel vádol meg mindenki mást. Brüsszelt, az Egyesült Államokat, Soros Györgyöt és még lehetne sorolni, ki mindenkit. Ehhez képest az oroszokat egy pillanatig sem vádolta meg, pedig ha valakik, hát ők valóban beleszóltak a belügyeinkbe, arról nem is beszélve, hogy meghekkelték a belügyminisztérium szervereit, amiről egyébként a kormánynak is tudomása volt. Normális helyen ilyenért minimum lemond a teljes politikai vezetés, de nálunk a tagadás, majd a kiszivárogtató megfenyegetése volt az elsőszámú reakció, azóta pedig úgy viselkednek, mintha semmi érdemleges sem történt volna. Ezzel persze nem más történik, mint hogy a magyar kormány folytatja eddigi tevékenységét és a magyar emberek szolgálata helyett idegen érdekeket tart szem előtt. Persze ez nem változtat azon, hogy arról pofáznak, hogy mi védjük meg a keresztény Európát és megállítunk mindent migránst, hiszen a hazugságok eddig is beváltak, miért pont most változtatnának ezen?
Miután fény derült ezekre a beavatkozási kísérletekre, akkor sem történt semmi érdemleges. A sajtó megírja, a közönség jót szörnyülködik rajta, és a történet le van tudva. Senkit nem vonnak felelősségre, senki nem megy börtönbe és nem változik semmi. Orbán tovább hazudik, miközben továbbra is európai diktátori álmait szövögeti egészen addig, ameddig bele nem lóg a bilibe a keze. Az a bili viszont egyre közelebb kerül a kezéhez és nem lennék meglepve, ha hamarosan kénytelen lenne felébredni és szembesülni a valósággal amely nem más, mint hogy ő nem egy európai szintű zseni, hanem egy zsebdiktátor, akit mindenki a saját céljai elérése érdekében használt ki.
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.