NEHAZUGGY

Nyugaton tudják, mit jelent a szélsőjobboldal, ezért nem engedik őket a hatalom közelébe

Lázár Gergő | Július 8, Hétfő | 18:52

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,878,330 forint, még hiányzik 1,121,670 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Ahogy abban sokan talán kimondatlanul is, de reménykedtek, a francia szavazók megakadályozták a szélsőjobboldal előretörését és nem következik be az, amire Európa-szerte szintén elég sokan vágyakoztak. Marine Le Pen ismételten hoppon maradt, ami sokakat ugyan meglepett a választások első fordulója eredményeinek tükrében, hiszen úgy nézett ki, hogy óriási, akár többségi kormányt is alakíthat a szélsőjobboldal. Én már akkor is úgy gondoltam, hogy a francia társadalom van annyira fejlett és értelmes, hogy felismerve a szélsőjobb előretörésének veszélyét, taktikai szavazásba fog kezdeni, amiben persze a különböző pártok is partnerek voltak. A baloldali pártok igen sok mindenben nem értenek egyet, de egyetlen dolog mégis képes volt összehozni és egy platformra helyezni őket: a szélsőjobboldal megállításának imperatívusza. Ugyan a helyzet továbbra sem egyszerű és igen sok politikai alkura lesz majd szükség a jövőben ahhoz, hogy épkézláb francia kormány alakulhasson, a legfontosabb veszély azonban mégis elhárult.

Például a spanyolokhoz hasonlóan, a franciák már több alkalommal bizonyították azt, hogy amikor valóban szükség van a józan ész győzelmére, akkor ez meg is történik. Amikor annak idején a szélsőjobboldali VOX miatt verték félre sokan a harangokat Spanyolországban, a társadalom egy jó része összefogott és megmutatták a Franco-szimpatizáns szavazóknak, hogy nem jött el az ő idejük és ha rajtuk múlik, akkor soha nem is fog újra eljönni. A nyugati demokráciák tanultak a múltból és a társadalom jelentős része képes felfogni azt, hogy mit is jelentene, ha újra fasiszták és rasszisták kezébe kerülne az országuk. Ez viszont nem azt jelenti, hogy ne lennének súlyos problémák Európában. Véleményem szerint az EP-választáson a szélsőjobboldal által elért eredmény nem más, mint a francia társadalom haragja a mainstream politikusok felé. Ez egyfajta üzenet volt mindannyiuk számára, hogy vagy időben kijózanodnak, vagy komoly problémák elé fognak nézni.

Végül a franciák szerencsére meggondolták magukat, de ez nem mindenhol mondható el. Magyarországon 14 éve van egy ilyen szélsőségesen eltorzult ember hatalmon, aki most éppen Európa szélsőjobboldali, úgynevezett patrióta „nagyságait” hozta össze egy pártszövetségbe, amely vélhetően a harmadik legerősebb pártcsalád lesz az Európai Parlamentben. Akárhogy is csűri, csavarja az ember ezt a tényt, ez bizony siker nem csak Orbánnak, de a szélsőjobboldali pártoknak is, hiszen eddig szinte mindenhonnan elzavarták őket, hogy végül egy pártcsaládba tömörüljenek. Ez véleményem szerint jól mutatja, hogy igenis vannak súlyos gondok Európában és magával az Európai Unióval is, hiszen ha nem lennének, akkor ez az európai közös projekttel ellenséges, bomlasztó, EU-n kívüli érdekeket szolgáló frakció meg sem születhetett volna. De mint láthatjuk, megszületett és még csak most kezdenek bele a munkába. Én ellenzem Orbán politikai aktivitását – hasonlóan a bandájához csatlakozókhoz -, de talán arra jó lehet ez az egész, hogy felébressze nem annyira az európai bürokratákat, mint megválasztott mérsékelt politikusokat, és ráébressze őket arra, hogy nem azért választották meg őket, hogy saját magukat, hanem, hogy az európai polgárokat képviseljék.

A különbség ezen a frakción belüli pártok és a Fidesz között az, hogy itt csupa olyan szélsőjobbos párt van, amelyeknek nincs a kezükben a hatalom, mivel ezen országok szavazói megértették azt, hogy ez egy hatalmas hiba lenne: őket megbízni a kormányzással. Ehhez képest a Fidesz már 14 éve hatalmon van és a magyar szavazók köszönik szépen elégedettek ezzel. Véleményem szerint ez is a különbség a Nyugat és a Kelet között, hiszen Magyarországon a szavazók, vagyis a társadalom sem képes igazán a súlyát átlátni annak, hogy kiknek a kezébe adta a hatalmat, és ezek az emberek mit is tesznek az országgal, miközben Nyugaton csupán a nem radikális pártok megrémisztésére használják a szélsőjobbos pártokat. Franciaország, Spanyolország, de még Németország is működő demokrácia, ahol súlyos problémák vannak ugyan, de ez még nem jelenti azt, hogy a szavazók elfelejtették volna, hogy mit is jelent az, ha a szélsőjobboldal hatalomra kerül.

Nem tudom, hogy valaha is elfogjuk-e érni ezt a szintet, de jó lenne egyszer megélni ezt. Amikor a Nyugat nem csak mint egy elérhetetlen cél lebegne a szemünk előtt, hanem annak részei lennénk. Jelenleg ott tartunk, hogy keleti diktatúrákkal vagyunk egy szinten, miközben Orbán éppen a fél világot járja körbe azért, hogy megmutassa, mekkora európai vezető ő. Aztán nehogy megfosszák Magyarországot az EU soros elnökségétől, mert akkor mégis milyen indokkal fog Orbán Oroszországba és Kínába utazni?

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!