NEHAZUGGY

A Fidesz híveit a valóság már régen nem érdekli

Lázár Gergő | 2022. Október 14, Péntek | 19:00

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,604,937 forint, még hiányzik 395,063 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

A HVG-n egy rövidke beszélgetés jelent meg, amelynek a cikk írója a Széll Kálmán téren volt fültanúja, a főszerepben egy tanárral és egy nyugdíjas Fidesz-rajongóval. Hogy ez miért is érdekes? Nyilván azért, mert tökéletes lenyomata a társadalmunk állapotának, és bizonyítja, hogy a milliárdokból fenntartott kormányzati propaganda igenis képes arra, hogy olyan szinten átmossa az emberek agyát, hogy akár a saját szomszédaiknak is nekimenjenek, ha erre kéri őket a kormánypárt. Ez mostanig nem történt meg, Orbán nem adta ki a parancsot arra, hogy a fanatikusai nyíltan nekimenjenek mindazoknak, akik ellenérzéseket táplálnak a kormánypárttal szemben, de azért volt már példa arra, hogy valakik úgy képzelték, hogy eljött az ideje annak, hogy móresre tanítsák ezeket az embereket.

Vertek már meg ellenzéki aláírásgyűjtőket, de gázfegyver is előkerült már politikai rendezvényeken. Rugdostak már meg másként gondolkodót, és ütöttek meg síppal tiltakozót is. A társadalmi feszültség már évekkel ezelőtt is jelentős, volt de most, hogy a válság súlyosan érinti az országot, talán minden eddiginél rosszabb helyzetbe kerül a társadalmunk. Már tényleg nem számít semmi, nem tisztelünk senkit és semmit, a lényeg, hogy amit Orbán Viktor mond, az úgy van, minden ezzel ellentétes kijelentés vagy feltételezés, vagy kommunista hazugság. Orbán megmenti a hazát, még ha egyre rosszabb helyzetbe is kerül az ország, és jól láthatóan már a régió országaitól is sikeresen leszakadtunk, hogy hátulról tekintsük meg az ő fejlődésüket.

Persze időről-időre kijönnek statisztikák, amelyeket lehet úgy értelmezni, hogy Magyarország ma egy jobb hely, mint annak idején volt, a gazdaság folyamatosan növekszik, az egyetemeink egyre versenyképesebbek, és még lehetne sorolni. Jelennek meg sikerjelentések, amelyek annak idején a kommunista időkben is mindennaposak voltak annak ellenére, hogy teljesen átlátszó hazugságok voltak. De ahogy akkor, úgy most is könnyen át lehet verni az embereket, hiszen ha egyetlen forrásból tájékozódnak, akkor teljesen mindegy, hogy létezik a valóság is ezzel szemben, abban úgysem fognak hinni. Mert amit Orbán mond, az van, amit az elején említett beszélgetés tökéletesen bizonyít, ebből idéznék:

A (…) tanár hiába magyarázta, hogy ő félállásban tanít, sőt osztályfőnök is mellette, és mindezzel együtt is csupán 140 ezer forintot keres, az idős asszony hajthatatlan volt: azt válaszolta, nagyon nehezen tudja elképzelni, hogy csak 140 ezer forintot keressen a vele beszélgető tanár. A pedagógus hiába akarta neki megmutatni fizetési papírjait, arra már az volt a válasz, hogy „úgysem fognak meggyőzni minket, egyelőre legyen elég”.

Amikor a pedagógus visszakérdezett neki, hogy miért nincs pénz az emelésre, „ellopták talán?”, akkor (a nyugdíjas rajongó – szerk.) viszont felkapta a vizet: „ne jöjjenek ezzel a hülyeséggel, hogy ellopták! Ez kommunista tempó. (…) Brüsszel tartozik nekünk, vagy sem?!”

Nem fogják őket meggyőzni, ez a pár sor tökéletesen bemutatja, hogy több millió magyart már régen nem érdekel a valóság, neki hite van. Pont ezért szokás vallási fanatikusokkal összehasonlítani az ilyen és ehhez hasonló, magukat nemzeti érzelműként definiáló embereket, hiszen teljesen mindegy, hogy megmutatja-e a tanár a fizetési papírját, ami bizonyíték a kormány hazugságaira, ez egyszerűen nem érdekli a vitatkozó felet. Őt a valóság pont azért nem érdekli, mert nem hisz benne. Ő Orbán Viktornak hisz, nem a saját szemének, ami persze sokak számára egy sokkal megnyugtatóbb dolog, hiszen akkor nem kell semmi miatt sem aggódnia ezeknek az embereknek. Orbán és kormánya helyettük is dönt, helyettük gondolkodik és választ irányt az ország számára. Ezeknek az embereknek semmi szükségük sincs demokráciára, ők tökéletesen boldogok azzal, ha egy vezér megmondja nekik, hogy mi van és mit kell tenni, ezen felül őket semmi más nem érdekli. Nem véletlen, hogy nálunk volt Szálasi, Horthy és később Kádár, a magyar társadalomnak sajnálatos módon erre van igénye. Mi kitermeljük az Orbán Viktorhoz hasonló kétes figurákat, akik ellopják az ország vagyonát és jövőjét azért, hogy saját magukat tegyék gazdaggá.

Őket 3 millió ember – plusz még vagy 3 millió a tartózkodásával – támogatta idén áprilisban a választásokon. Őket a tanárral vitatkozó – nevezzük Mari néninek – támogatja, sőt, szereti, bálványként imádja. Vezetőként néz fel rá, és a maga szintjén teljesíti minden kívánságát, hiszen úgy érzi, a hazának erre van most szüksége. Úgy hiszi, ez az összefogás, ez a nemzeti gondolkodás, amire a magyar nemzet épült annak idején. Ezeket az embereket talán már soha sem lehet felébreszteni álmukból, hiszen nem is akarnak felébredni Ők az örök tudatlanságot, tájékozatlanságot választották, hiszen ebben a világban boldogok, őket nem érdekli semmilyen más lehetőség. Bár ki lehetne jelenteni, hogy a fenti sorok egy olyan embertől érkeztek, aki nem képviseli a társadalom jelentős részének véleményét, de véleményem szerint nem biztos, hogy ez fedné a valóságot. A fenti párbeszéd tökéletesen szemlélteti a társadalom egy jelentős részének gondolkodásmódját. Sajnos ez a mai magyar valóság.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!