Továbbra sincs nyugta az embernek, most aztán pláne semmi. Ugye Júdás Viktornak leesett a tantusz, hogy Gyurcsány Ferenc lényegében már nincs, legalábbis abban az értelemben, hogy ugyan krimi íróvá avanzsált, a politikai térben azonban lényegében megszűnt létezni; a Medián legutóbbi mérése alapján is az derült ki, hogy pártja, az egykori legerősebb ellenzéki párt a parlamenti küszöb alá zsugorodott, akár elfogadja ezt, akár nem. Vagyis az állampárt számára a főellenség változott, és immár az új jelenséggel kell valamit kezdenie, amit Magyar Péternek hívnak.
Úgyhogy amint ahhoz szokva vagyunk, nálunk nem négyévente van kampány, hanem tulajdonképpen az év minden napján, azon belül is a legerőteljesebben hétvégén és ünnepnapokon szoktak ezek tevékenykedni, és boldognak, boldogtalannak felcseszni az agyát a feltűnési viszketegségeikkel. És nyilván rendkívüli helyzetekben, mint például havazás vagy árvíz idején. Szóval most az van, hogy jön az árhullám mert a kiszáradt folyómedrekbe hirtelen lezúduló csapadék áradáshoz vezet minden olyan országban, ahol kisebb-nagyobb folyók folydogálnak egyébként egész évben békésen. Most pár napig megemelkedik a vízszint, és ilyenkor védekezni kell. Az sem kifejezetten újdonság, hogy doktorminiszterelnök uraság ebben IS nagyon jó, felhúzta a kedvenc gumicsizmáját – amiben ha történetesen nem lenne miniszterelnök, akkor szerintem reggeltől estig vonulgatna, hiszen valójában neki ez a dresszkódja -, és ilyenkor IS játssza a megmentőt.
Most éppen a víztől menti meg az országot. Egyedül. Kimegy a gátra, okosakat mond, sőt még azt is elbábozza a népnek, hogy pontosan meddig fog érni a víz. Még jó, hogy nem kosárlabdázó a lelkem, mert akkor csak derékig érne neki, így viszont konkrétan a feje tetejéig fog érni a víz, lehet fosni, jaj nekünk. Közben a főellenség, Magyar Péter is segít védekezésben, pakolja és emelgeti a homokzsákokat, az övé valamivel meggyőzőbb alakítás, mert ő tevőlegesen is részt vesz a védekezésben és a fizikai munkában, nem úgy mint Júdás. Aki számára most lenne itt a kiváló alkalom megmutatni a bicepszeit (nem Kötcsén egy szervilis színésszel pózolva), meg érdemi, hasznos munka helyett Arnold Schwarzeneggerrel egy konditeremben idétlenkedni. Nem világos, hogy ha újabban állítólag vasgolyókkal szokott akrobata mutatványokat előadni, akkor egy tetves homokzsák megemelése miért olyan megerőltető neki, ha már feltétlenül ragaszkodik hozzá, hogy előadja a kemény gyereket.
De nem, legfőképpen azt nem értem, hogy a nagyon durva aszály idején miért nem volt ennyire besózva és beindulva, amikor tulajdonképpen az ország szeme láttára égett ki a növényzet, száradtak ki tómedrek, haltak meg emberek, többek között egy postás is, aki konkrétan hőgutát kapott a 40 fokos melegben? Akkor miért nem szakította meg a nyaralását, miért nem állt ki a puszta közepére a szalmakalapjában és járt esőtáncot, hogy hátha? Vagy miért nem akkor vonul diadalmasan, amikor a kert végi akkumulátorgyárak ellen tiltakoznak azok, akiknek a lakóhelyét éppen tönkre akarja tenni valamelyik kínai multi, akiket Júdás édesget ide és kínálja fel nekik ezüsttálcán az erre még alkalmas, még nem teljesen leamortizált helyszíneket?
Az mondjuk legalább mindennél világosabb, hogy a rogáni propaganda megint fáziskésésben van, mert ameddig Magyar Péter már régen az árvízzel foglalatoskodott – érdemben és tevőlegesen -, addig ez a családtagjain és strómanjain keresztül az ország nyomorán nyerészkedő alak éppen Arnold Schwarzeneggerrel forgatott hülyécske propagandavideót az áldozatokat követelő testépítésről és egyebekről. Gondolom, Arni nem ingyen és bérmentve játszotta el a bazári majmot a most éppen az egészséges életmód nagykövetének szerepében tetszelgő Júdás Viktorral, de ez legyen a mi gondunk. Ha akarjuk, ha nem, úgyis a mi gondunk. Ha így palira lehet venni minket. Ahogy a lájkvadász videót és annak forgatási helyszínét elnéztem, igencsak rákészültek a spontán találkozásra.
Különben megnéztem az Arnoldról szóló dokumentumfilmet, amelyben egy szerethető figura benyomását keltette. Ebben nyilván szó esett a politikai karrierjéről is; elmondása szerint ő centrista politikusként definiálja magát, és annak ellenére, hogy a felesége a híres Kennedy-család leszármazottja, mindkét oldallal jó kapcsolatot tudott fenntartani. Ennek alapján fel nem foghatom, hogy egy ilyen ember mennyi pénzért (ha nem pénzért, az is durva) hajlandó ezzel a kétes hírű, korrupt autokratával együtt mutatkozni, magát erre a szintre leküzdeni és asszisztálni az ócska népszerűség hajhászásához.
Ez nem egy kibaszott véletlen találkozás volt, ez nem egy baráti csevej volt, hanem kőkemény kampány és propaganda. Meg is ugrott a lájkok száma a Facebook-oldalán, ahol nagyon hosszú ideje, apró kivételektől eltekintve a 2-3 ezer reakciót nem nagyon sikerült megugrania, ezzel a videóval viszont sokszoros nézettséget és interakciót ért el. Holott nem olyan régen még az avokádó lattéval gúnyolódva üzengetett a slim fit árulónak, most meg ugyanazt csinálja, mint amaz, legfeljebb más irányból. Gyúrunk, vazze? Gyúrunk, vazze! Na most az egész ország gyúrhat, mert Júdás nekiállt súlyzózni.
Merthogy no pain, no gain. Nincs fájdalom, nincs nyereség. Fájdalom nélkül nincs siker. Hát ez az. Az a baj, hogy Júdás szerint ez a politikában is alap. Csak fordítva. Miközben neki semmilyen fájdalmai nem voltak (ezért is tartunk ott ahol tartunk), a nép már 14 éve szenved és vért izzad, hogy ő hatalmon legyen. Fejlődést egyáltalán nem véltem felfedezni kicsiny hazánkban, visszafejlődést annál inkább. Vagyis ennek alapján megint odajutunk, hogy az ember egy államférfiúi antitalentum: amihez nyúl, az szarrá válik, minél jobban erőlködik, annál jobban elbassza azt is, ami addig elfogadhatóan működött. Az egy másik kérdés, hogy például a magyaroknak soha meg nem térülő Budapest-Belgrád vasútvonal felújításából is közvetlenül profitál a famíliája.
Szóval az a pillanat, amikor beleült a tárogató gépbe, talán a legszánalmasabb része volt ennek az egész borzalomnak. Nem tudom, mekkora súlyokkal végezte a gyakorlatot, de a csigák mozgásából ítélve nem sokkal. Zavarbaejtő, amikor egy 60 éves nagypapa előadja, hogy ő micsoda izomember és erőemelő, közben meg 10 mellizomgyakorlatot nem tud elvégezni. Ráadásul zakóban és ingben jelenik meg egy konditeremben. Ennél a legalja magamutogatásnál csak Novák Katalin produkciói voltak hitelesebbek: amikor sídzsekiben pucolta az ablakot, amikor kiskosztümben sütötte a stanglit Ferenc pápának, vagy éppen havat lapátolt a már letakarított utcán. Elcseszett paródia az egész ország.
És megint megy a faszméregetés, most éppen egy 40-es éveiben járó, nála jóval fiatalabb emberrel próbál versenyezni, mert ő imádja a kihívásokat. Szánalmas, szar és irritáló. Az országot teljesen szétbarmolta, nem tud és nem is akar leállni, pedig mindent ellopott ahhoz, hogy az Orbán-dinasztia több generáción keresztül pompában élhesse az életét, de neki semmi nem elég. Bármit megtesz a hatalomért és bármit eljátszik, hogy ő legyen a középpontban. Undorodom ettől az alaktól. Egyszerűen undorodom.
Ceterum censeo: az orbáni rendszer bukni fog!
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.