Néhány napja meglepő hír és kép járta be a világsajtót. A Kaszpi-tenger azerbajdzsáni szektorában váratlan és erős földgázrobbanás történt, és az ebből kialakult tűz mintegy 10 km. távolságra volt a tengeri földgázkitermelő Umid (magyarul a Remény nevű) gázmező létesítményeitől. A gáz- és kondenzátum lelőhely a legnagyobb felfedezés Azerbajdzsán függetlenné válása óta, és egyben a második legnagyobbként nyilvántartott szénhidrogén készletet tárolja. A nemzeti olajtársaság és a hatóságok azonnal közölték, hogy a kitermelő létesítménytől független a robbanás, azt és a kapcsolódó létesítményeket azonban semmilyen mértékben nem érintette a kitörést követő tűz. Bár a robbanás okát egyértelműen eddig nem sikerült tisztázni, a SOCAR (nemzeti olajvállalat) magyarázata szerint a rendkívüli eseményt iszapvulkán kitörése okozta. Az azeri Tudományos Akadémia szakértői szerint azonban itt nem ismert a tenger aljzatában iszapvulkán. Az iszapvulkánok merőben különböznek a mélységből felszínre törő magmás lávát produkáló vulkánoktól, az iszapvulkánok „hidegek” és plasztikus üledékekből képződnek; mindössze felszíni megjelenési formájuk hasonló. A Földön mintegy 700-1000 ilyen típusú előfordulás ismert, ezeknek a fele nem túl meglepő módon Azerbajdzsán partvidéki területén van. Kialakulásuk és a kitörések oka kevéssé ismert, bár számos tudományos elképzelés igyekszik magyarázatot találni. Kétségtelen azonban, hogy a geológia-kőzettani adottságok és a szénhidrogén képződése szoros kapcsolatban van az üledékes vulkánok kialakulásával. A Kaszpi-tengerben és a közvetlen partvidéken több ezer méter vastag homok- és agyagrétegek váltakozásával felépült üledéksorok vannak az aljzatban, amelyek agyagrétegeiben képződött olajat és gázt a homokrétegek tárolják. Az enyhén felboltozódott területek a szénhidrogént tároló szerkezetek, telepek. A mélység és a kialakult nyomás hatására számos helyen (főleg az agyagban gazdagabb üledékekben) a gázt és kondenzátumot tartalmazó plasztikus kőzetekben zárt felhalmozódások alakulnak ki. Ezeknek a kőzettesteknek területi kiterjedése változatos, magassága 5-500 m közötti lehet. A bármilyen okból (földrengés, szerkezeti vagy mechanikai elmozdulás miatt) a kőzetekben megnyíló csatornák az iszapvulkán kitörésének az útjai: rendszerint nem egyetlen pályán talál magának utat a szénhidrogén és gyakran a társult víz. A kitörések jellemzője – miután szénhidrogén előfordulások környezetében alakulnak ki -, hogy többnyire környező, már kialakult szénhidrogén tárolókat is érinthetnek, így óriási mennyiségű gáz és iszap kerülhet a felszínre. Az azerbajdzsáni szárazföldön kialakult iszapvulkánok közé tartoznak a világ legnagyobb méretű üledékvulkánjai. A kitörések egy része tartósan aktív marad, a felszínre kerülő üledék mennyisége növekszik, a szivárgó gáz pedig hosszú időn keresztül folyamatosan ég. Más előfordulások tüze azonban néhány napig tart mindössze. Arra vonatkozóan nincs egyetértés a szakemberek között, hogy az esetek döntően nagyobb részében miért gyulladnak ki kitörés során ezek az üledékes vulkánok. A legvalószínűbb magyarázat szerint természetes szikraképződés vagy hirtelen nyomásváltozás okozza a tüzet, ám a tenger alatti kitörések esetén nem magától értetődő lehet ez az ok. A tengeri aljzatban felszakadó üledékvulkánok szintén elterjedtek a Kaszpi-tengeren. Emlékezetes eset volt 1958-ban a Bakutól 20 km-re a tengeren, az ún. Makarov-hátság területén kitört iszapvulkán. Az előzmény nélküli kitöréskor a belobbant gáz 500 m magasságig emelkedett, és ott 100 m átmérőjű lángoszlopot képezett. A napokon keresztül felszínre jutott gáz mennyiségét akkor 300 millió m³-re becsülték. A most tapasztalt gázkitörés és robbanás szénhidrogén kitermelő létesítmények térségében, viszonylag közel az Umid gázmezőhöz történt. és az első közlések szerint teljesen váratlan volt, semmi összefüggés nincs, vagy nem feltételezhető a kitermelési folyamattal, műveletekkel.
Az Umid és Babek gáz- és gázkondenzátum tárolókat tartalmazó szerkezeteket már 1953 óta ismerik, de csak a 70-es végén és 1992-ben kezdődött fúrásos kutatás. Az Umid struktúrán először kilenc meddőnek bizonyult fúrást mélyítettek. 2010-ben a SOCAR (állami nemzeti olajvállalat) újabb helyre telepített fúrása az előzőeknél sokkal mélyebben, 6500 m mélységben bukkant földgázra. A felfedezéshez az azeri állam és főleg az állam elnöke óriási reményeket fűzött (a mező neve is erre utal: Umid, azaz Remény) és már új gázexport stratégiát kezdett építgetni. Kezdetben (mint az új felfedezések esetén nem ritkán) 200 milliárd m³ gáz és 30-40 millió tonna kondenzátum volt a jócskán túlbecsült hivatalos szénhidrogén készlet. Az első három termelőkút közül kettő hozama jóval a várt mennyiség alatt maradt, egy termelőkút sikertelen volt. Néhány év és 5 milliárd $ ráfordítása után a szakértők úgy vélték, hogy a mező termelési technológiájának kihívása meghaladja a SOCAR és partnere, a Nobel Oil pénzügyi és műszaki erejét. A projekt ezt követően a tervezett ütemhez képest belassult, partnereket kerestek a termelés fellendítéséhez. (Mindeközben a szomszédos Babek szerkezeten kutatófúrás eddig még nem mélyült.) Az azerbajdzsáni szénhidrogénkutatási információk publikus forrásokból (érthető módon) nagyon nehezen vagy egyáltalán nem hozzáférhetőek. Feltehetőleg véletlennek betudhatóan volt fellehető egy 2019-ből származó – egy műszaki tervezési tenderhez kibocsátott – olajvállalati dokumentum, ami tömör összefoglalót is tartalmaz a területről. Ebben került említésre, hogy 2010-ben a fúrásos kutatások előkészítéséhez korszerű geofizikai mérésekkel felderítették és pontosították a tengerfenék aljzatának térképét. Ennek alapján körvonalazódott két reménybeli, gáz és kondenzátum telepeket tartalmazó felboltozás 7000 m körüli felszín alatti mélységben (ezek az Umid és Babek struktúrák). A geofizikai vizsgálatok elemzése alapján azonban a SOCAR szakemberei azt is tudták (amit a tudományos akadémia kutatói nem), hogy a két szerkezet közötti térségben, az azok közötti területen enyhén boltozódott, alakja alapján geológiailag azonosítható iszapvulkán struktúra helyezkedik el. Ez a felismerés a kutatást fokozott elővigyázatosságra intette. A mostani kitörés azonban az Umid mező kitermelési platformjától távol történt, tehát racionálisan értelmezhetetlen lenne oksági összefüggést találni az ott folyó munkálatokkal. Minden bizonnyal valós az olajvállalat azon állítása, hogy távol a létesítményektől, független fatális véletlen okozta durva robbanást. Az azeri Rendkívüli Helyzetek Minisztériuma július 5-én tovább pontosította a történetet. A közlemény szerint a bakui tengerparttól 30 km-re elhelyezkedő Dashli szigeten (régi orosz nevén Ignác szikla) történt a július 4-i robbanás, amit iszapvulkán kitörése okozott és az esemény egyáltalán nem veszélyeztette a tengeri olajipari infrastruktúrát. Külföldi szakértők emlékeztettek arra, hogy már 1920-ban és 1945-ben is kitört ez az iszapvulkán.
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
Orbán Viktor miniszterelnök szerdai brüsszeli programja a Patrióták pártcsalád munkavacsoráján zárult – tájekoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a kormányfő sajtófőnöke. Az informális találkozón részt vett mások mellett Andrej Babis, a cseh ANO pártelnöke, Jordan Bardella, a francia Nemzeti Tömörülés elnöke, Matteo Salvini az olasz Liga vezetője, Geert Wilders, a holland Szabadságpárt elnöke valamint a Patrióták […]
A kormány javítani kíván a családok anyagi helyzetén, tovább segíteni a fiatalok életkezdését és a lakhatást – mondta a kultúráért és innovációért felelős miniszter szerdán, miután családszervezetekkel egyeztetett Budapesten. Hankó Balázs közölte: ezt a három területet az új gazdaságpolitikai akcióterv részévé kell tenni. Az anyagi támogatást a családi adókedvezmény két lépcsőben történő megduplázásával tudják biztosítani. […]
A gazdasági semlegesség az, ami lehetővé teszi jövőre a 3-6 százalékos gazdasági növekedést – mondta a Fidesz-KDNP kommunikációs igazgatója kedden az M1 aktuális csatornán. Menczer Tamás emlékeztetett, hogy a Fidesz-KDNP-frakció, kétnapos, esztergomi ülésén felkérte a kormányt, hogy indítson nemzeti konzultációt a gazdasági semlegességről, a béremelésről, a családok, a kis- és középvállalkozások támogatásáról, a megfizethetőlakhatásról és […]
Az Európai Unió Tanácsának magyar elnöksége olyan agráriumot szeretne, amely versenyképes, válságálló és fenntartható, gazdabarát és tudásalapú – jelentette ki a magyar agrárminiszter hétfőn Luxembourgban. Raisz Anikó, az Energiaügyi Minisztérium (EM) környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkára érkezésekor arról beszélt, hogy Magyarország számára cél a további környezetszennyezés megakadályozása és a biodiverzitás megőrzése. Nagy István, a […]
Tóth Árpád: Őszi kérdés Jártál-e mostanában a csendes tarlón este, Mikor csillaggal ékes a roppant, tiszta tér, S nagy, lassú szekerek ballagnak haza, messze, S róluk a szénaillat meghalni visszatér? És fájt-e, amíg nézted a nyárfát révedezve, Hogy reszket agg feje, az ezüstös fehér, S hogy édes életednek újra egy éve veszve, Mert viszi már […]
Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Karmelita kolostorban fogadta Akilbek Dzsaparov kirgiz miniszterelnököt, aki munkalátogatásra érkezett Magyarországra – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke. A találkozón a nemzetközi ügyek kapcsán a béke fontosságáról beszéltek a felek, hiszen az ukrajnai háború károsan hat gazdaságaink illetve az országaink közötti kereskedelmi kapcsolatok fejlődésére. A kirgiz miniszterelnök kiemelte: […]
A CÖF-CÖKA sajtótájékoztatón bejelentette, hogy értesülései szerint, feltételezhetően, a magyar kormány élelmiszer különadójával és az ársapka alkalmazásával kapcsolatban a SPAR Magyarország üzletlánc titkos tárgyalást kezdeményezett az EP-vel és az EB-vel. Adatigényléssel éltünk az Európai Bizottság és az Európai Parlament elnökei felé. Tárgy: Közérdekű adatigénylés a magyar kormány fogyasztók érdekeit védő intézkedésével szembeni, multicégek részéről tanúsított […]
Az európai uniós határokon belüli szervezett bűnözés elleni küzdelmet nevezte az Európai Unió Tanácsa magyar elnöksége egyik prioritásának Pintér Sándor belügyminiszter csütörtökön Luxembourgban. A tárcavezető az uniós belügyminiszterek tanácskozását megelőzően újságíróknak elmondta, hogy az ülésen a többi között a szervezett bűnözés, beleértve az online térben elkövetett bűncselekmények, a gyermekvédelem, illetve a schengeni övezettel kapcsolatos ügyek […]
„Azért jöttem, hogy ébresztőt fújjak”, az Európai Uniónak változtatnia kell – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök, aki szerdán Strasbourgban az Európai Parlament ülésén a soros magyar uniós elnökség programját ismertetve új európai versenyképességi megállapodás elfogadására, a migráció és a határvédelem ügyében rendszeres Schengen-csúcstalálkozók megtartására, valamint Bulgária és Románia még idei, teljes körű schengeni csatlakozására tett […]
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Word Economic Forum (WEF) által szervezett „High-Level Dialoge on Europe in the Age of Intelligent Economics” elnevezésű rendezvényen szólalt fel hétfőn este Genfben. Beszédében a tárcavezető felhívta a figyelmet, hogy új gazdasági rend alakul ki a világban, amelyben Európának meg kell őriznie önállóságát – ismertette a miniszter beszédét kedden a […]
Óriási az igény termesztésbe bevonható növényfajokra és -fajtákra Magyarországon – mondta a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ főigazgatója Áder János volt államfő Kék bolygó című podcastjának hétfőn közzétett legújabb, a legnépszerűbb videómegosztó portálon is elérhető adásában. Baktay Borbála azzal összefüggésben beszélt erről, hogy Áder János, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke megemlítette, az ENSZ […]
Dsida Jenő: A gyávaság szonettje Nincs engedelmességem, nincs parancsom. Egyként eldobtam már a kéjt s a kínt. Órákig is elbámulom, amint sugár szikrázik át egy tiszta kancsón. A fán rekedten rikkant fel a páva, a nap melenget és a föld forog. Áldott, kiben nem fáj a tört horog s a küldetésben néha-néha gyáva. Szívem e […]
Átadták pénteken a Szent Antal Esztergomi Ferences Gimnázium és Kollégium új épületszárnyát és tornacsarnokát, az 5,16 milliárd forintos beruházás állami támogatásból valósult meg. „Egyházpolitikai modellünk az együttműködésre épül, ahol az egyház és az állam a társadalom javára együttműködik. Az állam és az egyház elválasztása nem jelentheti az egyház és a társadalom szétválasztását, mert egyszerre vagyunk […]
A kormányülésen szó volt arról, hogy két-három éven belül hogyan lehet elérni az ezereurós minimálbért, és a mintegy hatszázezer forintos átlagbér egymillió forintra emelését – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában pénteken. A kormányfő kifejtette: ez lehetséges, ha meg tudnak állapodni a munkaadókkal és a munkavállalókkal. Ezek a tárgyalások […]
A Szülői Hang petíciójára érkező beszámolók alapján lesújtóak a tapasztalatok a testnevelési szigorítás következményeiről. Még súlyosabb lett a túlterheltség, így sok család választás elé kerül: a gyermeknek vagy a sportolással kapcsolatos álmait kell feladnia, vagy a továbbtanulási esélyei romlanak, mert a szigorítás miatt a kettő együtt már nem megy. A KSH adatai alapján látható, hogy a délutáni iskolai […]
Orbán Viktor miniszterelnök vezetésével kedd este összeült a kormány nemzetbiztonsági kabinetje Geszten, a kihelyezett kormányülés helyszínén – közölte az MTI-vel Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke. A testület, melynek tagjai a védelmi ügyekben illetékes miniszterek és a nemzetbiztonsági főtanácsadó, áttekintette a Közel-Keleten kialakult háborús helyzet fejleményeit és lehetséges következményeit. Jelentést kaptak Magyarország és térségben tartózkodó magyar […]
Amióta a nemzeti kormány irányítja az országot, az idősek megbecsülését nemcsak szavakban, hanem tettekben is kifejezik – mondta a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára keddi Facebook-videójában, az idősek világnapján. Zsigó Róbert a videóban a kormány nevében kifejezte köszönetét és megbecsülését „a mai nyugdíjasoknak, akik a második világháború után újjáépítették az országot. Nagyon nehéz körülmények […]
A júniusban indult Szeretem, megvédem! elnevezésű területvédelmi tartalékos kampány sikerét bizonyítja, hogy sok ezren érdeklődtek, több ezren jelentkeztek, mostanra pedig meghaladta a kétezret azok száma, akik szerződést kötöttek és csatlakoztak a Magyar Honvédséghez, és ezzel a tartalékosok közössége megerősödött – jelentette ki Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter. A Honvédelmi Minisztérium az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében azt […]
„… most a politikai igazgatóm éppen félreérthetően fogalmazott, ami ebben az összefüggésben egy hiba, hiszen a mi közösségünk az 1956-os forradalomnak a talaján áll, abból nőtt ki. (…) Én biztos vagyok abban, hogy Orbán Balázs is, ha a történelem úgy fordulna, hogy megint harcolni kell a hazáért, akkor ott lesz velünk a Corvin közben.” (Orbán […]
A nemzetközi politikának vissza kell térnie a kölcsönös tisztelet talajára, és újfent előtérbe kell kerülnie a diplomáciának, kizárólag ez vezethet el az ukrajnai háború lezárásához is – jelentette ki a tárca közlése szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter New Yorkban. A tárcavezető az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) ülésén hangsúlyozta, hogy Magyarország már két és fél […]
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.
