Mani kövek

Spectator: Európában elmaradt a forradalom 2. rész

A nem-hagyományos földgáz kutatása Európában az elmúlt két évtized során a legtöbb országban alig haladta meg a kezdeti szakaszban megrekedt és szórványosan végzett kutatás mértékét. Ehhez kétségkívül hozzájárult a várható gázmennyiséggel kapcsolatos bizonytalanság, ami részben szakmai természetű volt, de az előrehaladást tagadhatatlanul befolyásolta a kormányzatok  energiapolitikai gondolkodásmódja is. A palagáz kutatásának intenzitására jellemző tény, hogy Európában mostanáig az Észak-Amerikán kívül ilyen célú kutatófúrások alig 3 %-át mélyítették. A geotudományi érdeklődés a palagáz és palaolaj iránt ugyan töretlen maradt a legutóbbi évtizedben is, a közvetlen adatszerzést szolgáló költséges fúrási programok azonban nem vettek  jelentős lendületet. A fúrások eredményei Nyugat- és Közép-Európában lényegében sehol nem voltak elegendően biztatóak, a gazdaságos és ipari méretű kitermelés esélye itt mindmáig  csekély maradt.

A feltételezett palagáz potenciál igazolására és feltárására Európában évtizedünk közepéig összesen kevesebb mint 140 fúrást mélyítettek (ezek 70 %-át Lengyelországban) és a közel másfélszáz fúrásból mindössze 13 volt vízszintes szakasszal kiképzett hidraulikus repesztéssel megvizsgált fúrás (aminek tapasztalatai alapján a palaösszletből történő kitermelés lehetőségét ténylegesen fel lehet felmérni).

A kezdetben remélt  eredmények elmaradása miatt a legnagyobb nemzetközi olajvállalatok fokozatosan kivonultak az európai palagáz költséges  kutatásából, az előzetes várakozások valójában sehol nem teljesültek. A számos országban ugyanakkor a repesztéses műveletek, a kitermelési technológia társadalmi elfogadottsága – az amerikai környezetkárosodási információk ismeretében – hamar mélypontra jutott.

A várakozások kezdeti felívelése és a kutatás kudarcának belátása közötti nem túl hosszú időszakban Lengyelországban feltételezték a legnagyobb potenciális palagáz mennyiséget.  Itt a hagyományosan enyhén russzofób közvélemény és kormányzat egyaránt 2007-ben még örömmel üdvözölte az orosz energiahordozóktól való függőség jelentős csökkenését ígérő földgázkutatást (a gázkutatás támogatottsága a lakosság körében 70 %-os volt).  2012-ben az ország területének egyharmadára kiterjedő 111 területen számos nemzetközi olajvállalat (az országban létrehozott leányvállalataikon keresztül) kapott koncessziós kutatási és kitermelési jogot. A ConocoPhillips egy fúrása kivételével azonban a kutatások minden területen rendre kudarcot vallottak. A külföldi cégek kivonulása hamar elkezdődött, jelenleg csak 20 koncessziós terület van, azonban ezek egyikén sem folynak már munkálatok. A lengyel palagáz kutatásban résztvevő nemzeti olajvállalat vezérigazgatója 2016 végén kénytelen volt bejelenteni, hogy az országban a palagáz kutatása lezárult és a tevékenység  valójában kudarcot vallott. A bevallottan összességében több mint 750 millió eurót felemésztő kutatások sikertelenségének  geológiai oka az volt, hogy lényegesen kisebbnek bizonyult  az ország technikailag kitermelhetőnek ítélt gázpotenciálja, mint azt előzetesen becsülték és ez a fúrások adatai alapján egyre egyértelműbb lett. A vártnál magasabb költségek, a vállalatok működését szabályozó kaotikus jogi keretek szintén hozzájárultak, hogy a külföldi befektetők visszavonuljanak. Ráadásul az Európai Bizottság eljárást indított 2014-ben Lengyelország ellen, mert kiderült, hogy a nagy mélységű fúrási műveletek környezeti hatásait a kormányzat soha nem vizsgálta. Az Egyesült Királyság területén Angliában 2010-ben fúrták az első palagázt kutató fúrást  (Skóciában, Walesben és Észak-Írországban nem engedélyezett a repesztést alkalmazó technológia). A kutatási munkát azonban fel kellett függeszteni, mert a egyik repesztés nyomán egy 2,3 magnitudójú és egy 1,5 magnitudójú felszíni rengés következett be. Bár az operátor egy másik területen jelentős gázkészletet prognosztizált, azok megfúrására már nem került sor. Tavalyig Angliában ugyan számos fúrás mélyült, kereskedelmi mennyiségű földgáztermelés palagáz termelés nem volt.  Újabb geológiai adatok sem bátorították a munkák volumenének növelését. A nottinghami egyetem kutatói a fúrásokból szerzett adatok alapján meggyőzően bizonyították, hogy az Egyesült Királyság kitermelhető palagáz készlete lényegesen kisebb a korábban számítottnál.  Kevéssé ösztönözte a befektetőket az a kiszivárgott adat, hogy a palagáz kitermelésének költsége valójában ténylegesen közel duplája az Északi tengeren hagyományos módon termelt gáznak. Tavaly novemberben – a korábbi repesztés kedvezőtlen hatására hivatkozva – az Olaj és Gázipari Hatóság azonnal hatállyal megtiltotta a hidraulikus rétegrepesztési műveleteket, egyben felhívta a palagázt kutató vállalkozások figyelmét, hogy a jövőben tervezett projekteket a hatóság nem fogja támogatni. Spanyolországban az eddig mélyített nem-hagyományos szénhidrogént kutató fúrás többségét még a 80-as években a központi kormányzat megbízása alapján a Spanyol Földtani Szolgálat fúratta a bitumenes palák olajpotenciáljának felmérése céljából. Földgáz kutatást jelenleg egy kanadai társaság tervez két koncessziós területen, fúrások tervezett költsége egyenként 10-20 millió dollár. Jelenleg azonban tervezés szakaszán még nem jutott túl a projekt. Öt másik vállalat szintén repesztéses palagáz kitermelésre igényelt koncessziós területet. Spanyolországban azonban időközben kiterjedt társadalmi ellenállás bontakozott ki a rétegrepesztéses műveletek alkalmazása ellen. Az ország jogrendszere miatt a koncessziókat csak a madridi kormány kibocsáthat ki, még akár a regionális kormány és az ott élő lakosság akarata ellenére is. Az ilyen földgázkutatást határozottan ellenző pl. baszk törvényhozóknak ugyan engedélyezni kell a repesztési műveleteket, azonban alkotmányos joguk szigorú – gyakorlatilag a vállalatok által teljesíthetetlen -feltételek előírása. A vállalkozások egy része erre már visszaadta a koncessziós jogot, mások meg lemondtak a repesztésről. A jogi szkanderezés folytatódik, több érintett régió és a központi kormány között. Napjainkban a palagáz kutatásról a spanyol alkotmánybíróságon több szó esik, mint az üzleti – gazdasági életben. Svédországban a Shell hamar felismerte, hogy nagyon ősi palában levő szerves anyag a földtani idő során nem került olyan helyzetbe, hogy szénhidrogén képződjön benne és be is fejezte a kutatást itt. Két további vállalat ugyan még tovább kutatta a sekély mélységben elhelyezkedő kőzeteket, de azokban mindössze gáznyomokat talált. Ugyancsak a kedvezőtlen szénhidrogénföldtani eredmények miatt a francia Total olajvállalat kihátrált a dán sekélytengeri zónában elkezdett kutatásból, mert messze a kereskedelmi értékű mennyiségnél kevesebb gáz találtak a fúrásai. Hollandiában, Németországban a nem-hagyományos módon kitermelhető földgáz és olaj kutatására irányuló  tevékenység hosszú időre visszatekintve  mindig is kis volumenű volt (a németországi kutatás fókuszában elsősorban a palaolaj állt). Az osztrák OMV a Bécsi-medencében mélyített egy – nem ismert eredményű – kutatófúrást. Itt a potenciális gázelőfordulást 5-7 km mélységben feltételezték. Érdemes röviden megemlíteni, hogy Magyarországon is néhány mélyfúrást mélyítettek az alföldi mély medencében nem-hagyományos szénhidrogén kutatása céljából. A nemzetközi irodalomban is, de itthon ugyancsak elterjedt nézet szerint ezek kutatások palagáz feltárására irányultak. Valójában a kutatás célja azonban nem palagázt tartalmazó rétegek voltak,  hanem a szintén nem-hagyományos szénhidrogén előfordulások csoportjába tartozó, un. medenceközepi gáz (basin centered gas). A geológiailag is viszonylag kevésbé ismert ilyen típusú szénhidrogént tároló finomszemű üledékösszlet más módon keletkezik, más módon helyezkedik el egy medencében és tulajdonságai is jórészt eltérőek a palagázt tartalmazó üledékektől. Először az ExxonMobil és a MOL közös vállalkozása mélyített kutatófúrást a dél-alföldi medencében, de ez szénhidrogén előfordulást nem igazolt. Később egy kanadai cég hazai leányvállalata több, nagy mélységet elért fúrásainak egyike szénhidrogén indikációt igazolt. A kanadai vállalat módfelett optimista kommunikációjának eredményeként a hazai média a bejelentés valódi jelentőségét messze meghaladó, ám  indokolatlan derűlátással számolt be az itt történt kutatásról. (Hozzá kell tenni, hogy az elképzelt (ám  nem bizonyított) gázmennyiség kitermelése a nagy mélység és az extrém magas hőmérséklet miatt a mai műszaki lehetőségek mellett egyébként megvalósíthatatlan lenne.) A nem-hagyományos szénhidrogén előfordulások – hidraulikus repesztést is alkalmazó – felkutatása és kitermelése hat európai országban engedélyezett jelenleg Európában (Litvánia, Lengyelország, Románia, Szlovénia, Spanyolország, Ukrajna). A repesztési technológia alkalmazását illetően öt ország álláspontja alapvetően megengedő, aminek részben az az oka, hogy energiapolitikájukban még tisztázatlan a palagáz és palaolaj szerepe. A technológia alkalmazása Belgiumban, a Cseh Köztársaságban, Magyarországon és Portugáliában nem ütközik  szabályozási akadályokba. (A Cseh Köztársaság ugyan 2012 óta fontolgatja moratórium bevezetését, de törvényileg a szándék azóta sincs szabályozva. Valójában persze a csehországi csekély mennyiségű prognosztizált gázmennyiség 5 km alatti mélységben helyezkedhet el, ezért a bonyolult, repesztéssel történő kitermelése, ha egyáltalán igazolható aligha lenne gazdaságos.) Ezzel szemben Ausztria, Bulgária, Románia (az ország időnként felfüggeszti a saját moratóriumát), Dánia, Írország és Hollandia nem támogatja vagy moratóriumot tart hatályban a nem-hagyományos fosszilis energiahordozók kutatása és/vagy a hidraulikus repesztés alkalmazásával kapcsolatosan. Tilos rétegrepesztést alkalmazni a palaolaj, palagáz feltárása és kitermelése során Horvátországban, Észtországban, Franciaországban, Németország egyes tartományaiban, Olaszországban és tavaly november óta az Egyesült Királyság egész területén is (Észak-Írország, Skócia és Wales már korábban a hidraulikus repesztés tilalmát vezetett be).

2020. 03. 19.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!

Tovább