Szép reggelt kívánok mindenkinek! Jó kormányunk és csatolt szervei régi szép szokásuk szerint huszárosan nekifutottak a lónak, és lendületből átzuhantak a túlsó felére. Csodálkozni meglehetősen ritkán szoktam az utóbbi időben, mert fideszék annyira találékonyak, hogy a szervezetem immunis lett a hülyeségekre, életidegen döntésekre és kártékony húzásokra, de most mégis tátva maradt a szám.
Elkezdődött a gyermekvédelemben dolgozók rendőri ellenőrzése a kifogástalan életvitellel összefüggésben. A lapunkat tájékoztató informátorok között vannak nevelőszülők és intézetben dolgozók, akik a retorzióktól tartva név nélkül beszéltek. Van, akinél már járt a „rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve”, ő azt mondta, „pénteken hívtak és szombaton már itt is voltak”.
Elmesélte, hogy „a kitöltött papírt beszéltük át, megnézték a lakásunkat is, kikérdezték a szomszédainkat”. Illetve – folytatta – „belenéztek a fiókokba, és megkérdezték, tartunk-e otthon alkoholt, és miért dohányzunk a lakásban, miközben csak a most divatos hevítéses cigit használjuk”. Van aki arról írt, hogy még a tyúkólba is benéztek, „sátánista jelképeket kerestek”. (Népszava)
Itt nem arról van ám szó, hogy valaki a saját otthonába fogad be olyan gyermeket, aki valamiért nem élhet a saját családjában, hanem arról, hogy azokat, akik gyermekvédelmi intézményekben – régebbi, ám közismertebb nevén árvaházakban – dolgoznak, tehát reggel bemennek, este pedig hazamennek – ilyen módon terrorizálja az állam és az ő hatóságai. És ehhez tegyük hozzá, hogy még az is kiteszi magát ennek, aki egy háztartásban él az illetővel. Itt van Orbán Viktor. Az ország tulajdonosa, teljhatalmú diktátor, aki azt tesz, amit csak akar, senki nem szólhat bele. Ha akarja, átíratja a törvényeket, vagy írat újakat, neki kedvezőket. Ha akar, felemel, milliárdossá tesz bárkit, és ha úgy hozza kedve, tönkretesz, a fölbe tipor valaki mást. Ő az, aki soha nem esett át még csak nemzetbiztonsági átvilágításon sem, miközben az ország összes titkát tudja. Sőt, csak ő tudja, mi, akikre tartozna, nem tudhatjuk. Fogalmunk sincs róla, a mi bőrünkre és a mi zsebünkre milyen szerződéseket kötött és kivel, egyáltalán semmit nem tudunk, elég csak azt mondani a cselédeinek, hogy titkosítani kell az iratokat.
És itt vannak azok az emberek, akik a gyermekvédelemben vállaltak keservesen nehéz és alulfizetett munkát. A többségük elhivatott, önfeláldozó, lelkiismeretes, egy kis részük nem az. Éveken át háborítatlanul történhettek a szörnyűségek a bicskei gyermekotthonban úgy, hogy az nem volt igazából titok, sokan tudtak róla, de tehetetlenek voltak. Majd borult a bili, egyenesen a kormány nyakába. Kiderült, hogy az Orbán Viktor által legyártott köztársasági elnök – hiszen az ellenzéknek ebbe sem volt minimális beleszólása sem, a kormánypárti képviselők pedig azt szavazzák meg, amire parancsot kapnak, tehát lényegében Orbán Viktor dönthetett és döntött ebben a kérdésben is – lebukott, amiért kegyelmet adott a szörnyűség egyik aktív támogatójának, a pedofil ragadozót segítő embernek, kitört a botrány. Hogy ne juthasson el az ügy a miniszterek elnökéig villámgyorsan megszabadultak Novák Katalintól és Varga Judittól, aki igazságügyi miniszterként ellenjegyezte a kegyelmi határozatot.
Aztán ahelyett, hogy a gyermekvédelmi rendszert alakították volna át szakemberek bevonásával úgy, hogy az működjön jól, vagy legalább jobban, mint jelenleg, kitalálták ezt az ökörséget. Igaz, ez nem kerül semmibe és lehet vele kampányolni, hogy mennyire nagyon óvják ők a gyerekeket. Márpedig ennek köze nincs a valósághoz. Az, hogy valakinek benyomul az otthonába a hatóság, az intim szférájában kutatnak, belenéznek a fiókjába, beleugatnak abba is, hogy este megiszik-e egy pohár bort, zaklatják a szomszédokat, ebből nem fog kiderülni, ha az illető pedofil. Nem fog egyetlen gyereket sem megvédeni a bántalmazástól, pontosan annyi értelme van, mint a lefóliázott könyveknek. Csak ameddig a könyvek fóliázása mérsékelten veszélyes – de azért veszélyes, hiszen a valóságtól akarják elzárni a fiatalokat -, addig a gyermekvédelmi rendszer további hibás működése életeket tehet és tesz is tönkre. Mert hiába sokak legjobb szándéka és erőfeszítései, ha a pénz- és szakemberhiány, a hozzá nem értés és a rendszer hibái nem teszik lehetővé, hogy minden gyermek hozzájusson az őket megillető védelemhez. És ezek a hibák egészen biztosan nem a tyúkólban vannak, és nem a rendőrök fogják megoldani. Ez a kormány feladata. Végül:
Már jövő héten indul a határon túli magyar diákoknak járó 100 ezer forintos iskolakezdési támogatás folyósítása, Erdélyből például 20 ezerrel több pályázat érkezett, mint két éve. Miközben a pénzre nagyon sok családnak valóban szüksége van, Gulyás Gergelynek abban nem volt igaza, amikor azt mondta, hogy a külhoni magyar diákok „semmilyen” más támogatásban nem részesülnek.
Szlovákiában például – más támogatások mellett – egy 2022-es törvénymódosítás alapján 110 eurós (43 ezer forintos), egyszeri iskolakezdési támogatást kapnak tavaly óta az első osztályos diákok szülei, az egyébként 60 eurós (23 ezer forintos) családi pótlékon felül.
Romániában 292 lej, nagyjából 17 ezer forint jár a 2-18 éves gyermekeknek, és 26 éves korig azoknak az árváknak, akik középiskola után folytatják tanulmányaikat. (HVG)
Ehhez képest a magyarországi családoknak annyit segít a nagylelkű kormány, hogy a nagyvonalú 12 200 forintos családi pótlékot szeptember helyett augusztus végén fizetik ki. Hát nem csodálatos? A 22 ezer külhoni igénylővel számolva a magyar adófizetők pénzéből 22 milliárd (huszonkét milliárd) forintot fizet ki a kormány a külhoniak szavazataiért. Minden évben. Hiába, ha egyszer telik rá, miért is ne? Akinek meg itthon valami kínja van, az bátran forduljon fel. Ideje korszerűsíteni Lázár János szállóigévé lett mondását: aki Magyarországon született, az annyit is ér.
Jó ébredezést, szép napot kívánok mindenkinek!
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.