NEHAZUGGY

A béke érdekében nem Trumpot kell megválasztani, hanem Putyint lecsukni

Tamás Róbert | Augusztus 31, Szombat | 7:59

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,501,960 forint, még hiányzik 498,040 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Napsugaras szép reggelt kívánok mindenkinek! Már megint érik az újabb pofon országunk bölcs vezérének orcáján csattanni. Jó, ez némileg képzavar, de azt sem bánom, annyira jó leírni. Persze még sok idő van addig, bármi megtörténhet, de a jelenlegi állás szerint Kamala Harris folyamatosan növeli az előnyét Donald Trumppal szemben. Ez persze minket közvetlenül nem érint, csak ugye a költségvetésünket Donald Trump eljöveteléhez kötötte a csúti fáraó, aztán majd jól kinézünk, ha le kell mondani a nagy álmokról. Mármint Orbán néz ki jól, mert mi eddig sem tudtuk, miről és mit álmodott, azt meg főként nem tudhatja senki sem, hogy miként függ össze Magyarország költségvetése az Amerikai Egyesült államok reménybeli elnökének személyével. Halandzsáztak persze valamit, hogy ott van az illeszkedési pont, ahol Trump egy nap alatt békét teremt, kézrátétellel megszünteti az ukrán-orosz háborút, megválasztása harmadik napján kitör a béke, és akkor a béke költségvetését lehet összelapátolni. Amellett, hogy a dolgok nem pont így működnek a világban az is gyötrő kérdés, hogy miként létezik, hogy az összes többi ország gazdasági szakemberei a tényeket alapul véve állítják össze az ország költségvetését, csak mimagyaroknak kell álmokból várat építeni? Az eddig sem működött, most sem fog, de az országnak nem ártana, ha működni tudna. Gondoltam, szólok. Hátha.

Visszavonta a Talgo spanyol szupervonatgyártóra tett vételi ajánlatát a Ganz-Mávag konzorcium, írja az El Periódico. A spanyol lap a vállalathoz közel álló forrásokra hivatkozva azt írja, hogy a döntés azután született meg, hogy a 45 százalékban magyar állami alap, 55 százalékban pedig magánbefektetők tulajdonában lévő vállalat csütörtök délután Budapesten igazgatósági ülést tartott.

A konzorcium szerint nincs összhangban az uniós joggal az, hogy a spanyol kormány megvétózta a Talgo felvásárlását, emiatt a következő hetekben kezdeményezni fogják a megfelelő lépéseket, és nyitva hagyják az ajtót, hogy a jövőben vételi ajánlatot tegyenek a Talgóra, írja a lap. A hivatalos bejelentést még a spanyol értékpapír- és tőzsdefelügyelet (CNMV) előtt is közzé kell tenni. (Telex)

Jó is az, ha ahelyett, hogy megpróbálnának botrány nélkül visszavonulót fújni, inkább zajosan hülyét is csinálnak magukból. Ha már saját maguk vonták vissza a vételi ajánlatot, akkor miféle jogi lépéseket terveznek? Azt külön nem értem, hogy ha a magyar kormánynak jogában áll olyan döntéseket hozni a stratégiai ágazatokkal kapcsolatban, amilyeneket csak akar – mert első a szuverenitás -, akkor ezt miért ne tehetné meg a spanyol kormány is. Vagy ez is olyan, mint minden a NER-ben? Nekik bármit lehet, másnak semmit? Ők két lábbal tapossák az összes – nekik nem tetsző – törvényt és szabályt, de azonnal a törvények és szabályok után sírnak, ha valami nekik nem tetsző történik? Annyira nagy falat lett volna a Talgo? Mennyit akart onnan lopni és kicsoda? Vagy a fő szempont nem is ez, hanem hogy nagyon megharagszanak a moszkvai elvtársak, amiért nem sikerült teljesíteni a küldetést? Kínos.

Nógrádi György is haknizik, talán írt egy újabb könyvet, vagy csak jó a felléptidíj. Külföldön volt – Szlovákiában -, és még nézői kérdésekre is válaszolt azzal az okos fejével.

„Hogyan lesz ebből béke?” – kérdezték a jelenlévők. Nógrádi tanár úr egyértelműsítette, erre választ az amerikai választások eredménye ad. Sajnos a két szláv nép olyan fokon gyűlöli egymást, hogy a konfliktus vége nem látszik. Lehet, érdekek mentén megkötődik valamikor a béke, de a lelkekben több generáción át megmarad. (ma7.sk)

Csak tippelek, de ezek szerint ha Kamala Harris talál lenni az Amerikai Egyesült Államok elnöke, akkor a következő választásokig kell várni a békére? De hát akkorra Donald Trump már nem feltétlenül fogja tudni tartani a vizeletét, a szellemi állapotáról nem is beszélve. Mert ugye nélküle nincs béke. Meg kell várni, ameddig újra születik, és megkeresik a nagyvilágban, mint a dalai lámát? Jó buli lesz. Holott már Nógrádi úr szellemi állapotával is lehetnek komolyabb gondok, amennyiben úgy gondolja, hogy az ukránok és oroszok valamiféle torzsalkodás végén ugrottak egymás torkának. Kéne neki szólni, hogy Oroszország rohanta le Ukrajnát, így tört ki a háború, nem pedig két egyenlő fél kölcsönös konfliktusa nyomán. Az más dolog – és jól meglepte Putyint is -, hogy nem sikerült néhány hét alatt bekebelezni az országot, mert az ukránoknak volt pofája védekezni, és nem maradtak magukra a harcukban. Én még emlékszem ám a háború első napjaira, amikor férfiak, nők, idősek, fiatalok álltak sorba fegyverért, hogy védhessék a hazájukat, az otthonaikat, a családjukat. Szerintem ahhoz, hogy vége legyen a háborúnak nem Trumpot kell megválasztani, hanem Putyint lecsukni.

Prágában GLOBSEC regionális biztonságpolitikai konferenciát tartottak, ahol Ursula von der Leyen is felszólalt. Ő is mondott legalább olyan érdekeset, mint Nógrádi művészúr:

Majd azzal folytatta, hogy vannak politikusok az EU-ban, sőt, még ebben a régióban is, akik a háborúért nem a megszállót, hanem a megszállottat hibáztatják. Nem Putyin hatalomvágyát, hanem Ukrajna szabadságvágyát okolják a történtekért. Már ekkor nyilvánvaló volt, hogy Orbánra utalhat, de ezt még egyértelműbbé tette, hogy utána így folytatta:

„Ezért azt akarom kérdezni tőlük: hibáztatták valaha a magyarokat a szovjetek 1956-os inváziójáért? Hibáztatták valaha a cseheket a szovjet elnyomásért 1968-ban?” Mint fogalmazott, a Kreml viselkedése pont ugyanúgy jogsértő és rettenetes volt akkor, ahogyan most is az. (444.hu)

Von der Leyen asszony rosszul értelmezi a mi házi zseninket és békegalambunkat. Pont hogy nincsen ellentmondás Orbán Viktor viselkedésében, hiszen ő sem azért hibáztatja Ukrajnát, mert az behódolt az oroszoknak. Hanem éppen azért, mert nem hajlandó behódolni, mert védi a szuverenitását. Ez nem egyezik a mi dicső nemzetösszekovácsoló stratégánk érdekeivel, ezért dühöng. Csak meg ne üsse egyszer a guta. Jobb sorsot érdemel. Hosszú, nagyon hosszú életet valami olyan helyen, ahol vigyáznak a diétájára és arra, hogy sétáljon eleget, és még a nap se süsse meg neki a fejét.

Elég is lesz ennyi napindítónak, miután szombat van. Jó ébredezést, jó pihenést, szép napot kívánok mindenkinek! Mi majd hamarosan jövünk vissza az első beszólással, mint mindig.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!