NEHAZUGGY

Ne egy ember kényétől, kegyétől függjön az egész társadalom

Két nappal ezelőtt a Demokratikus Koalíció kollektíven szállt bele megint Júdásba. Ja nem, pardon, Magyar Péterbe. Igaz, mostanában naponta többször is előfordul ez, Gyurcsány Ferenc és Molnár Csaba például gyakorlatilag átmentek Megafonba. Idézek a DK elnökének említett posztjából: 

Orbánt nem megbuktatni, hanem, ahogy mondják, felfelé buktatni szeretnéd. Nem elszámoltatni akarod, hanem az Európai Tanács vagy a Bizottság elnöki posztját ajánlanád neki, ha úgy tetszik, kitüntetnéd. Szerinted olyan európai víziója van, ami alkalmassá és érdemessé teszi őt erre. Azt javaslod, hogy „kössünk egy dealt a miniszterelnök úrral”. 

Mi nem akarunk semmilyen dealt kötni Orbánnal. Mi le akarjuk váltani, és el akarjuk számoltatni. 

Jó, hogy adtad ezt az interjút. Hogy mondják? Elvált a tüdő a májtól. Vagy máshogy? 

Akkor eggyel beljebb vagyunk.

Az őszödi beszéd áldozata, a demokraták egyetlen reménysége, a volt kormányfő, aki olyan egyenes, mint a napba lőtt nyílvessző, aki mindig becsületesen küzd és politizál, tulajdonképpen most már naponta tanúsítja, hogy az általa támadott Magyar Péter nem túlzott, nem hazudott. A DK tényleg úgy viselkedik, mint egy kék Fidesz. A helyzet oda futott ki, hogy a kampány finisében immár másodszor forgatják ki Magyar szavait, és ragadnak ki a mondanivalójából egy teljesen más kontextusban elhangzott foszlányt, ami tök mást jelent így, mint ami valójában elhangzott.

Őszintén nem akartam már Magyarral foglalkozni, már csak azért sem, mert amit a DK híveitől eddig kaptam… nincs annyi zseb a ruháimon, amiben az elférne. Sebaj, túlélem, de most kénytelen vagyok mégis megint Magyarral foglalkozni. Nem azért, mert mindenki vele foglalkozik, nem is azért, mert azt gondolnám, hogy rá van szorulva az én védelmemre, hanem azért, mert ahogyan a Telexnek adott interjúban elhangzottakat tálalják a közönségnek, szerintem sértő azokra is, akik korábban a DK-ra szavaztak. Mert semmiben nem különbözik attól a tempótól, amit a Fidesztől megszokhattunk, és amit oly sokszor nehezményeztünk, amikor éppen Gyurcsány Ferencről hazudtak. Ez így viszont pontosan ugyanolyan aljas és bizonyíthatóan nem igaz, mintha a Fidesz állítaná. 

Most éppen nem az a vád Magyar Péter ellen, hogy azt mondta, Dobrev Klára látványától a gyerekek megállnak a fejlődésben, hanem az, hogy Júdást ültetné az Európai Unió egyik vezető grémiumának élére, mert ez lenne a Magyar-Orbán-deal. Egy ideje nem nézem a Tisza alelnökével készített interjúkat, mert többnyire ugyanazt mondja mindenhol, de most emiatt a Gyurcsány-poszt miatt végignéztem az ominózus beszélgetést. Magyar valóban mond ilyet, de merő iróniából, arra reflektálva, hogy Orbánnak már amúgy is tele a narancssárga töke a magyar politikával, szűk neki már ez a homokozó, ezért inkább menjen ki Brüsszelbe, és minket hagyjon békén a picsába, hadd éljünk,  dolgozzunk, fejlődjünk, kapjunk levegőt, és boldoguljunk végre. Ezek után a fentebb említett vádak igen gyenge lábakon állnak, és nem igazán különböznek Júdás hazudozásaitól. Sokáig távolságtartó voltam a Magyar által megfogalmazott kritikákkal szemben, nem tudtam azonosulni ezeknek egy részével, de ez most egyértelműen mutatja azt, hogy amit több alkalommal mondott arról, hogy a DK valójában a kék Fidesz, egyáltalán nem alaptalan. Eddig sem volt kétségem afelől, hogy kritikátlan fanatizmust nem kizárólag fasiszta rezsim tud létrehozni, a DK elég gyakran figyelmeztet erre.

Még Magyar berobbanása előtt jóval volt szerencsém elolvasni Stefano Bottoni történésznek A hatalom megszállottja című könyvét, amelyben tényekkel és bizonyítékokkal alátámasztva írja le a két párt kooperációját, együttműködését az első kétharmad óta. Bevallom, azt is kétkedve olvastam, csodálkoztam a leírtakon, de mostanra kezd összeállni a nagy kép. Nem akarok senki helyett véleményt megfogalmazni, sem bárkire ráerőltetni az enyémet ezzel kapcsolatosan, akit érdekel, és még nem volt rá lehetősége, olvassa el, szerintem válaszokat kap azokra az égető kérdésekre, amelyek napjainkban oly sokakat mardosnak. Kétség nem férhet hozzá, hogy a Fidesz mostanig mindenben hazudott a hatalom megtartása érdekében, de most már számomra az is világos, hogy a DK is ezt teszi, az örökös második helyért cserébe. Manipulálnak, megmásítanak vagy egyszerűen hazudnak. Molnár Csaba olyan szinten vedlett át demokratikus politikusból hazug influenszerré, mint Kafka bogara, és tolja ezerrel a dezinformációit, a szándékos félremagyarázáson nyugvó teóriáit a sajátjainak, csak azért, hogy megtartsák azt a réteget, amelyik vak hittel nyeli be a maszlagot, ami valamiért soha nem akar lejutni az emésztőrendszerbe.

Korábban Gyurcsány számomra szinte olyan reménykeltő volt, mint most Magyar. Gyurcsány Ferencnek szerintem az ellenzéki szavazók egy látható része megadta a bizalmat és lehetőséget, amivel finoman szólva sem tudott élni, pedig erre volt 14 éve. Elszabotálták az első és utolsó valódi ellenzéki összefogást és választási győzelmi esélyt, miután nem Dobrev Klára lett a befutó miniszterelnök-jelölt, ezzel szemen köpve azt a rengeteg aktivistát, aki önzetlenül segített az előválasztás lebonyolításában, és végső soron a választókat. Majd miután sikerült egy történelmi vereséget begyűjteni, a szükséges konzekvenciák levonása és a felelősség vállalása helyett elkezdtek árnyékból kormányozni. Olyan jól sikerült az árnyékba beülniük, hogy még az sem látta őket, aki zseblámpával keresgélte. Azóta is ott lennének, ha nem jött volna Magyar Péter. Most pedig, látva, hogy a mestertervük  – miszerint a megszűnő, elmúlni készülő, parányira zsugorodott kispártok arcait magukhoz édesgetik, maguk alá gyűrik, ezáltal ők maradnak egyetlen kihívóként a porondon, és simán megszerzik azt a néhány pozíciót, amit kiszámolgattak maguknak – dugába dőlt, előjöttek az árnyékból. Ahogy a Fidesz se, úgy a DK se számolt azzal, hogy közbejöhet egy földrengés, aminek az epicentruma Magyar Péter.

Mit lehet ilyenkor tenni? Szerintem ha a hegy nem megy Mohamedhez, akkor Mohamednek kell elindulnia a hegy irányába, mert különben marad az örökös hely az árnyékban. Nem akarok beleszólni, de ha így folytatják tovább ezt a lejárató műsort, simán lehet az árnyékkormányból árnyékszék kormány is. Ha én lennék Gyurcsány Ferenc (mindenki megnyugvására közlöm: nem én vagyok), akkor nem támadnám a potenciális Orbán-buktató alternatívát, hanem törekednék vele az együttműködésre. De valószínűleg elszámolta magát Ferenc, mert azt hitte, hogy ő fújja az ellenzéki politika passzátszelét, és majd Magyar lesz az, aki oda akar csapódni hozzájuk. E helyett ő konzekvensen tolja a centralista és politikai apátiban szenvedők számára kedves, mindenkitől egyforma távolságot tartó szöveget, és ezzel egyelőre nagyon úgy néz ki, hogy jól teszi. Ezt tudják mindkét térfélen. Új seriff érkezett a városba, és mint annak idején Wyatt Earp, nekiállt nevén nevezni a banditákat, akik eddig rettegésben tartották, kifosztották, kirabolták a lakosságot. Magyar DK-t támadó állításainak sokkal kisebb lett volna a súlya és a hitelessége, ha nem foglalkoznak vele, ahogy Donáth Anna vehemens kritikáival se foglalkoztak, és milyen jól tették. Azt nem mondom, hogy baráti jobbot kellett volna nyújtani neki és a közös jövőt tervezni vele, hiszen ő ez elől mereven elzárkózott, de látva, hogy a Fidesznek se igazán jött be a karaktergyilkosság vele szemben, talán érdemes lett volna eltekinteni a fizetett és nem fizetett lejáratástól.

Egyébként meg az az érzésem, hogy Magyar pontosan érzékelte, hogy sokkal többen vannak a mindkét félből kiábrándultak, a párt nélküliek és csalódottak, az ígéretekbe és hazugságokba belefáradtak, a békére és nyugalomra vágyók, mint azok, akiknek annyi volt eddig a víziójuk, hogy egyetlen párt vezetheti ezt az országot. Ez demokráciának indult annak idején, de sajnos ez lett belőle. Rohadtul távol vagyunk ettől, lehet, hogy mindig is távol maradunk, de az, hogy esetleg egyszer Magyar Péternek hívnák a miniszterelnököt, egyáltalán nem jelenti, hogy ugyanazt csinálná, mint az elődje. Az a baj, hogy az elmúlt 14 év olyan reflexeket indított be, hogy egy csomó ember természetesnek tartja, hogy csak egy maradhat. És ha nem az az egy, akit ő bálványoz, akkor inkább ne legyen. Szerintem meg legyen. Legyen több, legyen sok, legyen sokféle, legyen más. Legyenek viták, legyen szakpolitika. Ne egy ember kényétől, pláne kegyétől függjön az egész társadalom, hanem sok hozzáértő és megfontolt vezetőtő konszenzusos döntésétől, akiknek nem a saját meggazdagodásuk a fontos, hanem a mi életünk minősége és a gyerekeink jövője. 

Ceterum censeo: az orbáni rendszert el kell pusztítani!

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!

Tovább