NEHAZUGGY

A kecskére bízni a káposztát az álmoskönyvek szerint se jelent semmi jót

Vogronics András | Augusztus 15, Csütörtök | 10:29

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,829,150 forint, még hiányzik 1,170,850 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

• Csikorog a gazdaság, recseg a költségvetés, de Orbán még tűri Nagy Márton kudarcát. A magyar gazdaság tavaly sem pörgött fel, és idén sem, sőt a második negyedévben lassult. Éves átlagban nemhogy 4, de 2 százalékos növekedés se nagyon lesz. Amit Nagy Márton a gazdaságpolitikájából meg tudott valósítani, az kudarc, amit nem tudott, arra pénz híján nem is lesz lehetősége.

• Besült a kormány csodafegyvere: az akkugyártás összeomlott, és lent is maradt. A tartósan pocsék teljesítmény mindenesetre azt mutatja, hogy nagyon komoly, rendszerszintű a probléma. Az ok – ahogy a Nemzetgazdasági Minisztérium minden esetben siet rámutatni – a külpiacok (elsősorban Németország) gyengélkedése. A minisztérium arról már nem szokott értekezni, hogy az akkugyártás (és a járműipar) vergődését látva lehet érdemes lenne felülvizsgálni azt a gazdaságfejlesztési stratégiát, amely teljes egészében az akkugyártást állítja középpontba.

Szép volt, Marcika! Bravó! Ez van, amikor valaki elhiszi, hogy ő a sztár. Meg a tévedhetetlen libling. Meg a király. Bár nem tudom, mennyi igaz abból, amit a másik agytröszt, a Matolcsy vezetéknevű György, a második legnagyobb szarka, pénznyelő automata és offshore-császár nem is olyan régen nyekegett a sajtónak, miszerint „ki kellett tennünk a jegybankból Nagy Mártont, mert ahogy a miniszterelnöknek elmondtam, jelentős szakmai hibákat vétett, elfogadhatatlan volt a vezetési stílusa, és a jegybank érdekeivel ellentétes működést is mutatott.”

Hogy ebből mi igaz, és mi nem, azt engedjük el, mindenesetre valami már ott sem stimmelt Marcival, aki nagyon úgy néz ki, hogy nem Júdás itinere szerint vezeti a száguldó limbóhintót, ami egyébként fel lett tuningolva rendesen, meg fel lett pörgetve a kanyarban a záróvonalon, és azóta is forgalommal szemben előzve, biztonsági öv, fék meg ész nélkül száguld a szakadékba. Legalábbis a fenti szalagcímek ezt mutatják.

Egyébként ilyetén siralmasan pocsék teljesítmény mellett két hónappal ezelőtt, nem sokkal az EU soros elnökségének átvétele előtt, Nagy jelenlegi főnöke, a másik született géniusz Európa szerinte legnagyobb iparvállalatainak vezetőivel egyeztetett a Karmelitában, ennek kapcsán ezt préselte ki magából:

A magyar EU-elnökség alatt nem lehet kisebb célunk, mint berúgni az európai gazdaság motorját!

Európáét? Ember! A mi kis szaros robogónkat se tudod kordában tartani. Folyamatosan lefullad és mindig üres a tankja, mit akarsz te Európával? Azt is tönkrebaszni és teljesen szétbarmolni? Hahó, Európai Unió! Ha van egy csöpp eszetek, ezt a fekete macskát, ezt az átkozott küldetéstudatot még véletlenül se engedjétek az irányítópult mögé! Ellenkezőleg: tartsátok minél távolabb a gomboktól!

Kezdjük ott, hogy ez a pali a maga által írt törvények szerint mindent ellopott, amit tudott ebből az országból, kizsigerelte a nemzetgazdaság húzóágazatait. Amit nem, azt felvásárolta az ország pénzén magának, majd hozzá nem értő strómanokra bízta az irányítást. Ami addig jól ment, elvette azoktól, akik nyereségesen működtették, és átadta többnyire a Mészáros&Mészáros Co.-nak, amit meg nem, azt a saját idióta vejének. Nem hiszem, hogy túlzás azt mondani, hogy ezek annyit értenek a cég- és vállalatirányításhoz, mint én a konvektorszereléshez. Semennyit. Hogy hogy lehet megfogalmazni a legfontosabb célját ennek az akciónak, azt nem tudom, de az biztos, hogy ezek tönkretettek mindent. Mondjuk nem volt nehéz dolguk, mert a fejlesztésre ideömlő uniós pénzek jelentős részét lenyúlták, így lényegesen kevesebb jutott a tőlük független kis- és középvállalkozások versenyképességének megőrzésére, következésképpen ezek a vállalkozások egyszerűen megrekedtek a fejlődésben. Aztán jöttek a kínai ügynökök, és szépen beszivárogtak az országba. Eladták ezeknek a géniuszoknak a nagy keleti álmot, most meg jót röhögnek a markukba, látva, hogy ezek letolt gatyával állnak egy gazdasági válság közepén, és azért, hogy ne álljanak bele derékig a betonba, tőlük, kínai kommunistáktól vesznek fel gigahiteleket, mert különben nem tudják finanszírozni az országot.

Azért mert nem beszélnek róla, attól nagyon is valóságos. A gazdasági válság. Bizonyos szempontból talán súlyosabb is, mint a 2008-as volt, amelynek a hullámain demagóg módon beszörföztek a hatalomba. Szar van a palacsintában, kemény szar van az egész országban, és nagyon híg fossal van az egész leöntve, hogy képletesen szemléltessem a jelenlegi állapotokat. Már a tavalyi brutális Európa- és világbajnok infláció is nyakon vágta gazdaságot, meg persze a bérből, fizetésből élő embereket is, és sajnos ez nem úgy működik, ahogy ezek anno előadták, miszerint egyik napról a másikra itt minden visszaáll a korábbi kerékvágásba. Érzi is mindenki a saját bőrén. Hogy micsoda hatalmas csodát tett itt a nagy taktikus, a tévedhetetlen orákulum, akinek soha nem igaza van, hanem igaza lesz. A nagy szuverén, aki szerint mindenki hibás az általa összehordott, bűzölgő trágyadomb létrejöttében, csak ő nem. Sorolom sokadszorra, kik miatt van itt hullaszag: Soros, Gyurcsány, Brüsszel, háború, Biden és a hazaáruló ellenzék miatt.

Mondja ezt az az autokrata, akinek az országában háborús és migrációs veszélyhelyzet van érvényben, aki rendkívüli felhatalmazással, rendeletekkel kormányoz a Covid-járvány óta, aki lassan 15 éve egyes szám, első személyben dönt mindenről és mindenkiről, akinek a famíliája és az udvartartása rekord idő alatt megmilliárdosodott, és legnagyobb nyertese lett annak, hogy ő kisajátította magának az országot. Ő az. Egyedül ő az, aki valamennyi nyomorúságunkért felelős, aki ezt összehozta és a nyakunkba varrta. Persze azok sem bűntelenek, akik végrehajtották a parancsait. Hogy itt tartunk, azt csak és kizárólag neki köszönhetjük. Mindent. Ezt a lelki, pszichés, szellemi, egzisztenciális nyomort, amiben részünk van, mióta ő kísérleti laboratóriumként tekint az országra, és egerekként ránk, magyar polgárokra, választókra, adófizetőkre.

Egyébként nem vagyok közgazdász, de az akkugyártás (amire feltették az országot) gyászos kudarcáról még nekem is eszembe jutott, hogy létezik egy olyan fogalom, hogy diverzifikáció. A diverzifikáció egy olyan befektetési stratégiát jelent, amelynél az általános kockázatok csökkentése érdekében különböző eszközosztályokba fektetsz. Diverzifikált portfólió esetén ugyanis kisebb annak a kockázata, hogy egyetlen esemény vagy rossz befektetés jelentős kárt okozzon. Ez alap. Az, hogy ezek a szuverén műanyagzsenik és közgazdászok csak és kizárólag a német és kínai piacra bazíroznak, szerintem nonszensz. Mint ahogy az is, hogy a rendszerváltás után több mint 30 évvel még mindig összeszerelő üzemként működünk, nem saját termékeket állítunk elő, hogy semmiféle olyan innovatív terméket nem értékesítünk, ami csak a miénk.

Meg persze ami még fontos: kecskére rábízni a káposztát az álmoskönyvek szerint sem jelent semmi jót. Már vagy 14 éve azon kellene gondolkodni, hogy miben vagyunk jók, miben vagyunk jobbak a versenytársainknál, és oda csoportosítani a pénzeket. Nem ellopni és kivéreztetni azt, ami eddig működött. Mindezek fényében senki, de tényleg senki ne csodálkozzon azon, hogy mostanra szinte mindenben az utolsó helyre küzdöttük le magunkat uniós viszonylatban, pedig most csak a gazdasági szempontokat vettem figyelembe. És hol van a többi?

Ceterum censeo: az orbáni rendszer bukni fog!

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!