NEHAZUGGY

Akkor kell majd jó erősen fohászkodni, és Semjén parlamenti imacsoportjához fordulni

Molnár Bálint | 2022. Július 13, Szerda | 10:32

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,652,771 forint, még hiányzik 347,229 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Soha nem látott mélypontra zuhant a forint a dollárhoz képest. Miközben az euró gyengül a dollárhoz képest, a forint mindkettőhöz viszonyítva zuhan, így 412 forintba kerül egy dollár és egy euró is.

Ez a mimagyarok egy jelentős, rezsicsökkentéssel fanatizált része számára semmitmondó fejlemény – ugye mink nem dollárban, nem euróban fizetünk a csirkefarhátért, hol érdekel ez minket, ha Gyurcsány lenne, talán már forint sem lenne, stb. – tegnap délelőtt óta többszörösen múlt idő. Azóta még hullámvasutazott néhányat a nemzeti valuta, és a dolgok jelenlegi állása szerint ez alighanem így is marad. Illetve nem. Van még hova süllyedni.

Úgy tűnik, olyan nagyon nem segített az orbánista gazdaságpolitikába vetett bizalmon az, hogy a drága nemzeti kormány olyan jól megvédett közel félmillió kisadózó polgárt, hogy a legtöbben alighanem a napot is megemlegetik, amikor esetleg a Fideszre szavaztak. Szóval szépet liftezett a magyar kormány és a jegybank által vállvetve közel egy évtizede szándékosan gyengített forint, de ne károgjak: a jegybank saját bevallása szerint határozott lépésekkel folytatja a monetáris szigorítást. Miután az egyhetes betéti tender múlt héten megemelt kamatához (9,75%) igazította az MNB tegnap az alapkamatot – érzik a rezgést, amit tíz éve leszarnak, úgyhogy folyamatosan figyelemmel követik a pénzpiaci kockázatok alakulását is, és szükség esetén az eszköztár minden elemével készek határozottan beavatkozni, höhö – váratlanul megizmosodott a forint. A korábbi 414 fölötti történelmi mélypontról 410 (majd 408) köré erősödött, úgyhogy nem teljesen alaptalanul lelkendezett a katás botrányról nagyvonalúan kussoló kormánypropaganda. Végül is csak a megfelelő viszonyítási alapot kell megtalálni, és máris sikertörténet lesz a nemzeti tragédiából.

Miután tegnap megszólalt az MNB alelnöke, és elmondta, hogy az infláció júniusi további emelkedése és az elhúzódó inflációs kockázatok a monetáris szigorítási ciklus, a kamatemelések határozott folytatását teszik szükségessé, az MTI ezt írta:

Erősödött a forint Virág Barnabás, a jegybank alelnökének arra a kijelentésére, hogy az MNB határozott kamatemelésekkel folytatja a monetáris szigorítást. Az euró a bejelentést követően 408 forintig gyengült (sic!), nap közben 414 forint felett is járt az árfolyam, amely a kamatemelésre 410 forintra csökkent.

Hát én akárhonnan nézem, ahhoz képest, hogy az MNB összevonta a szemöldökét, toppantott kettőt, és miután hosszú évekig nyerészkedett a forint árfolyamán, most szigorításról pofáznak, és az egekbe emelik a kamatokat, vagy ahhoz képest, hogy a kormány hetek óta arról pofázik, hogy most már aztán igazán mindjárt megegyeznek az Európai Bizottsággal a Magyarországnak járó, ámde a kormány korruptsága miatt nem érkező pénzekről, ez a 408-410 forintos euró és dollárárfolyam nekem nem tűnik egy kimondott sikertörténetnek. Ha hozzávesszük, hogy 2002-ben fordult elő utoljára, hogy egy euró és egy dollár ugyanannyit érjen (2002-ben köszönt le az első, rendkívül sikeres Orbán-kormány), és hozzávesszük azt is, hogy a régióban nincs még egy olyan valuta, amely ilyen mértékben értéktelenedett volna el, mint a magyar forint, akkor energiapiaci válság, európai recesszió, globális gazdasági összefosás ide vagy oda, nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy ez bizony egy kisebb tragédia. Akkor is, ha ez most nem az az eset, amikor miniszterelnök-váltást volna indokolt követelni, hát hiszen alig pár hónapja szentelték fel zsinórban negyedszer az aktuális miniszterelnököt, ráadásul alapvetés, hogy amikor az orbánizmus van hatalmon, akkor amúgy sem érvényesek azok az aranyköpetek, amelyek akkor voltak érvényben, amikor ellenzékben büdös volt bejárni dolgozni a parlamentbe.

Miután az elmúlt napokban fogalmam nincs, pontosan minek köszönhetően erőteljesen megugrott a minket privát üzemmódban kurvaanyázó, egészen ótvar, alpári stílusban mocskoló, sértegető, fenyegető üzenetek száma (ilyen felfokozott állapotokkal utoljára az orosz háború első hónapjában és a parlamenti választás előtti hetekben találkoztam), gondoltam, hogy adok még némi okot a szektás népharag szabadon engedésére, és elmagyarázom azoknak, akik a negyedik fideszes kétharmad után sem tudnak mit kezdeni a felhergelt idegállapotukkal és a frusztrációikkal, hogy a gondolkodás még senkinek nem ártott meg. Az artikulálatlan röfögés helyett érdemesebb lenne az energiákat a gondolkodásba invesztálni, esküszöm, meg fog térülni.

Csak egy egyszerű példa. Közel 10 százalék a jegybanki alapkamat, ami azért ennyi, mert rohadt gyenge a forint, mert a kormány és az MNB 2013 óta hiszi és vallja, hogy a forint játékpénzzé gyengülésének nincs hatása az inflációra, most meg bebaszott az infláció (a HÁBORÚS, naná!!!) tehát az MNB (amely tényleg már csak fut az események után, amelyekre semmi ráhatása nincs semmire, bár most nagyon bekeményítettek, ugye) a forint stabilizálása érdekében mást nemigen tehet. Ebből az következik – sok egyéb mellett -, hogy a hitelesek hamarosan összefossák magukat, ugyanis a jegybankot nem érdekli, hogy ki szavazott a nemmegszorításokra, azaz helyesen a Fideszre és ki nem, mindenkinek ugyanúgy emelkedik a törlesztőrészlete. Vagyis teljesen mindegy, hogy ki imádja a vezénylő tábornokot, ki nem, a tények azt mutatják, hogy bár mimagyarok forintban fizetünk a csirkefarhátért, és minket nem érdekel, hogy mennyibe kerül a dollár vagy az euró, de aki például a csok mellé felvett vagy 30 millió forint nem fix kamatozású hitelt, azt lehet, hogy érdekelni fogja. És ha netán egy kisebb recesszió is beüt (egyesek szerint már most is a csőd szélén tántorog az állam), mert a kormány a Brüsszelnek tett ígéretei betartása helyett már most szarik az ígéreteire, és mondjuk a hitelesnek esetleg megszűnik a munkája, vagy éppen most mond búcsút a katának, akkor az nem lesz olyan nagyon vicces. Munkahelye nem lesz, de hitele akkor is lesz.

És akkor nem elég a küllők közé dugott botok, vétók, trollkodások évtizedes, Európa-ellenes politikája, a kormány Brüsszelen innen és túl, most is hepciáskodik. Norvégiától az Egyesült Államokig harcban áll mindenkivel, ami – ha az egy évtized alatt felhalmozott hitelességi deficit nem lenne – ilyen vérzivataros időkben akkor sem szolgálná a forint erősödését. Amely szerintem újabb és újabb történelmi mélypontok elé néz. És igen, ahogy Surányi György mondta, egy kis, nyitott gazdaságban, ahol az import a GDP 80 százalékát teszi ki, és majdnem minden tevékenységben és szolgáltatásban ott van az import, az árfolyamesés előbb-utóbb áthúzódik a belföldi árakba, a gyenge forint az importon keresztül fűti az inflációt, amely forint tehát egyre kevesebbet ér, reálértéken is.

Vagyis ez a hajó elment, sem a kormány, sem a jegybank nem ura már régen a helyzetnek, egyvalami van, ami segíthetne (igen, az Európai Ügyészséghez való csatlakozás), de arról hallani sem akarnak, úgyhogy igen, jön majd a következő, a következő és a következő történelmi mélypont, lélektani határ, pszichológiai mérföldkő, aminek a vége a szükségszerű földbeállás. Leszakadás, csőd, szakadék és társai. Akkor kell majd jó erősen fohászkodni és Semjén parlamenti imacsoportjához fordulni. Hátha az segít. Mert más nemigen fog.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!