November 27,  Szerda
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék
Adomány

Mani kövek


Spectator: Tűz a Kaszpi-tenger felett

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,521,278 forint, még hiányzik 478,722 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Néhány napja meglepő hír és kép járta be a világsajtót. A Kaszpi-tenger azerbajdzsáni szektorában váratlan és erős földgázrobbanás történt, és az ebből kialakult tűz mintegy 10 km. távolságra volt a tengeri földgázkitermelő Umid (magyarul a Remény nevű) gázmező létesítményeitől. A gáz- és kondenzátum lelőhely a legnagyobb felfedezés Azerbajdzsán függetlenné válása óta, és egyben a második legnagyobbként nyilvántartott szénhidrogén készletet tárolja. A nemzeti olajtársaság és a hatóságok azonnal közölték, hogy a kitermelő létesítménytől független a robbanás, azt és a kapcsolódó létesítményeket azonban semmilyen mértékben nem érintette a kitörést követő tűz. Bár a robbanás okát egyértelműen eddig nem sikerült tisztázni, a SOCAR (nemzeti olajvállalat) magyarázata szerint a rendkívüli eseményt iszapvulkán kitörése okozta. Az azeri Tudományos Akadémia szakértői szerint azonban itt nem ismert a tenger aljzatában iszapvulkán. Az iszapvulkánok merőben különböznek a mélységből felszínre törő magmás lávát produkáló vulkánoktól, az iszapvulkánok „hidegek” és plasztikus üledékekből képződnek; mindössze felszíni megjelenési formájuk hasonló. A Földön mintegy 700-1000 ilyen típusú előfordulás ismert, ezeknek a fele nem túl meglepő módon Azerbajdzsán partvidéki területén van. Kialakulásuk és a kitörések oka kevéssé ismert, bár számos tudományos elképzelés igyekszik magyarázatot találni. Kétségtelen azonban, hogy a geológia-kőzettani adottságok és a szénhidrogén képződése szoros kapcsolatban van az üledékes vulkánok kialakulásával. A Kaszpi-tengerben és a közvetlen partvidéken több ezer méter vastag homok- és agyagrétegek váltakozásával felépült üledéksorok vannak az aljzatban, amelyek agyagrétegeiben képződött olajat és gázt a homokrétegek tárolják. Az enyhén felboltozódott területek a szénhidrogént tároló szerkezetek, telepek. A mélység és a kialakult nyomás hatására számos helyen (főleg az agyagban gazdagabb üledékekben) a gázt és kondenzátumot tartalmazó plasztikus kőzetekben zárt felhalmozódások alakulnak ki. Ezeknek a kőzettesteknek területi kiterjedése változatos, magassága 5-500 m közötti lehet. A bármilyen okból (földrengés, szerkezeti vagy mechanikai elmozdulás miatt) a kőzetekben megnyíló csatornák az iszapvulkán kitörésének az útjai: rendszerint nem egyetlen pályán talál magának utat a szénhidrogén és gyakran a társult víz. A kitörések jellemzője – miután szénhidrogén előfordulások környezetében alakulnak ki -, hogy többnyire környező, már kialakult szénhidrogén tárolókat is érinthetnek, így óriási mennyiségű gáz és iszap kerülhet a felszínre. Az azerbajdzsáni szárazföldön kialakult iszapvulkánok közé tartoznak a világ legnagyobb méretű üledékvulkánjai. A kitörések egy része tartósan  aktív marad, a felszínre kerülő üledék mennyisége növekszik, a szivárgó gáz pedig hosszú időn keresztül folyamatosan ég. Más előfordulások tüze azonban néhány napig tart mindössze. Arra vonatkozóan nincs egyetértés a szakemberek között, hogy az esetek döntően nagyobb részében miért gyulladnak ki kitörés során ezek az üledékes vulkánok. A legvalószínűbb magyarázat szerint természetes szikraképződés vagy hirtelen nyomásváltozás okozza a tüzet, ám a tenger alatti kitörések esetén nem magától értetődő lehet ez az ok. A tengeri aljzatban felszakadó üledékvulkánok szintén elterjedtek a Kaszpi-tengeren.  Emlékezetes eset volt 1958-ban a Bakutól 20 km-re a tengeren, az ún. Makarov-hátság területén kitört iszapvulkán. Az előzmény nélküli kitöréskor a belobbant gáz 500 m magasságig emelkedett, és ott 100 m átmérőjű lángoszlopot képezett. A napokon keresztül felszínre jutott gáz mennyiségét akkor 300 millió m³-re becsülték. A most tapasztalt gázkitörés és robbanás szénhidrogén kitermelő létesítmények térségében, viszonylag közel az Umid gázmezőhöz történt. és az első közlések szerint teljesen váratlan volt, semmi összefüggés nincs, vagy nem feltételezhető a kitermelési folyamattal, műveletekkel.

Az Umid mező és Babek szerkezet helyzete és környezete a Kaszpi tengeri területen (Forrás: Report Information Agency, Azerbajdzsán)

Az Umid és Babek gáz- és gázkondenzátum tárolókat tartalmazó  szerkezeteket már 1953 óta ismerik, de csak a 70-es végén és 1992-ben kezdődött fúrásos kutatás. Az Umid struktúrán először kilenc meddőnek bizonyult fúrást mélyítettek. 2010-ben a SOCAR (állami nemzeti olajvállalat) újabb helyre telepített fúrása az előzőeknél sokkal mélyebben, 6500 m mélységben bukkant földgázra. A felfedezéshez az azeri állam és főleg az állam elnöke óriási reményeket fűzött (a mező neve is erre utal: Umid, azaz Remény) és már új gázexport stratégiát kezdett építgetni. Kezdetben (mint az új felfedezések esetén nem ritkán) 200 milliárd m³ gáz és 30-40 millió tonna kondenzátum volt a jócskán túlbecsült hivatalos szénhidrogén készlet. Az első három termelőkút közül kettő hozama jóval a várt mennyiség alatt maradt, egy termelőkút sikertelen volt. Néhány év és 5 milliárd $ ráfordítása után a szakértők úgy vélték, hogy a mező termelési technológiájának kihívása meghaladja a SOCAR és partnere, a Nobel Oil pénzügyi és műszaki erejét. A projekt ezt követően a tervezett ütemhez képest belassult, partnereket kerestek a termelés fellendítéséhez. (Mindeközben a szomszédos Babek szerkezeten kutatófúrás eddig még nem mélyült.) Az azerbajdzsáni szénhidrogénkutatási információk publikus forrásokból (érthető módon) nagyon nehezen vagy egyáltalán nem hozzáférhetőek. Feltehetőleg véletlennek betudhatóan volt fellehető egy 2019-ből származó – egy műszaki tervezési tenderhez kibocsátott – olajvállalati dokumentum, ami tömör összefoglalót is tartalmaz a területről. Ebben került említésre, hogy 2010-ben a fúrásos kutatások előkészítéséhez korszerű geofizikai mérésekkel felderítették és pontosították a tengerfenék aljzatának térképét. Ennek alapján körvonalazódott két reménybeli, gáz és kondenzátum telepeket tartalmazó felboltozás 7000 m körüli felszín alatti mélységben (ezek az Umid és Babek struktúrák). A geofizikai vizsgálatok elemzése alapján azonban a SOCAR szakemberei azt is tudták (amit a tudományos akadémia kutatói nem), hogy a két szerkezet közötti térségben, az azok közötti területen enyhén boltozódott, alakja alapján geológiailag azonosítható iszapvulkán struktúra helyezkedik el. Ez a felismerés a kutatást fokozott elővigyázatosságra intette. A mostani kitörés azonban az Umid mező kitermelési platformjától távol történt, tehát racionálisan értelmezhetetlen lenne oksági összefüggést találni az ott folyó munkálatokkal. Minden bizonnyal valós az olajvállalat azon állítása, hogy távol a létesítményektől, független fatális véletlen okozta durva robbanást. Az azeri Rendkívüli Helyzetek Minisztériuma július 5-én tovább pontosította a történetet. A közlemény szerint a bakui tengerparttól 30 km-re elhelyezkedő Dashli szigeten (régi orosz nevén Ignác szikla) történt a július 4-i robbanás, amit iszapvulkán kitörése okozott és az esemény egyáltalán nem veszélyeztette a tengeri olajipari infrastruktúrát. Külföldi szakértők emlékeztettek arra, hogy már 1920-ban és 1945-ben is kitört ez az iszapvulkán.

Dashli szigeti iszapvulkán (Forrás: Rendkívüli Helyzetek Minisztériuma, Azerbajdzsán/hivatalos) 2021. 07. 07.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.