NEHAZUGGY

Riogatási hadművelet

Reméltem, hogy kivételesen olyan embert sikerült kinevezni valaminek (jelen esetben a honvédség) élére, aki nem hagymázas álmokat kerget, nem szóvirágokat köt penészes csokorba, nem a kormánypropaganda szekerét próbálja meg tolni a maga korlátozott képességeivel, és nem is a saját rögeszméit próbálja meg kiélni, melyekre ezidáig nem volt lehetősége. Mint általában, most is csalódtam. Lett nekünk egy Böröndi Gáborunk, aki mindenben megfelel a kormányzati elvárásoknak. Ijesztgeti az egysejtűeket, mert a magyar társadalom akkor működik az elvárásoknak megfelelően, ha alaposan be van szarva. A magyar honvédség a büdös életben nem lesz arra alkalmas, hogy háborút vívjon. Sem létszámában, sem semmi egyéb feltételében nem tudná fél napnál tovább feltartóztatni az izlandi postásokat sem, nem Putyin hadseregét. Mert jelenleg ez a hadsereg veszélyezteti Európát. Ez messze nem azt jelenti, hogy nincsen szükség hadseregre, mert van, fel kell őket készíteni (ehhez mondjuk nem ártana, ha a brutálisan túlsúlyos, járni alig tudó katonákat erőnléti edzésen formába hoznák. Ide értve a parancsnokokat is), fel kell őket szerelni. Fontos az ország számára az ő munkájuk, de nem ártana a realitás talaján maradni. A NATO nélkül esélytelen lenne a magyar hadsereg, szerencsére tagjai vagyunk a szövetségnek, szóval nem riogatni, hanem megnyugtatni kellene a lakosságot, drága altábornagy úr! (link kommentben)

A Honvéd Vezérkar főnöke a harckészültség, a kiképzés és a gyakorlatok szintjének emelését nevezte kötelességének, hogy a Magyar Honvédség képes legyen arra, ha szükséges, Magyarország érdekében háborút vívjon.

  Böröndi Gábor altábornagy, egy hete kinevezett vezérkari főnök az M1 aktuális csatornán kedd reggel az ukrajnai háborúra utalva azt mondta: Magyarország kormánya a háborús eszkaláció veszélye miatt tartja fontosnak a békekötést. 1939-ben a német-lengyel háború lokális háborúnak indult – mondta -, de nem „fogták meg” időben békefolyamattal, és ez elvezetett a második világháborúig.
    Hozzátette: „egy átlagember azt mondja, remélem nem lesz háború, de egy hadsereget nem lehet a reményre építeni. A hadsereget arra kell felkészíteni, hogy egy háborút sikeresen meg tudjon vívni”. Ugyanakkor „minden folyamatnak abba az irányba kell mutatni, hogy békével megállítsuk az eszkalációt” – jelentette ki.
    Böröndi Gábor kijelentette: az orosz-ukrán háború tapasztalatait be kell építeni a felkészítésbe. „A magyar katonák kiemelkedően helyt álltak Afganisztánban, Irakban, Koszovóban, de ott a légvédelem, drónalkalmazás, amit most látunk az orosz-ukrán háborúban, még nem jelentek meg” – folytatta az altábornagy. Szerinte „bizonyos szempontból megkopott ez a tudás”. A harcászati elemeket, zászlóalj dandárokat „fel kell emelnünk egy magasabb szintre, össze kell kovácsolni”, a honvédségnek képesnek kell lennie országvédelmi feladatok végrehajtására, illetve a NATO kötelékben ugyancsak az ország területének megvédésére – közölte a vezérkar főnöke.
    Kitért arra, hogy amit a parlamenti meghallgatáson mondott a nukleáris elrettentésről, azt sokan félreértették. „Nem azt mondtam, hogy Magyarországnak ebben szerepe van, hanem hogy meg kell érteni azt a logikai láncolatot, amelyre Európa biztonsága épül” – közölte. Úgy folytatta: Oroszország atomhatalom, és a NATO-nak vannak olyan tagjai, amelyek atomhatalmak. Európa alapvető biztonsági garanciáját a nukleáris elrettentés biztosítja, hiszen mindkét fél tudja, hogy ha „belépünk egy eszkalációba, az „zero game”, annak nincs nyertese” – fejtette ki a vezérkari főnök.
    Beszélt arról is, hogy Magyarországon kiemelt fontosságú a tartalékos állomány felépítése. „Ők a mi nagyköveteink az adott térségben, községben, rajtuk keresztül érjük el az állampolgárokat” – hangsúlyozta Böröndi Gábor.
    Hozzáfűzte: a legjobb kiképzést, felkészítést kell kapniuk, „élményszerűvé kell tenni a kiképzést”, ennek eleme, hogy a hétvégén tartott gyakorlaton éleslövészetet hajtanak végre.
    Jelezte azt is, hogy a hétvégi gyakorlatokon részt vevők számát a mostani háromszáz-négyszázról két-háromezerre tervezi emelni.
    A Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában a vezérkari főnök a háborús eszkalációról azt mondta, „ha nem is érint közvetlenül bennünket, csak a közvetlen környezetünket, akkor is olyan biztonsági kihívások lesznek, amelyekre a Magyar Honvédségnek fel kell készülnie”. „Vissza kell hozni a háborús kultúrát a Magyar Honvédségen belül, pont a béke érdekében” – hangsúlyozta Böröndi Gábor.
    Úgy fogalmazott: „a háború olyan műfaj, hogy ott nincs második helyezett”. Magyarország és a magyar állampolgárok biztonsága az első, a Magyar Honvédségnek ezt kell garantálnia, „vissza kell mennünk a gyakorlótérre, magasabb szintre kell emelnünk a felkészítést, kiképzést és a harcászati vezetést”.
    Beszélt arról is, hogy le kell vonni az orosz-ukrán háború eddigi tanulságait, például a felderítés, hírszerzés fontosságát, és a mélységi tűzcsapások jelentőségét, amivel az utánpótlási vonalakat lehet megbontani. Kiemelte, hogy „az ukrán légvédelem, a nyugati technológiával megerősítve pajzsként védi az ukrán légteret”. Vissza kell térni az összfegyvernemi harchoz, meg kell erősíteni a felderítési képességet és be kell hozni „a drónkultúrát” – közölte a vezérkar főnöke.
    Azt mondta: „peremvonalban lévő ország vagyunk a NATO szempontjából”. Hét-nyolcszáz kilométer mélységet jelent a felderítési képesség, mert „ami már a határhoz érkezett”, arra a reagálási idő csökken – magyarázta, hozzáfűzve, a magyar katonai felderítés, hírszerzés rendelkezik azzal az emberi és technikai erőforrással, amely megfelelő „előrelátást” biztosít. (MTI)

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!

Tovább