NEHAZUGGY

Önként, dalolva, kilógó nyelvvel

Tamás Róbert | Szeptember 2, Hétfő | 7:59

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,501,960 forint, még hiányzik 498,040 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Napsugaras szép reggelt kívánok mindenkinek! Tegnap megint a csodák napja volt, egészen elbűvölő, hogy erre a kicsiny országra úgy potyognak a különleges jelenségek, mint az esőerdőre a záporok.

Közleményt tett közzé a Demokrata, melyben a hetilap azt írja:

„A Magyar Demokrata szerkesztősége elnézést kér olvasóitól és minden érintettől Ungváry Zsoltnak a lapban szakmai figyelmetlenségből közölt publicisztikájáért, ami az emberi méltóságot sértő tartalommal jelent meg.”

A lapban néhány napja jelent meg Ungváry Zsolt publicisztikája, amelyben a szerző arról fantáziál, hogyha Donáth Annát annak idején elveteti az édesanyja, akkor Budapest rendezhette volna a 2024-es olimpiát. (24.hu)

Aha. Szóval nem azzal van a problémája az érdekes nevet viselő lapnak, hogy ilyen büdös tahók publikálnak ott. Nem is az a probléma, hogy az említett büdös tahó megírta azt a cikket, benne azokat a mondatokat. Nem is az a gond, hogy egy elméletileg értelmiségi embernek egyáltalán eszébe jutott ilyesmi az olimpia meg-nem-rendezésének elképesztő fájdalmában, ami mindjárt a trianoni sorscsapás után következik a magyar nemzeti sebek hosszú sorában. A baj az, hogy túlságosan nagy port kavart az írás, ami már kellemetlen lehet az állampártra nézve. Ezért le is minősítik az esetet egyszerű szakmai figyelmetlenséggé. Érdekes. Mi a Szalonnán a kevésnél is kevesebben vagyunk, itt aztán nincs főszerekesztő, előfordul, hogy még egymás cikkeit sem jut időnk elolvasni. Ha mégis, akkor sem előre, hanem a publikálást követően szoktunk ilyet tenni. Ezzel csak azt akarom mondani, hogy mindenkinek a saját lelkiismerete a cenzora és főszerkesztője, de kizárt, hogy bárki tőlünk ebben az életben ilyen mocskot kiadna a kezéből. Sem szakmai, sem akármilyen más néven nevezett figyelmetlenségből.

A lap ugyan elnézést kért, de az ominózus cikk szerzőjének eszébe sem jutott ilyesmit tenni. Sőt, arra jutott, hogy a Demokrata olvasói egytől egyig hülyék, mert nem értik az iróniát, amit pedig ő olyan magas színvonalon művel, hogy mások a sáros lábnyomába sem érhetnek.

Erről ennyit, kanyarodhatunk is rá a következő fatális véletlenre:

A Facebook-bejegyzését manipulálhatták, és különben is az „LMBTQ-propagandára” célzott felháborodást keltő Facebook-bejegyzésében – mondta a Demokratának Vincze Minya István, az Erdélyi Református Egyházkerület volt kalotaszegi esperese. Az interjút egy, a bejegyzésről szóló Transtelex-cikk előzte meg, és az Demokrata-interjút is az erdélyi lap vette észre.

„Valamennyit élve kiherélni ha még megvannak a tö…k, a lyukaikba égő parazsat tenni, majd élve megnyúzni és végül felnégyelni” – olvasható a bejegyzésben, amelyet a párizsi olimpia megnyitójának sokat vitatott jelenetéből kivágott képkockákból összevágott kollázzsal illusztrált. Az esperes már korábban közzétett egy felháborodott bejegyzést, amiben azt írta: „A pohár betelt. Öltözzétek fel az Isten fegyverzetét és írtsátok, vágjátok és küldjétek a pokol tüzébe az ördögnek ezt az elfajult nemzetségét.” (Telex)

Szóval a szakmai figyelmetlenségéről ismert lapnak nyilatkozott az élő embert kiherélni, égő parázzsal megégetni, élve megnyúzni, majd felnégyelni óhajtó Isten embere, hogy az ő Facebook-posztját pedig manipulálták. Valóban? Aztán ki volt a tettes? Mi módon manipulált a gaz illető? Sőt, több korábbi bejegyzésébe is belepancsoltak. Szegény! Akkor tehát annak ellenére, hogy később bocsánatot kért a posztért, majd pedig az egyházi feljebbvalója felkérte rá, hogy ugyan, távozzon már a posztjáról és ezt ő meg is tette, lényegében egy ártatlan bárány. Áldozat. Sőt, valóságos mártír. Ha csak így nem.

Azt eddig is tudni lehetett, hogy amióta Orbán Viktor trónra lépett, focinemzet lettünk. Az azonban újdonság – számomra legalábbis egészen biztosan -, hogy a kórházak is beszálltak a fociba, sőt, az egyik mindjárt lőtt is egy parádés öngólt. Igen, a Heim Pál Gyermekkórház volt a szerencsés, amikor is a Tisza Párt adományát – kézfertőtlenítő és WC papír – olyan sajátságos módon köszönték meg, ahogy azt tették. Hogy ugyanis dugig tele a raktáruk kézfertőtlenítővel és WC papírral. Ez igazán örömteli hír, de akkor innentől kezdve jó lenne elmagyarázni, hogy amennyiben rendelkeznek ezekkel az egészségügyi intézményekben nélkülözhetetlen dolgokkal, mi a búbánatos francért nem rakják ki a mosdókba? Szeretik a raktárban nézegetni, mert olyan jól mutat, ahogy ott áll hűvös halomban? Értem én, hogy mindenképpen be kell nyalni őfőméltóságáéknak, de biztos az, hogy ezt a betegek rovására is meg kell tenni? Egyébként az a kórház nem először viselkedik ilyen sajátságosan:

Ellentmondások és fatális kommunikációs hibák sora övezte a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet és a gyermekeik mellett éjszakázó anyáknak adományágyakat gyűjtő civilek találkozását az elmúlt hónapokban.

A kórház ugyanis egyedüliként az országban először átvette, majd használat helyett elraktározta, végül inkább lemondott az adományokból vásárolt 20 darab ágyról. Végül ma, egy pr-fotókkal tűzdelt szöveggel állította szembe a munkájukért hálás szülőket és az adományágyakat beszállító civileket. (Alfahír)

Miután az eset régen volt, akkoriban nem a Tisza Párt volt a hülye, hanem azok a jószándékú civilek, akik gyűjtést szerveztek, akik adakoztak és akik megvásárolták, majd kiszállították az ágyakat. Biztosan az is halomban állt a raktárban, csak valamilyen speciális megfontolásból kellett műanyagszéken és a földön éjszakázni a szülőknek a beteg gyerek mellett. Szóval ilyen fantasztikus ország ez, ahol még az egészségügy is propagandacélokat szolgál. Mégpedig önként, dalolva, kilógó nyelvvel. Csodás.

Jó ébredezést, szép napot kívánok mindenkinek! Mi majd hamarosan jövünk vissza az első beszólással, ahogy mindig szoktuk.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!