NEHAZUGGY

A bálvány feltűrt ingujja és cefreszagú bölcselkedései mögött rohad minden

Jó reggelt, szép kilátásokat kívánok mindenkinek! Mondjuk a Karmelita erkélyéről vagy Monte-Carlo kikötőjéből szemlélve kétségtelenül faszák a kilátások, tökmindegy, hogy hány forintot kell fizetni éppen egy euróért, pláne hogy az Arany Rózsát tankonként 80 millióból hányszor kell telenyomni üzemanyaggal egy nyáron, hogy a közpénzlapátolásban megfáradt Lölő és Lölőné meg a dinasztia jól kipihenje magát. Tökmindegy, hogy egy éve recesszióban fuldoklik Európa gőzmozdonya, hogy Európa harmadik leggyengébbje a magyar GDP-adat, vagy hogy milyen ocsmányul vénültek a rendeleti kormány gazdasági kérdésekhez elvileg értő, ámde sokkal inkább mezei propagandistaként működő zsenijeinek tenyérjóslatai arról, hogy mindjárt, üstöllést, máris szárnyalunk, hasítunk, csak úgy irigykednek ránk az irigyeink.

Arról, hogy a hátradőlés valójában évtizedes összehasonlításban ocsmány pofára esést, a gazdasági felpattanás valójában konstans hanyatlást jelent, egy büdös szó nem esett abban a félisten által tartott tegnapi soros kabinetvezetői értekezletről szóló, semmitmondó propagandajelentésben sem, amellyel Havasi Bertalan miniszterelnöki főgondnok és sajtóelhárító minden valószínűség szerint azért tartotta fontosnak elszórakoztatni az állami hírügynökséget, hogy az istenadta nép nehogy véletlenül azt gondolja, hogy nyaral a mindenható. Nem nyaral, úgy tűnik, idén a fogalmatlan gázszerelője nyaral helyette, akinek 27 ezer millió forintos luxusjachtot íratott a nevére. Az ő enyves keze alatt ezzel szemben ég a munka, fotó is készült arról, ahogy pöffeszkedik a királyi trónusán. Sőt, ki is írta, hogy munka van, nehogy valaki azt higgye, hogy piálni és kártyázni ültek össze. Hát nem. Az életükbe vág, hogy a cselekvés és a kormányzás látszatát fenntartsák, mert ez a garanciája annak, hogy a szűkülő erőforrásokat a jövőben is kiszámíthatóan meg tudják csapolni.

Ebből az úgynevezett értekezletről annyi tartozik a pórnépre, hogy a kormány döntés-előkészítő kabinetjeit vezető miniszterek áttekintették az ukrajnai háborúval és a béke mielőbbi megteremtésével kapcsolatos kérdéseket (amire semmilyen ráhatásuk nincs, tökmindegy, hogy hányszor vernyogják el, hogy békét akarnak – szerk.), valamint a brüsszeli szankciók okozta nehézségeket (amelyeknek nem sok közük van ahhoz, hogy a negyedik fideszes kétharmad első felére az ország megérkezett oda, ahova az állampárt első három kétharmadának rombolása következtében szükségszerűen meg kellett érkeznie – szerk.). Emellett foglalkoztak az infláció letörését és a rezsicsökkentés megvédését szolgáló kormányzati intézkedésekkel is (amelyek eddig is marha sikeresek voltak minden rendelkezésre álló, nehezen hamisítható adat, elemzés, statisztika alapján – szerk.). Szóval egy propagandafotó erejéig összeültek és rázárták magukra az ajtót, hogy a valóság ne zavarja össze őket.

Miközben Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter és Varga Mihály pénzügyminiszter korábbi, gyászosan öregedő hurráoptimista mantráit öklendezve visszaolvassuk, minden okunk megvan elhinni, amit most mondanak. Hogy azt mondja: a harmadik és a negyedik negyedévben gyors visszapattanás várható. Hát már hogy a picsába ne lenne hihető minden szavuk, amikor látjuk a szemünkkel – nem azzal, amelyik az M1 Híradójára van rágyógyulva, hanem a másikkal -, hogy az eddigi várakozások is kivétel nélkül bejöttek. A várt fellendülés helyett 2023 második negyedévében is recesszióban maradt Magyarország. 1995 óta nem volt ilyen elhúzódó válságban a gazdaság, akár az egész év mínuszos lehet. Más szavakkal: soha nem látott mélyponton van az orbánizmus által irányított magyar gazdaság. Még másabb szavakkal: a GDP adatok jelenlegi rendszerben történő közlése, vagyis 1995 óta soha nem fordult elő olyan, hogy a magyar gazdaság zsinórban négy negyedéven keresztül zsugorodjon. Pontosan!!!!! Még a 15 éve elmúlt nyolc évben sem, vagyis még a 2008-2009-es világválság során sem, mert akkor is három negyedévnyi visszaesés után sikerült összehozni egy stagnáló negyedévet. Ez az én szerény intellektuális képességeim szerint azt jelenti, hogy olyan mértékben védték meg, helyezték stabil alapokra, lendítették fel patrióta nemzetikeresztényék a gazdaságot, hogy nagyobb szarban van az ország, mint a rendszerváltás óta bármikor. Akármihez hasonlítjuk, akár más országokhoz, akár korábbi évekhez, akár a paradicsom virágzásához, minden téren tragikus a helyzet. Igen, az ipari termeléstől a GDP-ig, a világszínvonalú egészségügytől a jövő reménységét cselédsorsra predesztináló közoktatásig.

És persze, teljesen világos, hogy akik az említett M1 Híradóból, a Kossuth rádióból, a Rémhírtévéből vagy az Origóról tájékozódnak, vagyis rágás nélkül nyelik le a brüsszeli szankciós maszlagot, mint kacsa a nokedlit, mintha Brüsszel tulajdonképpen Magyarországot szankcionálná, nem a háborús bűnöket elkövető Moszkvát, akiknek a lelke, hite, élete foszlana semmivé, ha be kellene látniuk, hogy a bálványuk feltűrt ingujja és cefreszagú bölcselkedései mögött az ország évtizedeken átívelő porba hullása sejlik fel, hogy az ing- és gatyaszaggató patrióta szólamok mögött a gazdasági, társadalmi lecsúszás nagyon is valóságos rémképe fenyeget, kitartanak a Rogán által szállított alternatív valóság mellett. Mert ha azt elveszik tőlük valaki, akkor tényleg semmijük nem marad, pedig már most sincs semmijük. Szóval igen valószínű, hogy akik a széttépett helyesírási kéziszótár lapjai fölött kívánnak sikeres tárgyalást a Miniszterelnök úrnak és Istentől meg áldot győzelmet és büszkék rá és biznak bene, akik nem beszélnek inflációul, gdp-ül, recesszióul és költségvetési hiányul, azok meg sem hallják, de attól még fontos: ez a közel három évtizedes gazdasági mélyrepülés rosszabb teljesítmény, mint amit bezzeg Gyurcsányék prezentáltak a világgazdaság teljes összeomlásának éveiben, másfél évtizeddel ezelőtt.

Ezért aztán szerintem ne vigasztalja senki magát, és ne mentegesse a népnyúzókat se azzal, hogy nekünk, itt a háború közvetlen szomszédságában nehezebb, mint másoknak, mi jobban megszívjuk azt, hogy a háborúpárti Ukrajna és a háborúpárti Nyugat nem hajlandó kapitulálni Vlagyimirovics előtt. Túl azon, hogy ha a német gazdaság egy kicsit megfázik és köhögni kezd, a német multiknak kiszolgáltatott magyar gazdaság tüdőgyulladással esik ágynak, például Románia szomszédságában is háború zajlik, de a román gazdaság egy százalékkal nőtt az elmúlt negyedévben, amíg a kocajogász csupa gazdasági jogászzsenikből álló kormánya közel két és fél százalékos mínuszt hozott össze. Továbbá míg a legtöbb európai országban már rég egy számjegyű az infláció, a munkát mímelő korrupt tudatrepedés és bandája még mindig csak ígérgeti a Kánaánt, mindig csak később, jövőre, majd egyszer lesz jobb, soha nem most. Nem is lesz, mert a munkaalapú társadalom és az erős iparra épülő, a 21. századdal merőben ellentétes, elavult állapotokat konzerváló miniszterelnöki hagymázas álmok akkor sem tennék lehetővé a prosperitást, ha történetesen nem a korrupció legfőbb politikája határozná meg a kormányzást helyettesítő propagandatevékenységet. Annak az arcba mászó pofátlan rongyrázásnak, aminek tényleg csak az egyik szimbóluma az a 27 ezer millió forintos luxusjacht egyetlen eredménye lehet: Magyarország a polgárok jólétét mutató listákon egyre hátrébb szorul. Nem lehet tartósan, évtizedeken át az ország, az adófizető polgárok kárára hizlalni az udvartartást. Nem lehet a nép ellenében kormányozni. Illetve lehet, de annak ez lesz az eredménye.

Úgyhogy szerintem nem teljesen igaz, hogy ennyire rossz GDP-adatokra senki sem számított, nem igaz, hogy nem volt benne a borítékban, hogy a korrupció kormányának növekedési céljai totálisan irreálisak voltak. Hát pont ez az, hogy ez a gyászos gazdasági lecsúszás Európa okleveles sereghajtói közé, nagyon is szükségszerű következmény. A tavalyi választás előtti 4500 milliárdos pénzégetés, a költségvetési megszorítások, a befagyasztott hitelezés és beruházások, a magas infláció, a drámaian visszaesett lakossági fogyasztás, valamint a kormányzati korrupció miatt nem érkező uniós források szükségszerű következménye. Aminek a kegyelemdöfést Lölő és Lölőné meg a többi NER-csahos által szimbolizált végtelen közpénzluxus adja meg. Annak, hogy Orbán ennyi ideig hatalmon maradjon, az, hogy gyakorlatilag leválthatatlan legyen, nagyon sok pénzbe kerül ennek az országnak 2010 óta. Ameddig jutott is és maradt is, mert a konjunktúra hullámain el lehetett bábozni a jóléti államot, ameddig jöttek számolatlanul az ingyenpénzek, lehetett melldöngetni a GDP-vel, mostanra már szinte biztosra vehető, hogy bármilyen visszapattanásról delirál Nagy Dumb Márton, szerényke bővülés helyett durva csökkenéssel érdemes számolni az egész idei évre vonatkozóan. A bálvány feltűrt ingujja és cefreszagú bölcselkedései mögött rohad az egész ország. A propaganda farvizén még biztosan el is ketyeg egy ideig a Rogán-bábszínház, de hogy a fene fog itt megenni mindent, az már nem kérdés. Az egy hét leforgása alatt kétszer dráguló benzin is csak a össznépi nyomorúság jéghegyének csúcsa.

Utóirat: Parragh László csempés zárt osztályért kiáltó, a védhetetlen recessziót védelmezni próbáló okádását mindannyiunk érdekében most nem kommentálnám.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!

Tovább