A Magyar Érdemrend lovagkereszt polgári tagozat kitüntetését kapta meg Fásy Ádám a Kulturális és Innovációs minisztériumtól a Pesti Vigadóban augusztus 20-a alkalmából. A tárca sajtóközleménye alapján Fásy művész urat a kulturális szervezői, műsorvezetői és a Munkácsy Alapítvány elnökeként végzett munkájáért részesítették elismerésben. Hankó Balázs illetékes elvtársminiszter a díjak átadásakor azt mondta, „ma sem kisebb a kihívás, mint volt a zivataros századok során, a válasz pedig ugyanaz: állhatatos értékőrzés és bátor értékteremtés, ami egyszerre jelenti keresztény kultúránkat, a fiataloknak hivatást közvetítő tudást, a kreativitásunk által megszülető innovációt és jövőt adó családjainkat”. Az MTI beszámolója szerint itt nem bírt abbahagyni az ömlengést, így folytatta: „ezt kellett a magyar történelem során számos esetben és napjainkban is megvédeni az önkénytől, most pedig az önkény olyan új formájától, amikor a semmibe vezető abnormalitást akarják mércévé tenni, amikor a keresztény hitből, kultúrából űznek egyesek tréfát”.
Szerintem azért van annak egy penetránsan bűzlő, arcba mászóan undorító bája, amikor a pedofilsimogatók az abnormalitást és a bátor értékteremtést emlegetik Európa szegényházában. De végül is Ki vagyok én? Ja nem, ez Zámbó Jimmy nótája, bocsánat, mindegy is, nekem egy kaptafa. Bár Fásy Ádámmal ellentétben Jimmynek legalább volt komoly énekhangja, és bár az én megítélésem szerint borzalmas, de mégis legalább valamiféle egyéni stílusa. Viszont a lényeg, hogy Ádám megkapta a keresztet. Amiben egyrészt semmi érdekes nincs, hiszen Bayer Zsolt lovagkeresztje (vagy Nagy Ferenc Kossuth-díja) után itt szerintem senkinek semmin nem érdemes csodálkoznia és értetlenkednie, cserébe olvassa el a Rege a Csodaszarvasról című örökzöldet, ami viszont legalább szép, még ha értelme nem is sok van neki.
Megmondom őszintén, utána kellett kotorásznom ennek a festett hajú mókamesternek az interneten, mert bevallom férfiasan, a nevén kívül én semmit nem tudtam Fásy úrról, úgyhogy ez a lovagkereszt remek alkalom volt arra, hogy felfedező útra induljak a személyét illetően, és informálódjak, művelődjek vele kapcsolatban. Ezért most már tudom, hogy emberünk sokáig pincér volt a Balaton partján, majd szakács lett. Ezt követően mulatós zenével kezdett foglalkozni és állítólag most is van egy zenecsatornája, ami Zeneexpressz néven fut. Hogy hol fut a kiváló produkció, arról lövésem nincsen. Illetve végül is megtaláltam a művész úr népszerű oldalán (fasyadam.hu) mindent, ami érdekelt és ami nem: „A 90’-es évek elején úgy éreztem, új célt kell kitűznöm magam elé. A médiát kell meghódítanom. 1991-ben jegyeztem el magam a szépségkirálynő választásokkal. A Miss Universe Hungary, a Miss Europe Hungary és a Miss Intercontinental Hungary licenc tulajdonosa lettem, majd 1995-ben csatlakozott ezekhez a Miss World Hungary. A szépségiparral kötött házasságom 2006-ig tartott, melyet 2016-ban a Magyarok Világszépe Szépségversennyel élesztettem újjá. Időközben műsorvezetőként is debütáltam, 1998-tól 2005-ig az Emberközelben című tévéműsort szerkesztettem és vezettem. 1999-től a Fásy Mulató és a Zeneexpressz című műsorok tulajdonosa és műsorvezetője vagyok, melyeket a TV2 Csoportba tartozó Zenebutik csatornán láthatnak nézőink hétről hétre.”
Nagyon izgalmas, pláne, hogy a szerelem is rátalált a korszakos zseni úrra: „Persze ahhoz, hogy mindez sikerüljön, kellett nekem is egy »segítség«. Egy szerető, okos feleség. Mint tudjuk, minden sikeres férfi mögött egy nő áll. Ez teljes mértékben igaz nálam is. Feleségem, Marika dinamikus, okos, határozott NŐ. Nagybetűs NŐ, aki nélkül ma nem tartanék ott, ahol tartok. Marikát 1991-ben ismertem meg, akinek temperamentuma, határozottsága és persze a szépsége is elvarázsolt. Szerelem volt első látásra, ami azóta is tart. Összefonódott az életünk és a munkánk. Szerelmünket kislányunk, Zsüliett születése pecsételte meg. A Fásy Birodalom alapköveit hárman, Zsüliett, Marikám és jómagam fektettük le.”
Fantasztikus! És ez a csávó mostantól lovag és még keresztje is lett. Mint ahogy minden magyarnak is lesz majd, ugyan nem lovag, hanem fehér színű kínzóeszköz formájában, a Szabadság szobor lába alá kifeszítve. És különben is, amikor az egész magyar kultúra fideszes, állampárti szőnyegbombázás alatt áll, az „önkény olyan új formájától, amikor a semmibe vezető abnormalitást akarják mércévé tenni, amikor a keresztény hitből, kultúrából űznek egyesek tréfát”, akkor meg kell mutatni, hogy mi az irány. Az irány ez:
„Álmodjál szépet,
S álmodjál jót!
Álmodjad azt,
Hogy veled vagyok,
Minden éjszakán!
Én bús kezedbe hajtom,
Őszülő fejem.
Mert nagyon-nagyon szeretlek,
Drága pici szívem.”
Nem tréfálok, sírni tudnék. És nyugodtan ide lehet sorolni Győzikét, Kis Grófót, Jollyt, Majkát, Curtist, Pataky Attilát, Zalatnay Cinit vagy éppen Csepregi Évát, akik szintén vért izzadnak azért, hogy a műanyagkeresztény népi kultúra fennmaradjon. Kodály Zoltán meg kussoljon! Mert Magyarországon immár ez a mérce, ez a nívó, a megőrzendő kulturális örökség és zsinórmérték. Amikor független színházak döglődnek, amikor a művészetre a szó szoros értelmében vadásznak, amikor könyveket fóliáznak és előadókat, rendezőket színészeket lehetetlenítenek el, amikor csak az számít, hogy ki hogyan és mikor nyalja fényesre Júdás nagyúr valagát, akkor ott a paradicsom tényleg piros és nem sárga. És nem csak a Grófo meg a Jolly ül be az A8-asba, és Petinek meg a Zsoltinak húzzák a zenészek, meg Viktor itt a király, oh Roxane! És jönnek sorban a szép lányok, NER-es szarháziak, ez itt a ti világotok! Devla lé! Ja, és Mészárosnak, meg pam-pam!
Nem tudom ki , hogy van vele, én ezektől az úgynevezett mulatós borzalmaktól hupililát hányok, de ez legyen az én bajom. Egyelőre még nem kötelező ezeket hallgatni, hála istennek, mert ha ezekkel a felturbózott, elektromos szintetizátorra átírt műdalokkal vallatnának, akkor kurvaélet, hogy még azt is beismerném, amit el sem követtem. Azt hiszem, Bödőcs Tibor nevezte egyujjas zenének. Amikor a felfelé irányított mutatóujj ritmikus mozgására táncikál az illuminált társaság, többnyire falunapokon vagy esküvőkön. Borkai is valami ilyesmire kefélt azon a bizonyos luxusjachton, ha jól emlékszem. De vannak ám fellépéseik ezeknek, amikor a közönség ülve vigad. Vagy fekve, ha már gatyára itta magát házipálinkból. Mert nálunk, nekünk ez néphagyomány. Mármint az újkori, amihez képest Kovács Ákos komoly dolog, a Queen meg csak egy show. Nem tényező, Majka meg igen. A bugyuta és mondanivaló nélküli üres dalszövegek, ahol csak a rím a lényeg, és abba bármi belefér, csak jól hangozzon. Mit ne mondjak? Fenomenális. Bródy, Koncz, Dés, Zorán, Presser? Ti menjetek a picsába, az nem zene, azért verés jár!
A szuverén népi szokások giccsbe öntött, sírva vígadó búfelejtői és Fásy Ádámjai. A jobbágysorban tengődők utolsó mentsvárai, a kocsmák esti feszültség levezetői, meg az aranyeső a szép kis házra, aranyeső a családodra. Az megy kívülről mindegyiknek, de Bartók Bélát is csak azok ismerték, akik még fizettek anno a zöld színű ezressel. Itt tartunk a Hülyeségexpresszen. Aki nem akart felszállni, annak is kötelező ez az utazás az ismeretlenbe, hatvanpusztai keresztapa zavaros, kificamodott, sekélyes világába. Az ízléstelen és tartalmatlan, felszínes és igénytelen kifosztott Magyarországon keresztbe és kasul. Megteremtette, megcsinálta! És hogy Bunyós Pityut meg Sláger Tibót se hagyjuk ki az értékálló értékek felsorolásából, álljon Fásy úr egyik maradandó alkotása. Ezért jár ma lovagkereszt Magyarországon.
Újra itt a mesterhármas szóljon hát a dal
Sláger Tibó Bunyós Pityu Fásy Ádámmal
Összeállt a nyerő hármas nincsen semmi baj
Köszöntjük a közönséget kedves műsorral
Hiányzott a mesterhármas már mindnyájunknak
Kérünk szépen vastapsokat minden dalunknak
Jó így együtt énekelni mulatósokat
Reméljük ismételhetünk most is jó sokat
Nagy mulatós mesterhármas áll a színpadon
Előttünk a közönségünk jó ez így nagyon
Itt vagyunk mert nem bírtuk már külön egymástól
Kivesszük a részünket a mulattatásból
Hiányzott a mesterhármas már mindnyájunknak
Kérünk szépen vastapsokat mind a hármunknak
Ceterum censeo: az orbáni rendszer bukni fog!
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.