NEHAZUGGY

A hasznos cselédek, akiket mutogatni lehet a világnak

Molnár Bálint | Május 29, Szerda | 10:36

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,878,330 forint, még hiányzik 1,121,670 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Megígérem, hogy egy ideig visszafogom magam ebben a témában, de miután Szijjártó külügyminiszter

– nemhogy még mindig a helyén van, és fel sem merült benne, hogy le kéne mondani az orosz hekkerbotrány után,

– nemhogy az elmúlt napokban megint a Kreml békéjének pártján állva, a békével öblögetve borogatta az asztalt Brüsszelben, és sértődött meg, mert a németek, lengyelek, írek, litvánok és mások leüvöltötték a haját (erről részben tegnap már írtam),

– nemhogy a mai napig nem adott magyarázatot arra (tegnap sem, amikor hisztérikus rohamot kapott Nagykőrösön), miképpen történhetett meg az, hogy orosz hekkerek tíz évre beköltöztek, majd kívánságműsort rendeztek maguknak a külügy digitális rendszerében, végül vitték a szajrét (fogalmunk nincs, és belegondolni sem merünk, hogy milyen jelentőségű adatokat),

– nemhogy az ajtót nem zárta be utánuk, de az ablakot is nyitva hagyta,

– nemhogy első felindulásában fenyegetni kezdte a súlyos mulasztását igazoló, bizonyító erejű dokumentummal őt szembesítő újságírót,

– nemhogy második felindulásában ráküldte a TEK-et uszító rendőrséget a tőle jogosan magyarázatokat váró sajtóra,

hanem mindennek a tetejébe ma ún. munkalátogatáson vesz részt a háborús agresszor Oroszországgal baráti kapcsolatot ápoló, három hete a baráti Oroszországgal közös nukleáris hadgyakorlatot tartó Fehéroroszországba. Úgy értem, MÁR MEGINT Minszkbe eszi a fene az uniós szövetségeseit háborúpártisággal vádoló, az Oroszország elleni újabb szankciós csomagnak keresztbe fekvő Szijjártó, holott már tavaly februárban is annak ellenére ment Belaruszba, hogy az Európai Unió a lehető leghatározottabban elítélte Belarusz részvételét „az Ukrajnával szemben provokáció nélkül indított, indokolatlan orosz katonai agresszióban”.

Míg tavaly februárban a kontextus és konkrétumok nélküli azonnali tűzszünetet és béketárgyalásokat sürgetett a „kommunikációs csatornákat nyitva kell tartani” jeligére (ma sem világos, hogy ennek mi értelme volt, mert eredménye zéró), most hivatalosan a gazdasági együttműködéssel foglalkozó belarusz-magyar kormányközi bizottság 12. ülésén elnököl majd Szjarhej Alejnyik belarusz külügyminiszterrel. Aki valószínűleg nem fog kiabálni vele, mint a gonosz európai külügyminiszterek, akik leszakadt pofával próbálják feldolgozni, hogy az árulók köztük járnak, és kitalálni, hogy miképpen lehetne megkerülni őket.

Szóval miközben Szijjártó főnökének fejét belepréselték a legújabb propagandaplakátokon nagybetűvel ordibáló BÉKE É betűjébe (a K-ba is átcsúszott a tekintélyes méretű fejszerkezete), azaz lényegében a békét és Orbánt szerényen közös nevezőre hozták, Szijjártó Péter Vlagyimir Putyin háborús csendestársának országába ment. Szándékosan, csak azért is. Jut eszembe erről: április elején Fehéroroszország háromnapos hadgyakorlatot tartott az Ukrajnával, valamint az Európai Unió két tagállamával, Litvániával és Lengyelországgal közös határai mentén, amiről még az Origo is úgy számolt be a maga idején, hogy váratlan háborús lépést tett Fehéroroszország.

Csak a rend kedvéért rögzítsük: Szijjártó vállalhatatlan dörgölőzése Moszkva csatlósához rohadtul nem hozta el a békét, Belarusz pedig az az ország, amelynek szintén békepárti vezetése nem mellesleg lehetővé tette, hogy az Ukrajnát 2022. február 24-én megtámadó orosz csapatok átcsörtessenek az ország területén, valamint azt is engedélyezte, hogy Moszkva taktikai atomfegyvereket telepítsen Fehéroroszországba. Szijjártó Péter pedig mit művel? Nem ezt az országot, nem ennek az országnak a vezetését vádolja háborúpártisággal, hanem a litván külügyminisztert, aki szóvá tette, hogy miután Magyarország (jelentése: Orbán és Szijjártó Magyarországa) az Ukrajnáról szóló uniós határozatok több mint 40 százalékát blokkolta, amivel folyamatosan gyengíti az Európai Unió külügyi szerepét, közösségként az EU-nak meg kell találnia a módját, hogy ezt megkerülje.

Azt most engedjük el, hogy miért a fehérorosz állami hírügynökségtől kellett erről a fantasztikus munkalátogatásról értesülnünk első körben, ha mimagyaroknak pillanatnyilag bármilyen kiemelt érdeke fűződik ehhez a látogatáshoz, hogy miért a BelTA és a belorusz külügyminisztérium sajtószolgálata lelkendezte el az örömhírt, miért nem az oroszok által kompromittált KKM, hogy Szijjártó életbevágó kereskedelmi, gazdasági és beruházási kérdéseket fog megvitatni Minszkben, ahol dolgozni fog. A Vlagyimir háborús csendestársaival közös munkája középpontjában az energia, a mezőgazdaság, az ipari együttműködés, az egészségügy, a gyógyszeripar, az építőipar, a sport, a turizmus, az oktatás és a tudomány területén folytatott együttműködés áll majd.

Az igazán fontos kérdés az, hogy miközben a Fidesz 2022 után megint mindent a háborús riogatásra, a világ- és atomháború potenciális kirobbanásának hazugságára, a kollektív beszaratásra tett fel, és azzal akar két választást nyerni június 9-én, hogy Orbán Viktor és csakafidesz hozza el a békét, mi ebben a konkrét minszki kiruccanásban a nemzeti érdek? Mit nyer ebből Magyarország gazdaságilag, és hogyan lesz béke abból, hogy az Orbán-kormány külügyminisztere másfél év leforgása alatt másodszor megy abba az országba, amely segédkezik Oroszországnak az Ukrajna elleni agresszióban? Mi abban a nemzeti érdek, illetve hogy lesz június 9-e után béke abból, hogy Orbán (+ az állandóan károgó külügyminisztere és kormánya) úgy viselkedik az EU-ban, mint egy orosz ügynök? Miért nem elég annak lennie, miért kell folyamatosan az orruk alá dörgölni, hogy a magyar kormány orosz ügynökök gyülekezete?

Azt már láttuk, hogy a kommunikációs csatornák nyitva hagyása semmire nem vezetett tavaly februárban se, Szijjártó Péternek, a főnökének és az állampártnak semmilyen befolyása nincs a békére, akárhogy is gazsulálnak és bokáznak, a kedvükért sem tette le a fegyvert a háborús orosz elnök, akkor miért járkálnak többet Moszkvába és Minszkbe, mint Rákosi vagy Kádár? Miképpen szolgálja az Európai Unió 2 százalékát adó Magyarország érdekét az, hogy a nyugati szövetségesek, a nyugati sajtó már kész tényként kezeli, hogy a magyar államvezetés Putyin alázatos szolgája? Perspektívába helyezve: milyen érdekeket képvisel az, aki az oroszoknak akkor sem mert visszaszólni, amikor az 56-os forradalmunkat becstelenítik meg, nemhogy akkor, amikor feltörték a nemzeti szuverén külügyminisztérium informatikai rendszerét?

A baloldalt és Brüsszelt és a nem fideszeseket kollektíven háborúpártisággal vádoló Orbánok és Szijjártók kormánya mára kvázi elhitette a híveivel, hogy az ukrajnai háborút nem a támadás okozta, hanem a védekezés. Hogy az akar háborút, aki megvédeni akarja azt, ami az övé volt, de valaki kiszemelte magának és rá akarja tenni a véres kezét. Ennek a hazugságnak az alapján kiabálják rá mindenkire, hogy háborúpárti, aki a megtámadottat segíti, miközben Orbán és Szijjártó szisztematikusan akadályozza az Ukrajna támogatására szolgáló európai uniós intézkedéseket. Igen, úgy viselkednek, mint egy orosz ügynök, úgy néznek, ki mint egy orosz ügynök, úgy totyognak, úgy hápognak, és pont olyan szemétládák, mint tetszőleges orosz ügynök, tehát minden valószínűséggel orosz ügynökökről beszélünk.

Szerintem igazuk van azoknak, akik szerint ez a viselkedés, ez az állandó obstrukció már rég nem magyarázható belpolitikai indokokkal, ennek világnézeti okai vannak. Csodálatos lenne, ha a Fidesz szavazói is szembenéznének ezzel, nem vagyok optimista, de hátha valaki elmagyarázza nekik, mert nem értik: Orbán és harci pitbullja és csakafidesz egyértelműen az agresszív, imperialista autokrácia oldalára állt a megszállt országgal szemben, vagyis Oroszország oldalára állt Európával és az Európai Unióval szemben és Magyarország érdekeivel szemben, amelyeket az EU-ban lehet érvényesíteni. Túl azon, hogy a hőseink leköpnének ezért, túl azon, hogy a magyar történelem oroszok és szovjetek által megnyomorított fejezetei folyamatosan felsírnak a múlt ködében, a mimagyaroknak elsősorban maguk miatt kell majd szégyenkezniük. Ha nem megint a háborúval akarnának választásokat nyerni, lehet, hogy bele is törődtem volna és szóba se hozom Szijjártó minszki útját, amire nincs semmilyen racionális magyarázat, amiben nincs semmilyen magyar érdek. Szerintem egyetlen magyarázat van rá: Szijjártó és kormánya a hasznos idióta, a hivatkozási alap, a csicska, akit mutogatni lehet a világnak. A háborús agresszor őt mutogatja és nem alaptalanul, vele demonstrálja, hogy mekkora befolyása és hatalma van. Akkora, hogy egy uniós tagállam külügyminiszterét is dróton rángatja. Aki még a saját polgárai ellenében is hajlandó Moszkva érdekeit védeni. Lesz miért szégyenkezni, ha a háborús agresszor mindenkit háborúpártisággal vádoló magyar ügynökei június 9-én ezzel a háborús hazugsággal megint szarrá nyerik magukat a választáson. Ők, akik békepártinak nevezik saját magukat, de akiknek láthatóan elemi érdekük, hogy ez a háború soha ne érjen véget. Hátha még 2026-ot is behúzzák vele.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!