Izgatottak az elvtársak (nem az én elvtársaim, hanem egymáséi), már komolyan kezd aggasztani az elmeállapotuk. Igen, a jelenleg a kormányt ráncigálókról és szurkolóikról beszélek. Ellenzékinek lenni sem egy leányálom ebben a sötét ostobasággal dúsan átszőtt erdőben, de a kormánypártiak élete sem lehet túl egyszerű.
Nem véletlen, hogy Orbánék feszt harcban állnak, mióta csak megnyerték a választásokat. Azóta nincs egy nyugodt percük, ami nem is lenne baj, csak hát senki másnak sincs egy nyugodt perce, az meg nem annyira remek. Amikor először rájuk jött a roham, azt reméltem, majd elmúlik. Hogy normális ember csak belátja egyszer, ha hülyén viselkedik és alábbhagy a harci hevület, a riadólánc, az úttörőtáborokra és munkásőr-elvtársakra jellemző bajtársias összefogási késztetés.
De nem múlik, sőt! Ezek egyre jobban belehergelik magukat a harcolásba és mivel jut energiájuk a migráncsok, Soros György, az Unió, Gyurcsány Ferenc elleni szakadatlan küzdelem mellett az összes magyart is gyűlölni, aki nem imádja az ő Viktorukat, ez már nagyon gáz. Persze, semmi nem véletlen. A jelenlegi kormány taktikája első perctől az volt, hogy a – fogalmazzunk így – szellemileg komoly kihívásokkal küzdő honpolgárokat szólítsa meg. Ez remekül sikerült is nekik, begyűjtötték azokat az agg korú honleányokat és honfiúkat, akikben működik a régi berögzülés. Erős kezű vezér kell, aki megmondja, mit és hogyan. Szervezettség kell. Csend, rend, fegyelem. Szigor. Lehetőleg vasszigor. Meg összetartás. Meg nemzeti mindenféle.
Na, ezt meg is kapták maradéktalanul. A baj az, hogy mindenki más is. Mert ha ők és imádott vezérük szépen bevonulnának egy sokszorosan körüldrótozott akolba és ott játszanának katonásdit, meg honvédőset, az teljesen rendben is lenne. Mindenkinek szíve joga annyira nagyon hülyének lenni, amilyen csak szeretne. Ha valaki azt élvezi, hogy zsarnokoskodnak rajta, lenézik, kiröhögik, közben pedig ki is rabolják, az élvezze csak bátran.
De aki nem akarna ebben a kiterjesztett diliházban élni, annak ne legyen már kötelező! Szerintem az utolsó pillanatban vagyunk (vagy már azon is túl), igen szaporán el kellene kezdenünk egy országos felvilágosító kampányt. Erre akkor jöttem rá – pontosabban akkor lettem benne biztos -, amikor a mai, amúgy senkit nem érdeklő, ámde világraszóló leleplezést diadalmasan közhírré tette a PestiSrácok néven futó valami. Mert hogy több újságot, civil szervezetet és ki tudja kit is támogatott Soros György valamelyik alapítvány! Azta! Jöttek is a kommentek, megszólalt a nép hangja. Imígyen:
No, kérem! Azt kellene megértetni az egyszerűagyú honfitársainkkal, hogy a világ nem fekete, vagy fekete, ahogy ők az tudják a vezértől. Hanem.
Egyszóval érdemes lenne ezt megértetni a tisztelt hívekkel, mielőtt végérvényesen hülyét csinálnak magukból. A B verzió szerint maradjanak így, ez esetben ezt a kormányt nem leváltani kell, hanem szétröhögni. Mondjuk nekem ez sincs ellenemre.
Csókolom.
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.